[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Halak

szerkesztette: krónikás, 2009-07-09

Katona György: IchtenKatona György munkáinak erõsen spirituális avagy mitologikus jellege tagadhatatlan. De távol áll tõle minden vallásos vagy eszmei eszelõsség. Õ csak fest, egy deci Unicum után ontja magából a szójátékokat.


Katona György alkotása





Katona György alkotása





Katona György alkotása





Katona György alkotása





A mûvész, aki az itt bemutatott képet festette, nem szívesen ad címet munkáinak. De ha rákényszerül, akkor szeret szellemes-játékos szócsavarásokat kitalálni. Általában érdekes nyelvérzéke van.
Például, jókedvében, a következõ tiszta- és kancsalrímes versikét ötlötte ki:
HA MA HATNA
MAHATHMA
GANDHI,
GONDJA
MEHETNE
Ez csak látszólag nem tartozik ide.
Ugyanis ez a szójáték is és a festõ összes képe is a világ mai állapotára kínál valamiféle megoldást. Mondhatni, õ is azok közé tartozik, akik a megváltás kétezer éve húzódó utómunkálatain fáradoznak. Katona György, akarom mondani: Sárkányölõ Don Quijote.

Hogy a festõ azt a benyomást kelti, hogy nem egészen errõl és erre a világra való, erre nézvést két forrás is létezik már a Rovarton. Az egyik Gyenes Gábor írása a Nyitott mûhely veszprémi mûvésztáboráról, ahol is Katona Györgyöt találóan Keresztelõ Jánoshoz hasonlítja, már ami a külcsínjét illeti. A másik pedig egy másik írás. (Katona György festõmûvész, szerkesztette Fecsó Szilárd 20.08.2006.)

Nos, ez a festmény is egy szójátékot kapott címül: Ichten. Ha franciásan olvassuk, akkor megkapjuk az isten szót. Ugyanakkor az IKTHÜSZ görög szóval is játszik ez a cím. A szó jelentése: hal, de ez már önmagában is egy másik, ókeresztény szójáték. Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó – görögül e szavak kezdõbetûi (Iészusz Krisztosz THeu Üiósz Szótér) összeolvasva adják a hal jelentésû szót. Ez volt az elsõ, legrövidebb keresztény hitvallás, egyszersmind az üldöztetések idején errõl a jelrõl ismerték fel egymást a krisztushívõk, akik akkoriban szó szerint underground csoportot alkottak.
Nem véletlenül éppen a hal fõnévnek „kellet kijönnie”, hiszen az Újszövetségben több helyen is kiemelten szerepel. Jézus maga mondja, hogy amiként Jónás próféta három napig volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is három napig a halálban. Aztán ott van a csodálatos halfogás közismert története, meg az elsõ apostolok elhívásakor felhangzó mondás:” Én emberek halászává teszlek titeket.” Van olyan példabeszéd is, amely a mennyek országát a halászhálóhoz hasonlítja, de ismerjük a hal- és kenyérszaporítás csodáját is. Egy másik evangéliumi történet szerint Jézus templomadójának összegét egy Péter által kifogott hal gyomrában találják meg. Végezetül ott a híradás a Feltámadottról, aki a Genezáreti tó partján halat sütve várja az álmélkodó tanítványokat.

Az Ichten címû képen - ha nem is olyan kizárólagosan, mintha Arcimboldo festette volna - sok halból áll össze Krisztus arcmása: szeme és álla két-két hal, de van másik kettõ a kezében és a karjában is. A balját eltakaró könyv két lapján is egy álló és egy „fejreálló” hal látható az alfa és omega betû helyett, glóriája pedig sok-sok kis halból tevõdik össze. IKTHÜSZ ez a hatványon!

A festmény alcíme Ítélkezõ. És valóban nem más, mint egy Pantokrátor-ábrázolás. A Pantokrátor (gör. mindenek fölött uralkodó, Rex Mundi) az ortodox ikonográfia Krisztus-ábrázolásainak egyik kánoni típusa. Általában mellkép, Krisztus jobbja áldásra emelkedik, baljában pedig zárt vagy nyitott könyvet tart, törvényének jelképét. Katona György festménye ilyen.
Az ikonokon minden ábrázolási mozzanat szigorúan kötött. Itt a festõ nemcsak a halak esetében tért el a kánontól, de színei is mások, ugyanakkor nem kevésbé szimbolikusak. A zöld, arany, narancsvörös különbözõ arányú keverékei és árnyalatai uralják a képet, a remény, a megdicsõült mártírság, a halál felett gyõzedelmeskedõ élet, egyszersmind az evilág feletti uralom és a túlvilági ragyogás jeleként.
Nem csak a kánoni ortodox ikonok, de ez a kép is a létezõnek életet adót mutatja fel egy sajátosan játékos, szellemesen ars poeticus formában.

Még további jelentésrétegeit fejthetjük fel a festménynek, ha a mûvész más képeinek kontextusában vizsgáljuk. Több halas képet is festett és nem is mindig csak az Újszövetségbõl kiinduló ókeresztény jelentés jegyében. A hal ugyanis még ennél is egyetemesebb jelkép. Az égi egyenlítõ (a kozmikus vízvonal) alatt az elhunytak lelkei hal képében kelnek át a túlvilági vizeken. Jankovics Marcell szerint a magyar hal szó kapcsolatban van a halál, (h)alvilág szavainkkal. Ugyanakkor az állandóan nyitott szem (a halnak nincs szemhéja) az örök éberség és élet, feltámadás szimbóluma. Ezzel visszakanyarodtunk a Feltámadotthoz, és az Ichten címû képhez.

De még van tovább: a hal az õsvíznek, a legfõbb istenanya magzatvizének lakójaként – a kereszténységtõl függetlenül is – az örök újjászületés jelképe az egyetemes folklórban. És mint ilyen, a jinhez, a nõi princípiumhoz tartozik.
 Jung szerint a protestantizmus egyik nagy hátránya, hogy a Mária-kultusz kizárásával mindenestül kizárta ezt a nõi elemet racionalizált vallásgyakorlatából. Hát, mintha a képtilalmat is áthágó, kálvinista Katona György Ichtene ezt is jóvá akarná tenni. Helyreállt a teljesség: jang (Krisztus), jin (hal).

A kép a festõje által kitalált és rá olyannyira jellemzõ speciális „gyûrt” technikával készült. Van egy gyûrött, kidomborodó, koptatható felület - mintha az ábrázolt lények, tárgyak, tájak mélyrétegei kerültek volna felszínre valamely kataklizma által. Mintha a mindenség életrajza ülne ki a kép ráncaiba, ahogy a korosodó emberek arcára szokott kirajzolódni minden átélt tapasztalatuk.


Katona György munkáinak erõsen spirituális avagy mitologikus jellege tagadhatatlan. De távol áll tõle minden vallásos vagy eszmei eszelõsség. Õ csak fest, egy deci Unicum után ontja magából a szójátékokat, hadakozik hol a kertjét ellepõ csigákkal, hol a neveletlen diákokkal – és „szabadidejében” az én férjem.

Veress Zsuzsa



Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: 3/vl3l e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2010-01-26
Érdekes