[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Hannibál (2. rész)

szerző: Kiss László 2013-07-01

 

Hannibál  (2. rész)

 

Hannibálról mindössze két forrás áll rendelkezésünkre. Polübiosz (Kr. e. 200-119.) Egyetemes történetében Róma világuralomra jutását írja le, míg Titus Livius jóval az események után (Kr. e. 59. - Kr. u. 19.) számol be a "hannibáli háborúkról". Probléma, hogy mindkettő lényegében római forrás, és sok közöttük az ellentmondás. 

Az utóbbi forrásmű esetében külön megemlítendő, hogy olyan időtávolból ír Hannibálról, mintha mi a napóleoni háborúkat elemeznénk. 
 
Mindenesetre úgy tudjuk, Hamilkárt ibériai hadjáratára (Kr. e. 237.) elkísérte három fia, Hasdrubál, Magó és Hannibál. A fiúk kemény katonai kiképzést kapnak itt, Héraklész oszlopain túl, de spártai tanáruktól, Szószülosztól görögül tanulnak, megismerik Nagy Sándor nevét, s hallanak az Alpokon át vezető "Héraklész-útról" is. 
 
Hannibál éppen 18 éves, amikor apja elesik egy az ibér fejedelemmel vívott ütközetben. Karthagó jóváhagyásával a sereg Hasdrubált, Hannibál sógorát (nem az azonos nevű testvérét) választja vezérré. Hasdrubál Carthago Nova (Újváros) néven gyarmatvárost alapít, melynek remek kikötője és gazdag ezüstbányái vannak. Karthagó szempontjából minden jól alakul, az új provincia ontja az aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, gabonát, szőkőt, olajat. Karthagó talpra áll, és kész az újabb megmérettetésre Rómával. Az persze éberen figyeli a hispániai eseményeket. Neki is vannak már ott érdekeltségei. Kr. e. 227-ben római küldöttség keresi fel Hasdrubált, hogy tisztázzák az érdekszférákat. Az Ebró folyót jelölik ki határként. Ami attól északra van, római, ami délre, az pun. Saguntum városáról - melyet a rómaiak magukénak tartanak, viszont az Ebrótól délre fekszik - nem esik szó...
 
Kr. e. 221-ben egy rabszolga meggyilkolja Hasdrubált. Utódjának a 25 éves Hannibált választják, aki valószínűleg tényleg kimagasló harcos lehetett, mítosz ide vagy oda, mert fiatalon, két bátyját megelőzve került erre a posztra. Így aztán ő parancsolt Hasdrubálnak, Magónak és az afrikai lovasparancsnoknak, Maharbálnak.
Hannibál első dolga, hogy átszervezi a sereget. Az addigi, görög mintára felépülő falanxot kisebb egységekre bontja, s a gyalogságot ellátja kardokkal. Ez a két apró változtatás döntőnek bizonyul majd a hadjáratok alkalmával. Ugyanis a falanx nagy fegyelmet, összeszokottságot igényel. Akkor jó és hatékony, ha a tagjai ismerik egymást, egy nyelvet beszélnek, azonos temperamentumúak, azonosak a céljaik. Mint például a görögök, spártaiak vagy a rómaiak esetében. A pun sereg viszont nem ilyen. Karthagóiak lényegében csak a parancsnoki posztokon vannak, a katonák zsoldosok, szövetségesek. Különböző nyelvűek - maga Hannibál öt nyelvet beszélt, épp ezért -, és eltérőek a hadakozási szokásaik. Vannak a seregben numídiai lovasok, líbiai gyalogosok, a Baleárokról parittyások, gallok, iberek, keltiberek. És említsük meg még a harci elefántokat is, a hozzájuk tartozó személyzettel.
 
A sereg nagy része nem szokott az összehangolt hadmozdulatokhoz, stratégiához, a csata számukra egyéni párharcok összességét jelentette. Hannibál - zseniálisan - erre a seregre nem erőltette a görögök által "feltalált" harcmodort, hanem kihasználta a tarkaság előnyeit. A kisebb egységek sokkal mozgékonyabbak voltak, remekül alkalmazkodtak a terepviszonyokhoz, cselvetésre is alkalmassá váltak, s a harcmezőn nagyobb teret kaptak a kreativitásuk bizonyítására. A kikényszerített közelharcban pedig jól használhatták a kardot is.
Hannibál a csapatmunka és az egyéni teljesítmény kombinációjában bízott, a rómaiak pedig elsősorban a csapatmunkában hittek. 
 
Hannibál azt is tudta, hogy a rómaiak gyenge pontja a lovasság. Ezért a saját lovasságát megerősítette, nehéz- és könnyűlovasságot hozott létre. A nehézlovasok időnként párosával ültek a lovon, így vágtattak a csatába. A hátul ülő harcosok aztán a lóról leugrottak, s gyalogosként folytatták a küzdelmet.
 
