Henoch könyve, II. rész

Henoch könyvét szándékosan illusztrálom a 19. század második felének mûvészetével - jelen esetben egy francia "eklektikusan akademista" mûvész, Jean-Leon Gerome alkotásaival. Annyira árad a képekbõl a fülledt, álmosan rezignált dekadencia, hogy csak na...

Napjaitokat pedig meg fogjátok átkozni és éltetek évei el fognak veszni, és a ti romlástok az átok erejével meg fog erõsödni, és nem fogtok bocsánatot nyerni. Azokban az idõkben pedig neveteket ki kell szolgáltatnotok, hogy az az igazakért örök átokkal sujttassék és benneteket, vétkeseket a többi bûnössel együtt örökre el fognak átkozni.

A kiválasztottak pedig részt fognak venni a fényességben, az örömben és a békében. És az örök igazságot õk fogják örökölni, benneteket, istenteleneket az átok fog sujtani. A kiválasztottak pedig a bölcsességben fognak részesülni és élni fognak, és nem fognak vétkezni többé sem hanyagságból, sem szenvedélybõl, hanem alázatosak lesznek, mint akik a bölcsességet elérték. Soha életükben nem fognak vétkezni többé s nem szenvednek el büntetést, és nem fognak csapások következtében elpusztulni, és nem fogják megtapasztalni a harag ítéletét, hanem életük napjait mindvégig betöltik, elérik az öregséget békében, és az öröm éveit elérik, és életük napjait örökkévaló örömben és békében fogják tölteni.

Az angyalok lázadása.

Amikor az emberek nemzedékei megsokasodtak, azokban az idõkben az embereknek szépséges és bûbájos leányaik születtek. Az angyalok, az ég fiai pedig látták és megkívánták õket, és azt mondták egymásnak: Menjünk és az emberek leányai közül válasszunk ki magunknak asszonyokat, és hozzunk a világra velük gyermekeket.

Azazel pedig, aki valamennyiüknek feje volt, így szólt: Félek, nem szabad kedveteket találni abban, hogy ilyesmit tesztek s végül nekem magamnak kell e nagy bûnért megfizetnem.

Azok pedig azt válaszolták: Mi mindnyájan megesküszünk és egymást átok terhe alatt kötelezzük, hogy ezt a szándékunkat nem adjuk fel, hanem igenis megvalósítjuk. És mindnyájan megesküdtek és egymással átok terhe alatt szövetkeztek.

Valamennyiüknek feje pedig Azazel volt, a vezetõk pedig Arathak, Kimbra, Sammané, Daniel, Aredros, Semiel, Iomel, Chochariel, Ezekiel, Batriel, Sathiel, Atriel, Thaniel, Barakiel, Ananthna, Oóniel, Ramiel, Aseal, Rakiel, Turiel.

Ezek és a többiek velük együtt mind asszonyokat vettek maguknak, és mindegyik választott a maga számára, és meglátogatták õket, és egyesültek velük. Megtanították õket a varázsszerekre és a varázsszavakra, és megmutatták, miképpen kell növényeket és gyökereket szedni.

Az asszonyok pedig teherbe estek és hatalmas óriásokat szültek, akiknek magassága háromezer rõföt is meghaladta. S ezek az emberek minden vagyonát felfalták, amíg már senki sem tudott mit enni. Ekkor az óriások megharagudtak reájuk és elkezdték az embereket enni. És elkezdtek vétkezni a madarakkal és az állatokkal és a csúszómászókkal és a halakkal és felfalták egymás húsát, egymás vérét pedig megitták. A föld pedig e törvénytelenség láttán jajveszékelni kezdett.

Azazel pedig megtanította az embereket kardot és kést, pajzsot és vértet készíteni, és megmutatta nekik az érceket és az ércbõl való munkát, és karkötõt, és ékszert, és a mesterséget, hogyan kell a szemeket festeni, miképpen kell a szemöldököt kirajzolni, és megmutatta a ritkábbnál ritkább, és drágábbnál drágább köveket és festékeket, és cserére alkalmas dolgokat.

A földön pedig nagy és szörnyû istentelenség terjedt el, és az emberek lealacsonyodtak és útjaikon, mint az eszeveszettek tévelyegtek. Azazel a lázadókat, Armoros a varázsszavak tudósait, Rakiel a csillaglátókat, Chochiel a rejtett jeleket, Sadiel a csillagjóslást, Seriel a hold tudományát tanította. Az emberek pedig egyre pusztultak és kiáltoztak és hangjuk az égig hatolt.

Az ég látja, mi történik.

Michael, Uriel, Rafael és Gabriel akkor az égbõl lenéztek a földre és látták a sok vért, amit a földön kiontottak, és az igazságtalanságot, amit a földön elkövettek. És akkor így szóltak egymáshoz:

A meggyalázott föld jajkiáltása hallatszik. Már elérte az ég küszöbét. Az emberek lelkei panaszkodnak és azt mondják: Miért nem ítél a Magasság Ura e szörnyûség fölött?

És akkor így szóltak a Királyok Királyához: Te vagy az urak Ura, az istenek Istene, a királyok Királya, uralmad kiterjed a világ minden nemzedékére, neved szent és Téged dícsér az örökkévaló idõ. Te teremtetted a mindenséget és kezedben van a mindenség és kezedben van a mindenség fölött levõ hatalom, elõtted nincs titok, mindent látsz és semmi sem rejtõzhet el szemed elõl. Láttad, hogy Azazel mit követett el, hogyan tanította földön az igazságtalanságot és az õskorok titkát, amelynek otthona az ég, hogyan árulta el. Hogyan fedte fel az embereknek a rejtélyeket, az az Azazel, akinek hatalmat adtál, hogy társai fölött uralkodjon. És azok az emberek leányaihoz a földön bementek és náluk aludtak és magukat az asszonyokkal tisztátlanná tették, és õket a bûnökre megtanították. Az asszonyok pedig órásokat szültek, a földet pedig elárasztotta a vér és az erõszak. Most pedig a megöltek lelkei panaszkodnak és kiáltoznak, és hangjuk egészen az ég küszöbéig hat, és sóhajtásuk felszáll s nem hallgat el, látva az erõszakot, ami a földön történik. Te mindent tudsz, még mi elõtt megtörténik, tudod ezt is és azt, hogy ez miért történik, és még azt se mondod meg nekünk, mit tegyünk értük.

A Legmagasabb, a Szent és a Nagy akkor megindult és Istarielt elküldte Lamech fiához és így szólt:

Menj el Noéhoz és az én nevemben mondd meg neki: Rejtõzzön el! És mondd meg neki, hogy a vég közel van, mert az egész föld el fog merülni és a földet vízözön fogja elárasztani és mindaz, ami rajta van, el fog pusztulni. Mondd meg neki, hogyan szabadulhat meg, hogy az õ magja megmaradjon a végtelen idõkig.

Az Úr pedig így szólt Rafaelhez: Azazelt kötözd meg a kezénél és lábánál fogva, vesd a sötétségre, nyissad meg a sivatagot, amely Dudaelben van és dobjad bele. Halmozz rá hegyes és érdes köveket és fedd le sötétséggel és ott maradjon az idõk végeztéig és takard le arcát, hogy a világosságot ne lássa. A nagy ítélet napján pedig hajíttassék a tüzes mélységbe. A földet pedig, amelyet az angyalok megrontottak, gyógyítsd meg és mutasd meg miképpen kell meggyógyítani, hogy a föld sebei begyógyuljanak, nehogy a titkok által, amelyet a Felvigyázók elárultak és utódaiknak elmondtak, valamennyien elpusztuljanak. Azazel tanítása az egész földet megrontotta és minden vétket az õ rovására írj.

Gabrielhez pedig így szólt az úr: Fogj fegyvert az elfajzottak és a kurafiak és az elátkozottak ellen és irtsad ki a Felvigyázók utódait az emberek között. Vezesd ki õket és uszítsd õket egymásra, hogy egymást harcban lemészárolják, mert számukra hosszú élet nem rendeltetett. Semmit abból, amit tõled kérnek, ne teljesíts, mert atyjuk fiai õk és nem szabad hinniök az örök életben és abban, hogy mindegyikük ötszáz évet fog élni.

"Töröld le a föld arcáról az igazságtalanságot."

Michaelhez pedig így szólt az Úr: Menj el Azazelhez és mindazokhoz, akik az aszszonyokkal egyesültek, hogy tisztátalanságukban vele együtt elvesszenek és kötözd meg õket. És ha fiaik kölcsönösen mind kiirtották egymást és ha kedves gyermekeik pusztulását már végignézték, kötözd meg õket hetven nemzedék idejére a föld hegységei alatt, amíg ítéletük napja és végzetük elérkezik és az ítélet rajtuk örök idõkre beteljesedik. Akkor pedig elfogják õket távolítani és a lángoló mélységekbe fognak jutni és kínok között örök fogságra fognak vettetni az idõk végeztéig. És akinek ítélete valaha is a tûz és a megsemmisülés lesz, azt a mai naptól kezdve õvelük együtt kell megkötözni a nemzedékek elmúlásáig. Pusztíts el a földrõl minden lelket, aki törvénytelen gyönyörre szomjazik és pusztítsd el a Felvigyázók fiait, mert azok az emberekkel rosszul bántak. Töröld le a föld arcáról az igazságtalanságot, a gonoszság minden mûvének vess véget s ettõl kezdve az igazság fája növekedjék és ez az áldást fogja érlelni. Az igazság gyümölcsei pedig minden élõlény örömére örökké teremjenek. Az igazak pedig kerüljék el a pusztulást és maradjanak életben, amíg ezer utódot nemzettek és ifjúságuk minden napját és öregségük minden napját töltsék el békében. Attól az idõtõl kezdve pedig a földön növekedjék az igazság és a földön mindenütt fák fognak nõni és az áldás beteljesedik. És az öröm fái fognak növekedni és szõlõtõkéket fognak ültetni és a szõlõtõke bõségesen ontja majd a bort, és minden mag, amit elvetnek ezer szemet fog teremni, és egy pint olaj tíz akó olajat fog hozni. És tisztísd meg a földet a tisztátlanságtól és igazságtalanságtól és bûntõl és istentelenségtõl, és a földrõl minden tisztátlanságot ûzz el. Az emberek gyermekei pedig legyenek igazak és minden nép tiszteljen és dícsérjen engem és imájával hozzám forduljon. A föld pedig minden romlástól, bûntõl, erõszaktól és szenvedéstõl tisztuljon meg és soha nem fogom õket még egyszer így sujtani a nemzedékek végeztéig. Azokban az idõkben az Ég áldásának kincseskamráit megnyitom és azoknak kincsei a földre, az emberek munkájára és mûvére le fognak szállni. A béke és az igazság egyesülnek a világ befejezéséig és a nemzedékek végéig.