[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Holéczy Miklós levelei Balassa Gézához (6. rész)

szerző: Balassa Zoltán 2016-09-26

 

Holéczy Miklós levelei Balassa Gézához (6. rész)

 

10.

 

A következő levél levélpapíron van írva. Írója mindkét lapra felírta a keltezést:

 

R.S.1960.II.23.

Kedves Gézám!

A heti naptárban 25.-ről ezt olvasom: ”Deň víťazstva čs. pracujúceho ľudu”. [A csehszlovák dolgozó nép győzelmének napja /34/]

Hát ez nem névnap, hanem hivatalos ünnep. Elővettem egy 42-es naptárt s kikerestem a névnapok mutatójában, hogy milyen is van február 25.-én? Gézát olvastam ki belőle s mivel a naptárban a Géza után más dátumot nem láttam, csupán feb. 25.-öt. Így bejegyeztem a heti naptárban is a nevedet. –

Szeretettel gondolunk Rátok ez alkalommal is s kívánunk Nektek nyugalmat, békét, csendes, kitartó, eredményes munkát s azt, hogy zavartalanul folyjék életetek drága gyermekeitek nyugodt fejlődésének legteljesebb örömében. Ez adjon vigasztalást a mindennapi nehézségekben is.

A legmelegebben kívánják Nektek mindezt:

Miklós bátyádék.

 

 

R.S.1960.II.23.

Blaskovics dr.-nak /35/ írtam megint – válaszul – az általad neki küldött fotókra vonatkozóan. Közöltem vele, hogy ezeket a leveleket még 52-ben találtam meg az egyik szekrény fiókjában, átkötve egy csomagban. Akkoriban nem tudtam, hogy ezek a rimaszombati török levelek s mivel rendben voltak, visszatettem a lelőhelyükre azzal a szándékkal, hogy később leltározhatom, mert össze kellett irkálnom a három dimenziójú tárgyakat, hogy ennek alapján megcsinálhassam a tárgyi leltárt.

Az egyéb munka mellett aztán szépen megfeledkeztem a török írásokról teljesen s csupán most, amikor Te figyelmeztettél rájuk, mentem el Veled a múzeumba, hogy lássam, milyen írások is azok? Az egykori küldönc vörös öve juttatta eszembe, hogy hiszen ezek már voltak a kezemben, csak nem vettem számba, félretettem nyugalmasabb időkre, későbbi leltározás végett. Tehát a Te segítséged vezetett bennünket az elveszetteknek hitt török levelek felbukkanásához.

Szeretettel közlöm mindezeket Neked s ölel

Miklós bátyád.

 

 

11.

R.S.1960.IX.22.

Kedves Gézám!

Csak tegnap este jutottunk haza Rozsnyóról, ahol a testvéremet látogattuk meg és elidőztünk nála egy kicsit, hogy a napi egyformaságból egy kissé kilenghessünk. Visszatérett meglátogattuk a gombaszögi, majd utána a hosszúszói cseppkőbarlangot. Leveledet a kapun függő levélszekrényből csupán visszatértünk után vehettem ki.

A gombaszögi barlangot most láttam először. Csodálatosan finom hatásúak a függő, vékony, fehérszínű, tündöklő cseppkő-csapok. Némelyikük 2–3, sőt több méteres lehet. Megdöbbentett a Természet finom, meglepő hatású alkotása, amire a tökéletes ember aligha lenne képes.

A Domicába nem a régi, megszokott bejáraton mentünk be, hanem az újabbon, a határ közelében nyitotton. A cicerone jóindulatú szajkózása mellett szállottunk be a lent várakozó motoros csónakba. A lágy ingás érzete közben jobb szerettem volna az abszolút csöndet, amit legföljebb a mennyezetről leváló csöppek halk nesze kísért volna, de a fiatalember hűségesen teljesítette vállalt kötelességét a szájával is, a villamos lámpák, azaz reflektorok ki és bekapcsolásával is, no meg a csónak kormányzásával is. A nyolc látogató helyetfoglaló [=helyét elfoglaló] két darab tekintélyes terjedelmű férfi mellett mi sem maradtunk nagyon a háttérben, holott sohase tolakodtunk előre. Azonban a csónakot mégsem fenyegette az elmerülés veszedelme.

Persze óhajom kiterjedt volna az ötezer esztendős ős lábnyomának, keze vonásának s hátrahagyott tárgyainak szemléletére is, de ebből csupán egy iccés bögrét kaptunk s ez is ott hevert egykori rejtekhelyén, ahová talán az ősasszony dughatta ijedtében és azóta beágyazta természetes köpönyegébe a barlang meszes vize. Az egykori facölöpök helyét sem mutogatta vezetőnk, amit pedig a megnyitásnak – talán – harmadik esztendejében még láthattunk, sőt az ősművész hieroglifáit is az egyik falon.

Visszafelé vezető utunkban nem ismertem rá “Hosszúszóra“. Csupa villát láttam a régi, szalmatetős, vagy zsindelyes házak helyén. Hogy kivetkőzött a falu régi, jobbágykori “Ancúgjából“! Aztán a faluban, a tornácok párkányán, falaikra aggatott konzolkáin, a házak ablakaiban virág virág mellett, főleg muskátli. Ökröt, lovat csak itt-ott vettem észre – hírmondónak. De a gyerekek nem olyan bámészak, mint régen voltak, nem is piszkosak, amilyenekhez azelőtt szoktunk volt, hanem tiszták, virgoncak, kacagók, bubifrizurásak. Hosszú szoknyát még az öregebb generáció asszonyain sem láthattunk. Az ifjú lánynemzedék persze mai divat szerint fésülten, öltözötten libbent elénk az autóbuszban és bájosan mosolygó arccal, villogtatva foguk fehérét.

Az elmesélt néhány jel igazolja előttem, hogy erre a változásra szükség volt már.

Beszámolódat megköszönve, remélem, hogy élőszóval is elmondod nekünk, hogy volt, mint volt a megnyitás s így szeretettel várnak

Miklós bátyádék

Mellékelek két bélyeget is mindkettő “kínai“ gyártmány.

[Alatta, merőlegesen gépelve:]  A bélyegek cellofánban.

 

12.

R.S.1962.XI.11.

Kedves Gézám!

Hát elég sokára válaszolok, de hogy miért – ennek sok oka van. Egy kicsit befogottan végzem a nem egészen nekem való teendőimet. Viszont magától értetődőnek tartom, hogy ősszel több munka vár reám, mert a Természet nemigen vár, haladnia kell a maga útján úgy, amint a Földnek is forognia kell tengelye körül s végeznie pályáját. Nem is sorolom fel, mi mindent csinálunk, csak végezzük a magunkra vállaltakat úgy, ahogyan tehetjük és tennünk kell. Közben megállapítjuk hogy milyen szép az Ősz, mily gyönyörűek a lehullott levelek, amikkel beterült a föld s ha fúj a szél, hogy szállanak a lombok. Nem tudok betelni a gyönyörűséggel.

Tudomásul vettem, hogy otthagytad a múzeumot, /36/ holott az itteni munka teljesítésére készültél s elláttad a Tőled telhető legjobb szándékkal és ismeretekkel. Talán örömmel is, mert ahogy magam tapasztaltam, mindig teljes odaadással csináltál minden munkát.

Magam nagyon fájlalom, hogy otthagytad a múzeumot s nem folytatod ezt a Neked való munkát. Meg vagyok győződve arról, hogy új munkakörödben is hasonló odaadást tanúsítasz s épen ezért bízom abban, visszakerülsz még az elhagyott munkakörbe.

Hogy a magam példájával illusztráljam felfogásomat, nálunk is megesik, hogy itt-ott felkeresnek egy-egy kérdésben, mert feltételezik, hogy esetleg megfelelő útmutatást tudnék nyújtani. Igaz – az alapítók emlékét bensőmben a legmélyebb tisztelettel, elismeréssel ápolom, mert nyomaik arra vallanak, hogy szakismereteiket teljes, őszinte odaadással szerezték. Itt elsősorban Fábryra, Loyschra /37/ és Hüvössyre gondolok. Utóbbi még halálos ágyán is egyre foglalkozott az ősemberi települések és nyomok emlékeivel. Ha ezek az emberek nem gondolkoztak volna úgy, ahogyan ezt tették, akkor ennek a múzeumnak aligha lenne ilyen viszonylagosan gazdag anyaga.