A punok nagy jelentőséget tulajdonítottak a harci elefántoknak is (Karthagón a régészek 300 elefánt istállóját tárták fel), a harci értékük mindazonáltal megkérdőjelezhető. Nagy Sándor ellenük is tudott győzni, Pürrhosz kitűnő elefántjaival is veszített. Hannibálnak az első ütközete után mindössze egy elefántja maradt, mégis győzelmeket aratott 15 éven át, ám a zamai ütközetet hazai földön elvesztette, minden idők legnagyobb "ókori tank" seregével, 80 elefánttal. Mindenesetre Hannibál bízott a harci elefántokban, mert hadjárata idején Karthágóba írott leveleiben mindig megemlítette az elefánt-utánpótlás akadozását.
 
Kr. e. 219-ben Hannibál ostrom alá vette Saguntumot. A várost nyolc hónapos ostrommal elfoglalta, de meglepetésére Róma nem mozdult, talán mert a keltákkal vívott háború kimerítette. Hannibál Melkát istennek áldozott a győzelemért, utána a vezérei előtt kijelentette, hogy az istenek megparancsolták neki, vonuljon Itália ellen. Mi több, Héraklész felajánlotta, el is kíséri az útra. 
80 000 gyalogossal, 12 000 lovassal, 37 harci elefánttal Hannibál átkelt az Ebrón, megszegve ezzel a békét. Róma hadat üzent, így hivatalosan is kitört a háború.
Karthagó ekkorra már elképesztően gazdag, a források mesés ékszerekről, elefántcsont használati tárgyakról, soha nem látott ételeket felvonultató, számtalan fogásból álló lakomákról számolnak be irigykedve. Róma sem az a régi cölöpváros már ugyan, ami volt, de még messze áll a későbbi, tündöklő birodalmi központtól. Ekkor még csak néhány utcája kövezett, a házak többsége vályogból és fából készült. A diadalívek, a Pantheon, a Colosseum is csak vagy kétszáz évvel később épül meg. Viszont a katonai potenciálja a hódításoknak köszönhetően jelentősen megnőtt. A szövetségesi katonaállítási kötelezettségekkel - elméletileg - 700 000 embert tud csatasorba állítani.
 
Hannibál bizonyára számolt ezzel, hiszen törekvése az első pillanattól kezdve arra irányult, hogy szétzúzza Róma szövetségi rendszerét. Tudta, hogy Róma nem oly rég igázta le az itáliai népeket, azokban még forr a revans iránti vágy. Ha maga mellé tudja állítani őket, az "örök város" újra egy jelentéktelen polisszá zsugorodhat. A tervezett útvonalra Hannibál kémeket, követeket küld. Ezeknek az a feladatuk, hogy elmagyarázzák, a pun vezér nem ellenük kíván harcolni, az ő célja Róma. 
Bátyja, Hasdrubál, Hispániáért vállal felelősséget, Magó összekötő tiszt lesz a seregtestek között. Hannibál ifjú feleségét és kisfiát, Himilkét hazaküldi, de előtte fiát megesketi, ha apja elesik, bosszút áll érte...
 
Róma nem várja tétlenül a punokat. Az egyik konzul Szicíliába megy, hogy előkészítse a római légiók Észak-Afrika, Karthagó elleni támadását. (Ez a terv tehát kezdettől létezett, nem Scipió találmánya). Másikuk hajóhaddal indul Pisából Carthago Nova ellen. Útközben kikötnek az egykori görög gyarmatvárosban, Massiliában (mai Marseille). 
Hannibál eközben a Rhône-deltához érkezett, ami leküzdhetetlen akadálynak tűnt. Mocsaras terület, sok folyóággal, ráadásul a túlparton ott vannak az ellenséges kelták is. Gyenge ladikokat, bárkákat ugyan felajánlanak számukra az innenső parton élők, de ez kevésnek bizonyul. Hannibál felvásárolja(!) az öszes vízijárművet, és nagy mennyiségű fát vesz a kalmároktól. Ezekből erős tutajokat építtet. Lovasokat küld fel a folyó mentén, akik észrevétlenül átúsztatnak, majd rárontanak a keltákra. Közben a fősereg is megkezdi az átkelést. A legnagyobb baj az elefántokkal volt. Sok gondozójuk veszett oda, de az állatok kiúsztak a vízből.
 
A Masszíliában tartózkodó római konzul, Publius Cornélius Scipio dilemmában van. Tudta, hogy Hannibál már átkelt a Pireneusokon, s a Rhône-hoz közeleg. Hajózzon-e tovább az eredeti terv szerint Ibériába, vagy a keltákkal közösen próbálja meg feltartóztatni a Rhône-nál a punokat? Scipio ekkor tudja meg, hogy az ellenség átkelt a folyón. Hirtelen világossá válik a rómaiak számára, amit eddig nem is sejtettek, hogy Hannibál át akar kelni az Alpokon...
 
 
(Folytatás következik)

Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :