[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Hannibál (4. rész)

szerző: Kiss László 2013-08-22

 

Hannibál (4. rész)

 

A Trasimenus-tótól 150 km-re fekszik Róma. A vesztes csata hírére a városban kitör a pánik, rémhírek terjednek. Állítólag a punok mindenkit lemészároltak, nincs túlélő. Amikor mégiscsak megjelennek az első túlélők, a jajveszékelés tovább nő, lesz-e fogolycsere, vagy minden római fogoly rabszolgaként végzi...?

A város lázasan készül az ostromra. A római törvények szerint dictátort választanak, Fabius Maximus személyében, akit ellenfelei csak a "Tétovázó"-nak neveznek...

 
A várost megerősítik, környékén pedig a felperzselt föld taktikáját alkalmazzák. Hannibál viszont - három győzelme ellenére - nem támad. Az ostrom elmarad. Miért? Ez a hadtörténelem máig megválaszolatlan kérdése. Egyetlen, elég gyengye indokkal szoktak a szakértők előállni: győzelmei ellenére a pun nem jutott közelebb stratégiai céljához, a szövetségesek Rómáról történő leválasztásához.
Érdemes lenne eme magyarázat eredetének utánajárni. Valószínűleg még az ókorból ered, s volt ideje dogmává szilárdulni. Ha komolyan megvizsgáljuk a kérdést, mi más vihette volna Hannibált közelebb stratégiai célja megvalósulásához, mint Róma elfoglalása? Ha a várost beveszi, Róma szövetségeseinek túl sok választása nem marad. Róma bevételével megoldódott volna minden probléma, amely miatt Karthagó hadba szállt. Úgy tűnik, Hannibál ereje is elegendő volt. Mégsem támadt. Nem értettek a punok a várostromhoz? Kizárt, hiszen Saguntumot így vették be, s a nyolc hónap alatt szerezhettek tapasztalatokat. Valami más oka lehet, hogy Hannibál dél felé fordul. De nem tudjuk, mi volt ez az ok. 
 
Hannibál serege rabol, fosztogat, rengeteg zsákmányt szerez. Dél-Itáliában aztán gondolnak egyet, s minden fegyverre fogható férfit legyilkolnak - legalábbis Polübiosz beszámolója szerint. Ez ugyan ellentétben áll Hannibál stratégiai céljaival, de lehet, hogy a Kr. e. 217. évre már változtatott ezeken, látva a kudarcát. 
Fabius ügyesen kitér Hannibál hadai elől, a két vezér taktikázik. Volt egy éjszakai, megtévesztő manőveres történet is, melyben állítólag Hannibál ökrök szarvaira kötözött fáklyákkal tévesztette meg a rómaiakat hadai vonulását illetően. (Ilyen "strory" szerepel a Spartacus-felkelés leírásaiban is, ezért fenntartással kezelendő.)
 
Az akkori világ várta a "nagyok" gigászi küzdelmét. A többség ekkor még Karthagóra "fogadott", hízelgett neki, de Szürakuszai királya (II. Hierón) "Rómára tett": 500 ezer véka gabonát (búza, árpa), ezer íjászt küldött a városnak, és egy 10 kg-os győzelem-istennő szobrot. Pedig Szicíliának mindegy volt: tudta, a győztes úgyis bekebelezi...
 
Róma kisebb-nagyobb vereségek után hadi tapasztalatokkal rendelkező consulokat nevez ki, Terentius Varrót és Aemilius Paullust. Feladatuk, hogy vigyék döntésre a dolgot, kergessék ki Hannibált Itáliából. Róma fegyverkezik, hajókat épít, soroz, ismét devalválja a pénzt, és kiállít 80 ezer katonát Hannibál ellen. A pun 40 ezer gyalogossal és 10 ezer lovassal várja nyugodtan a rómaiakat Cannae városában, melyet már tavasszal elfoglalt, mert fontos szerepe volt a rómaiak utánpótlásában.
 
Itt zajlik le tehát Kr. e. 216. augusztus 2-án a világtörténelem egyik leghíresebb csatája. Az ütközet hagyományosan kezdődik, a felek könnyűvegyverzetű egységei kezdik középen. A karthagói gyalogosok nagyon szét vannak húzva, ez meglepi a rómaiakat. Győzelmet szimatolnak, s előrelendülnek. Az ibériai és kelta lovasok legyőzik a rómaiak lovasságát a szárnyakon, meglepő taktikájuk - hogy leugrálnak a lovaikról s gyalogos harcot folytatnak - eredményes. Az előrelendülő szárnyak, s a visszahúzódó közép miatt a rómaiak rövid idő alatt egy katlanban találják magukat. A bekerítés tökéletes és gyilkos. Nincs menekvés. Hannibál állítólag száguldozik a gyűrű körül, s gyilkolásban lankadó katonáit korholja... Még másnap reggel is folyik a sebesültek lemészárlása.
 
Mindössze háromezer római kerül fogságba, az elesettek száma 48 ezer. A katonai szakzsargonban ma is "cannae"-nak nevezik azt a sikeres bekerítést, melyet az ellenség teljes megsemmisítése követ. Ez minden hadvezér álma, a győzelem záloga. (A sakkban ez a matt.)
Hannibál biztos benne, hogy végképp győzött. Békeajánlatra vár. Hadvezérei sürgetik, Róma ellen kell vonulni, most az ölükbe hullna. Hannibál érthetetlen módon ismét tétovázik. Meg is kapja Maharbáltól: "Győzni tudsz, de győzelmedet nem tudod kihasználni!"
 
Rómában hatalmas a pánik. Gyakran nevezték Karthagót "gyermekgyilkosnak" (jogosan), most az örök városbanáldoznak embereket az istenek kibékítésére: élve temetnek el egy emberpárt (igaz nem rómait, az egyikük kelta, a másikuk görög).
 
Hannibál Magót Karthagóba küldi, aki három kosár aranygyűrűt önt a Vének Tanácsa lába elé, melyeket halott római tisztek ujjairól húztak le. Magó szemléletesen ecseteli egyébként valós sikereiket, és utánpótlást kér. Persze a tanácsban akad ellenlábas: ha oly sikeres Hannibál, miért kér segítséget? Mindenesetre megkapja, sok pénzt, katonát. Bár a segítség egy része már sosem érkezik meg Itáliába.
 
Róma nem adja fel. Új pénzt vernek, növelik az adókat, feltalálják az "államkölcsönt": gazdagok szerelnek fel légiókat az állam helyett, busás haszonra számítva. S ami talán a legérdekesebb: a cannae-i csatát túlélt katonáknak vereségük miatt nyilatkozatban kell lemondaniuk zsoldjukról!
De Róma egyre erősebb, a halogató taktika neki kedvez. A régi-új konzul, Fabius Maximus bölcsen kerüli Hannibállal az összecsapást, de Ibériában sikeresen szorongatják Hasdrubált és Magót, így azok nem tudnak segítséget nyújtani Hannibálnak. A pun vezérnek a szárazföldi kapcsolata is megszűnik az anyavárosával. Itáliában ugyan sok várost, területet hódoltat, de nem lehet jelen mindenhol, s miután távozik csapataival, megjelennek a rómaiak, és büntetnek, a város pedig visszatér Róma szövetségébe. Gyakori, hogy az adókat mindkét fél behajtja. Itália pusztul. 
 
Hannibálnak nagy szüksége lenne Szürakuszaira. A szicíliai görög gyarmatváros jó támaszpont, összekötőkapocs lenne Karthagó felé. Tudják ezt a rómaiak, s ostrom alá veszik, mert II. Hierón halála után a város átáll Karthagó oldalára. A két éves elkeseredett - és sikertelen - ostrom után Róma egy árulás révén veszi be a várost, súlyos csapást mérve ezzel Hannibálra. Így lényegében elszigetelik Itáliában. 
 
(Arkhimédész városvédelmi technikai találmányairól, állítólag hajót vízből kiemelő szerkezetéről mindenki hallott már. S a római katona által reá mért halálos csapás előtti mondatát is mindenki ismeri: "Ne zavard a köreimet!". Azt már kevesen tudják, hogy mindez ekkor zajlott, Kr. e. 212-ben Szürakuszai bevétele idején, mely a második pun háború egyik jelentős eseménye volt.)
 
Ezt követően nagy ütközetek már nincsenek, vagy a történetírók belefáradtak, s úgy gondolták Trasimenust, Cannae-t nem lehet túllicitálni.
Róma egyenként igyekszik visszafoglalni a Hannibálhoz átállt városokat. Capuán a sor éppen. Hannibál seregével, hogy elvonja Capuától az ostromló rómaiakat, Róma ellen vonul. Megint nagy a pánik - ekkor hangzik el a híres "Hannibál ante portas!" -, vagy mégsem lehetett oly nagy a pánik, hisz a római hadak nem hagyják ott Capuát. Bíznak Róma falaiban? Nem tudjuk. Tény, hogy Hannibál erejéből annyira futja, hogy átdobja a lándzsáját a falakon, jelezve, elfoglalhatná a várost, ha akarná... Tehát megint nem kerül sor Róma ostromára.
Komikus epizódja az eseményeknek, hogy a rómaiak elárverezik Hannibál táborhelyét, ahol éppen tartózkodik! Ezen az arcátlanságon, melynek célja egyértelmű, a pun úgy begurul, hogy ő pedig elárverezteti a római Fórumot...
 