Így láttam ezt Tenálad is és hiába vetettek ki ebből a munkakörből, csak otthon leszel már Te ebben továbbra is és remélem, egyszer csak megint az ősember nyomaival foglalkozol.

Remélem, hogy egészségileg jól vagytok valamennyien, amit magunkról nem mondhatok nyugtalanság nélkül. A feleségem szemeit megoperálták, de olyan nagymértékű javulásról nem beszélhetünk. Volt a belgyógyászaton is, ahol az operatív beavatkozást nem ajánlották s amellett egyre gürcöl, reggeltől estig meg nem áll.

Mindnyájatoknak a legjobbakat kívánva szeretettel ölelnek Benneteket

Miklós Bátyádék. 

 

A pelikán azt jelenti: „Tépje fel kebelét a mai nemzedék, hogy táplálja a jövő reménységét.”

 

Holéczy-Jaczkó Ilona (1887.X.17. – 1951.VIII.20., Rimaszombat) 

Apja: Jaczkó János, anyja: Hüvössy Erzsébet

Rimaszombati gimnázium, a Jótékony Nőegylet elnöke, a Nagyasszony c. lap szerkesztője, a PMH és bp-i lapokban publikált

A nő, Rimaszombat, 1936 e.

 

Holéczy Miklós apja: Sámuel, lelkész, anyja: Porubszky Gizella, I. felesége: Brozman Zsuzsanna; II. Jaczkó Ilona

A nyíregyházi és rozsnyói gimnázium növendéke, a bp-i Szépművészeti Akadémia

A nyíregyházi polgári iskola tanára (1909), majd a rimaszombati főgimnázium rajz-, szépírás, szlovák nyelv, természetrajz és fizika tanára, 1945-től a Gömöri Múzeum gondnoka, majd igazgatója (1951–58)

A világháborúban rajzolt, főleg tájfestészettel foglalkozott (olaj), 1966-ban kiállított.

IrSzle 1977/4, 

 

(A Gömörország 8. évf., 2007. tavasz, 1. sz., 53–64. oldalán jelnet meg a „Mi egy lejárt, nagyszerű múltnak vagyunk fejfái”, Holéczy Miklós levelei Balassa Gézához címmel.)

 

/34/ Utalás ez az 1948-as kommunista puccsra

/35/ Blaskovics József (1910–1991) turkológus, a prágai Károly Egyetem tanára (1950–75). A csehszlovákiai turkológia megalapozója. A Rimaszombat és vidéke a török hódoltság korában (Bp. 1989; Pozsony 1995) c. munka szerzője (szlovákul 1974-ben jelent meg). „Kedves kötelességemnek tartom, hogy köszönetet mondjak mindenkinek, aki segítségemre volt e mű létrehozásában. Elsősorban Holéczy Miklósnak, a Gömöri Múzeum volt igazgatójának…“ (1989-es kiadás 3. old.)

/36/ Apám a Közép-szlovákiai Múzeumban régészként 1952.IX.1-től 1962.IX.30-ig dolgozott. Majd nyugdíjazásáig a Szlovákiai Műemlékvédelmi és Természetvédelmi Intézet (SÚPSOP) munkatársaként Közép-Szlovákia műemlékvédelmével foglalatoskodott.  

/37/ Loysch Ödön (?--?), az Egyesült Protestáns Gimnázium tanára, 1906-tól a régiségtár vezetője, majd a múzeum igazgatója (1908–1919)

 

Kapcsolódó linkek: 

https://www.rovart.com/hu/holeczy-miklos-levelei-balassa-gezahoz-1-resz_3399

https://www.rovart.com/hu/holeczy-miklos-levelei-balassa-gezahoz-2-resz_3423

https://www.rovart.com/hu/holeczy-miklos-levelei-balassa-gezahoz-3-resz_3441

https://www.rovart.com/hu/holeczy-miklos-levelei-balassa-gezahoz-4-resz_3479

https://www.rovart.com/hu/holeczy-miklos-levelei-balassa-gezahoz-5-resz_3494

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :