[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Ifjú szívekben élek?

szerző: Veress Zsuzsa 2011-08-08

 

Ifjú szívekben élek?

 

Kezdő tanár koromban egész osztályok rajongtak Adyért. Egy nagyon tehetséges volt tanítványom más nyugatosok kapcsán legfeljebb odáig jutott el, hogy Adyt Thomas Mann feledhetetlen Mynheer Peeperkornjához hasonlította, és azt mondta, hogy úgy szereti Babitsot és Kosztolányit, mint Settembrinit és Naphtát… akik persze sápadt értelmiségiek Peeperkornhoz, a megtestesült életerőhöz képest. Ezekben a régi szép időkben tanítványaimmal együtt nevettünk Rákosi Jenőnek A Tisza-parton-ról írt cikkén, és együtt nem értettük, hogy mit lehetett azon a versen nem érteni…

 

Nos, ezek az idők elmúltak. Újabban azt tapasztaltam, hogy a diákok idegenkednek Adytól (pl. sokan egyetértenek Kosztolányi 1929-es hírhedt cikkével), és többnyire gondot okoz nekik, hogy segítségem nélkül megértsék a verseit. Röviden: azt láttam, hogy Ady kiment a divatból.

Ebbe nem tudtam belenyugodni.

Latinovits Zoltán megváltoztatta a Búcsú Siker-asszonytól első mondatának modalitását. Nem állította, hanem kérdezte: „Nem kellek? (Jól van. Jöjjön, aki kell.)” A gyerekek erre először kaján mosollyal bólogattak. Aztán… aztán a tananyagban és a szöveggyűjteményekben nem is szereplő verseket olvastam nekik órákon át. Egyszer csak megjelentek a kötetek a padokon is. („Petőfi-, Ady- és József Attila-kötet nélkül élni olyan, mintha nem lenne otthon ágy vagy asztal”.) Ebből született a Ki látott engem? című produkciónk. A Székely Aladár-féle könyöklős fotó alapján készült hatalmas portré1 alatt mondták a verseket. Elhangzott az Ifjú szívekben élek, és a műsor címadó költeménye is, dobbal és didgeridoo-val kísérve. (Elvégre sámánnal volt dolgunk!) Egy tizedik osztályos tanítványom pedig rappelt Adyról2.

 

Nagyváradon, Ady kedves városában, levetítettem egy két és fél perces videót, melyen két tanítványom Adyról mutat be egy tánc- illetve pantomimjátékot. Ennek a története pedig a következő:

Az alapötletet az adta, hogy a költészet napja minden évben közel esik húsvéthoz.

És mindig is nagyon szerettem volna egy olyasféle táncjátékot alkotni diákokkal, mint amilyet Markó Iván csinált az én ifjúkoromban: gesztusokkal megmutatni valami lényegit. (Csak szerényen!)

Tehát Jézus Krisztus tizennégy stációjának mintájára kiválasztottunk tizennégy, többé-kevésbé tragikus sorsú költőt (ki többé, ki kevésbé), és hozzájuk illő zenékre megpróbáltunk egy-egy táncba komponált pantomimot kitalálni. Legfeljebb három percen belül eljátszani valamit, ami jellemző a költő személyiségére vagy életművére; arra a hangulatra, amit az illető költő kelt az olvasóban. Azt is igyekeztünk valamiképpen megfogalmazni, ahogyan a sors elbánt az egyes költőkkel.

 

A Sors, a szó nőnemű mivoltának megfelelően, egy lány. Ő a főszereplő: mind a tizennégy jelenetben szerepel. Minthogy soha, semmilyen golgota nem ott ér véget, hogy az ártatlan áldozatot leveszik a keresztről, tehát ezúttal sem: a produkció vége az, hogy a Sors igazságot szolgáltat a költőknek, és bevezeti őket a halhatatlanságba. Az egésznek a Magyar Messiások címet adtuk. A munka lázában nem is gondoltunk rá, hogy amit csinálunk, az voltaképpen egyfajta drámapedagógia.

 

Időrendben első az Ómagyar Mária-siralom ismeretlen költője (az ő tragédiája, hogy bár az első igazán jelentős magyar költő, nem is tudjuk, hogy kicsoda), az utolsó pedig Szilágyi Domokos volt.

Vörösmarty például Beethoven Hetedik szimfóniájának lassú tételére rituális ivást folytatott a Sorssal; és ebben maradt alul. Petőfi az Egmont nyitányra kihívta maga ellen a Sorsot, és kardpárbajt vívott vele. Radnóti Honegger Johanna a máglyán című oratóriumára közelharcot folytatott a Sorssal: birkóztak… (Ezekhez a jelenetekhez segítséget kértünk olyan diákoktól, akik tanultak vívni, illetve cselgáncsozni.)

 

Minden egyes költőnek volt egy attribútuma is.

Adyé egy olyan fekete kalap, amilyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban láttunk kiállítva.

Az ő zenéje Edith Piaf  Nem bánok semmit sem című dala volt.

Ady Sorsa egy magát kellető szajha, aki a döntő ponton nemet mond, akárcsak ama bizonyos Siker-asszony3.

A pantomimjátékban persze benne van a diákok4 életkora, és az, mennyire élvezték, hogy ezt az erotikus játékot csinálhatják egy szigorú egyházi iskolában (Pápai Református Gimnázium) a nagytiszteletű tanári kar szeme láttára. (Sőt, még meg is tapsolják őket!)

De ha ezt kivonjuk belőle, még akkor is marad sok minden.

Ha meg akarjuk fogalmazni, mit érzékeltek a diákok Adyból, akkor azt mondhatjuk, hogy mindenekelőtt markáns férfiasságát. De a költő teátrális pózait, sztárallűrjeit is megjelenítették.(Lásd a tánc előtti bevezető jelenetet, amikor is a Sors úgy viselkedik, mint egy fotóriporter, az Adyt alakító fiú pedig úgy, mint aki hozzászokott az efféle népszerűséghez. Mint aki az egész életét színpadi reflektorfényben éli.)

 

Érdemes még megjegyezni, hogy a többi jelenetben (kivétel nélkül) két vállra fektette a Sors az összes költőt. Madáchon például keresztül is hempergőzött, mint valami úthenger. Juhász Gyulát megfojtotta. József Attilát tövissel koronázta, majd leterítette, és a győztesek pózában (a mellére lépve) diadalmasan állt a költő felett.

Ady állva maradt. A gyerekek valamiképpen győztesnek érezték.

Miközben ezt csináltuk, nekem súlyos hangszálgyulladásom volt: „beszélgető füzetekbe” írtam az instrukcióimat. Később már tudtam mikrofonnal tanítani. („A magyartanárom a konnektorba dugva működik.”)

Megérte. Euforikus hangulatban zajlott a munka.

 

Összefoglalásképpen azt mondhatom, hogy sikerült valamelyest Adyt a tanítványaimhoz közel hoznom. A hagyományos tanítási órákon is, de az ilyen és ehhez hasonló unikumokkal is.

Érettségi előtt (és a konferencia előtt) célzottan megkérdeztem őket Adyról.

Sokan Adynak a versein átsütő mágneses személyiségéről írtak. Természetesen ismét csak sokakat megbabonázott az, ahogyan a költő a szerelmet felfogja. Talán még többen érezték revelációnak az Isten és ember kapcsolatának megfogalmazását. Ennek sokféleségében önmagukra, saját útvesztőikre döbbentek rá. Arra, hogy olykor fontosabbat, olykor vigasztalóbbat kaptak a költőtől, mint a hitoktatás folyamatában.

 

Nem egy tanítványom akad, aki arról számolt be, hogy Ady olvasása olyan fogvacogtató, lázas élmény volt, mint amilyen Ady nemzedékének lehetett a Baudelaire-rel való ismerkedés.

A legnagyobb eredménynek pedig azt tekintem, hogy egy végzős tanítványom azt írta, hogy izmos rasszizmusát, magyar sovinizmusát Ady magyarságverseinek hatására le tudta vetkőzni.

 

 

1Katona György festőművész rajzolta a portrét. A produkció után annyi részre szabdalta szét a rajzot, ahány szereplő volt. Mindenki hazavihetett egy darab Adyt.

2Stephenie Meyer bestsellerében szerepel egy oxymoron: „vegetáriánus vámpír”.

Rapperünk egy másik oxymoronnal jellemezhető: szemérmes exhibicionista.

A konferencián elhangzott rap szövegének nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá.

3 http://www.youtube.com/watch?v=lwkrtdNSnAQ

4 A szereplők Dobó Enikő és Pintér Zoltán. Dobó Enikő jelenleg színinövendék Kaposvárott.

 

(A szöveg A 12 legszebb magyar vers projekt keretében Nagyváradon elhangzott előadás írott változata, a bélyegképen pedig Katona György Ady-festménye látható - szerk. megj.)

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Zsigmond Elemér e-mail: wasserguru@googlemail.com dátum: 2011-08-24
Kedves Zsuzsa!
Milyen jó lenne, ha ismét fiatal diák lehetnék, és Te lennél a magyar nyelv és irodalom tanárnö!! Már vén fejjel, kommunista és soviniszta elnyomás miatt cenzurázott és gyatrán megcsonkított magyar irodalmat tanulva, sokat kellene a hátralevö rövid életemben behoznom!!
Köszönet, gratulálok ebbéli jelentös segitségedért!!
Üdvözöl, mindenjót kiván a
távolból, elemér