Kr. e. 209-ben a rómaiak beveszik Ibériában Carthagenát, így Karthagó európai jelenléte megszűnik. Magó sereget gyűjt a Baleárokon. (Róla nevezik el Mahón városát, mely a világnak a majonézt adta. Salsa mahónesa. Magó neve tehát ma is él. Talán ennyi maradt a punokból Európának...)
Hasdrubál a sereggel kétségbeesve testvére segítségére akar sietni Itáliában, megismétli annak alpesi útját, de a rómaiak Metaurusnál (Rómától északra) a hadait szétverik. Hasdrubál fejét levágják, s eljuttatják Hannibálnak, akire ez borzasztó hatással van. (A jelenet több festőt is megihletett a történelem során.)
Állítólag még a rómaiak is tiszteletben tartják a fájdalmát, és sajnálják a nagy hadvezért: egy évig nem hadakoznak.
 
Aztán Rómának új hadvezére lesz, Publius Cornélius Scipio. A háborút kezdő Scipio fia. Ő foglalta el Carthagenát. Apja oldalán fiatalemberként küzdött már Hannibál ellen, s így volt alkalma megízlelni a vereséget. Bosszú fűti, de jó stratéga. Ő sem mer szembeszállni közvetlenül a punnal. A régi tervet szedi elő: Karthágóra közvetlen csapást kell mérni Észak-Afrikában, így lehet legyőzni Hannibált.
Hosszasan készíti elő a hadjáratot, helyzetét megkönnyíti, hogy Szicília már a rómaiaké. 
Kr. e. 204-ben 40 hadihajóval és 400 szállítóhajóval teljesen váratlanul ér partot. A karthagóiak kereskedtek, élték hétköznapi életüket, semmit nem sejtettek. Megdöbbennek, de állhatott rendelkezésükre katonai erő, mert csak egy év múlva hívják haza Hannibált.
 
Milyen érzésekkel távozhatott Itáliából Hannibál? 28 évesen érkezett, 45 mikor elhagyja. Élete meghatározó része ez. És egyszer sem győzték le - mégsem győztes. És saját otthonában kell megütköznie azzal az ellenséggel, mely eddig vagy vereséget szenvedett tőle, vagy futott előle...
Hannibál elvonulásának hírére minden római szentélyben ötnapos hálaünnepet rendel el a szenátus.
 
A két hadsereg Zamanál találkozik Kr. e. 202-ben. Előtte a vezérek tárgyalnak. Jellemző az erőviszonyok megváltozására, hogy Hannibál az első pun háború előtti állapotok visszaállítását óhajtja pusztán, míg Scipio feltétlen megadást - az ellenség hazájában, a fővárosa előtt!
Hannibál támad, 80 harci elefántot is bevet. Scipio tanulékony, a római légiók parancsszóra széthúzódnak, széles "utcákat" képezve a hadrendben. A katonák ordítanak, csörömpölnek, így a riadt állatok végigszáguldanak a szabadon hagyott területen, senkinek és senkiben nem okozva kárt.
 
A rómaiak teljes győzelmet aratnak, s jaj a legyőzöttnek! Scipio megkapja a szenátustól az "Africanus" jelzőt.
Karthagót jelentéktelen várossá silányítják, de egyelőre létezhet. Teljesen csak a harmadik pun háborúban törlik le a föld színéről.
Scipio diadalmenetet tart Rómában. 
 
Hannibál elmenekül, de hű esküjéhez, Róma ellensége marad. Jár Krétán, Szíriában, Bithüniában. Itt a segítségével legyőzik Pergamon hajóhadát, s ez a város Róma szövetségese. A rómaiak folyamatosan követelik kiadatását, bárhol tartózkodik. De csak árulással jutnak a nyomára. Hannibál Libüssza városában 63 éves korában követ el öngyilkosságot, megtagadva így a rómaiaktól azt az örömöt, hogy a kezükre kerüljön.
 
Nagy hadvezér, nagy jellem volt. Sokat tanultak tőle a rómaiak is. Bizonyára nem véletlen, hogy Scipio négyes fogatán a diadalmenetében egy rabszolga állt mellette, aki aranykoronát tartott a győztes hadvezér feje fölé, de időről-időre a fülébe súgta: "Pillants körül, és ne feledd, hogy ember vagy!"
 

Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :