[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Hannibál (1. rész)

szerző: Kiss László 2013-06-25

 

Hannibál  (1. rész)

 

Hannibál. A világtörténelem egyik legjelentősebb hadvezére. Közhely, de lehetetlen megkerülni ezt az állítást. Történészek, hadvezérek elemzik, csodálják, másolják több mint kétezer éve. A cannae-i győzelme az ütközetek megnyerésének iskolapéldája, ma is tanítják a katonai akadémiákon.

Lényegében minden csatáját megnyerte, kivéve az utolsót, ahogy ez lenni szokott... Hogy ez hány győztes csatát jelent, nem tudjuk, mert csak római források állnak rendelkezésünkre.

Ki volt ez az ember, akitől sokat tanult az ősellenség, Róma, és - hogy említsünk még néhány későbbi tanítványt - Napóleon, Rommel, Zsukov?

A jelenlegi ismereteinknél többet valószínűleg már nem fogunk megtudni Hannibálról, hiszen nem állnak rendelkezésre források. Kísérletet arra tehetünk, hogy elválasszuk a mítoszt a valóságtól. 
 
Róma az első pun háború megnyerése után világbirodalommá vált. Ha valaki egy ekkora erővel hosszabb-rövidebb ideig dacolni tud, akkor könnyen válik - akár érdemtelenül is - mítosszá. Hannibál esetében az érdemtelenséget kizárhatjuk, hiszen nem egy győzelmet aratott Róma ellen - a hadiszerencse forgandóságát figyelembe véve az lehetett volna véletlen is -, hanem számtalant, ráadásul közel húsz évig a birodalom szívében, Itáliában hadakozott. A rómaiak a saját hazájukban képtelenek voltak legyőzni őket, ott nem is sikerült soha. Csak a hadszíntér Észak-Afrikába helyezésével (zseniális húzás) tudják majd legyűrni a punokat. 
 
Hannibál. Neve nem kevesebbet jelent, mint "Isten kegyeltje", "Baál kegyeltje", Hanni-Baál. Karthagó hadvezére  volt. A város az ókorban a mai Tunézia kikötésre kitűnően alkalmas öblében feküdt. A legenda szerint egy Türoszból elmenekült főníciai királylány, Elissza - Didó - alapította Kr. e. 814-ben. A líbiai fejedelem, Jarbasz, megsajnálta a királylányt, s megengedte neki, hogy annyi földet vegyen birtokba a kikötőben, amennyit egy ökör bőrével le tud fedni. Elissza így is tett, de nem egészen Jarbasz elképzelése szerint. Egy ökör bőrét hajszálvékony csíkokra vágatta, s körbekerítette vele Bürsza dombját, mely a későbbi város központja lett. Így jött létre Karthagó, azaz Kart-hadast, Újváros. A főníciaiak hozták be a kereskedés tudományát, s a város hatszáz év alatt az ókor egyik legragyogóbb, leggazdagabb városa lett, mely uralta a Földközi-tenger nyugati medencéjét.
 
Ma, az idelátogató turisták számára Karthagó csalódás. Faltöredékeken és egy tekintélyes Apollón-szentély alapjain kívül alig látható ott mást. Ám ez nem a rómaiak rombolásának "köszönhető". A térségben nincs kő, fáradságos munkával kellett azt odaszállítani, s ezért a fiatal nemzedékek mindig felhasználták elődeik építkezési alapanyagát. Ezt a "takarékossági módszert" nagyon sok helyen alkalmazták - pl. a Colosseum is ezért romos, nem háborúk vagy földrengédek miatt. A punok - egy idő után így hívják Karthagó főníciai lakóit - sok helyen leírt gyönyörű, pazar városából semmi nem maradt. (Napjainkban például egy helyi paraszt szándékozott istállóépítésre felhasználni egy Hannibál korából származó nagyszerű sírkövet, mikor a régészek lecsaptak rá.)
   
Térjünk vissza az ókorba. Karthagó furcsa város. Két társadalmi réteg küzd itt, mely antigonisztikus ellentétben áll egymással: a gazdag földbirtokos arisztokrácia és a szintén dúsgazdag hajótulajdonos, kereskedő réteg. Különbözőek az érdekeik, és az államot inkább az arisztokraták uralják. Két főhivatalnok, suffes irányít (érdekes, a római köztársaságban két consul), de hiányzik az öntudatos, szabad parasztság (Rómában ők a katonák), az arisztokraták pedig főleg rabszolgákkal műveltetik földjeiket. Parasztok hiányában Karthagónak zsoldosserege van. Az irányítás folyamatossága miatt zsoldosvezér-dinasztiák alakulnak ki, akik beleszólnak az arisztokraták és kereskedők politikai csatározásaiba. Mindez lényegesen gyengíti a várost, mégis a Kr. e. III. században Karthagó uralni tudja az akkor ismert világ nyugati felét. Ha nincs ez az ellentét, Karthagó lehetett volna a későbbi Róma...? 
 
A Földközi-tenger nyugati medencéjének ellenőrzéséért először a görögökkel kell megküzdenie Karthagónak. Kompromisszumos megoldás születik, a kulcsfontosságú Szicíliát megosztják, keleti felét a görögök uralják, nyugatit a punok. Éppen elcsitulnának az indulatok, amikor az érdekszférák elosztásába bekapcsolódik egy újabb szereplő, Róma. A görög-pun villongások alatt az addig jelentéktelen polisz uralma alá hajtotta az Appenini-félsziget népeit a "divide et impera" elve alapján, s vetélytársként jelenik meg a színen, terjeszkedni akar, Szicíliát követeli. Rómának nagyon erős hadserege van, legalábbis szárazföldön. Kitör az úgynevezett első pun háború Róma és Karthagó között (Kr. e. 264-241.). A punok tengeren aratnak győzelmeket, a rómaiak szárazföldön. A hosszú háború döntetlenre áll, amikor a rómaiak "feltalálják" a csapóhidat, s ennek segítségével, szárazföldi küzdelmet kikényszerítve a hajókon, legyőzik Karthagót a tengeren is. Ma a csapóhíd mítoszát sok történész kétségbe vonja - egy ilyen, kellő méretű szerkezet felborította volna az akkori hajókat -, de tény, hogy a punok elismerték a vereségüket, átadták Szicíliát és valamennyi római foglyukat, feltétel nélkül, s hatalmas hadisarcot fizettek. Elsőként 594 mázsa ezüstöt, de a rómaiak később még 270 mázsát hajtanak be rajtuk. 
 
Az első pun háborúban a karthagóiak vezére Hamilkar Barkas, Hannibál apja volt. (Tizennyolc éve dúlt már a küzdelem, amikor a fia megszületett.) Hamilkar jól teljesített, a béke megkötésekor a zsoldosaival még mindig birtokolta Szicília jelentős részét. A területeket viszont át kellett adnia, a hazaküldött zsoldosokat nem fizették. Karthagóban felkelés tört ki. Hamilkar a kiterjedt lázadásban saját katonái ellen kényszerült küzdeni, vitézkedni. A hosszú háborúban elszenvedett vereség, a zűrzavaros állapotok és apja megaláztatása nyilván nagy hatással volt Hannibálra, s a bajok okozójában nem volt nehéz meglátnia Rómát.
Karthágó nem adta fel, az elvesztett nyersanyagok, piacok helyett újak után nézett. Így kerekedett fel Hamilkar, hogy Hispániában vesse meg a lábát, s megerősítse a nagy visszavágásra Karthagót. A legenda szerint megkérdezte fiát, a kilencéves Hannibált, akar-e vele menni. Miután az lelkes igennel válaszolt, elvitte az Apollón-szentélybe, s a fiú szájából elhangzott az ismert eskü: "Sohasem leszek Róma barátja!"
 
 
(Folytatás következik)

Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :