[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

III. Richárd a Jókai Színházban

szerző: Siposs Ildikó 2013-02-27

 

III. Richárd a Jókai Színházban

 

Szerencsésnek tarthatom magam, hogy kétszer is megnéztem ezt az előadást. Az első alkalom, a főpróba eléggé felemás nyomot hagyott bennem – egy előadás vázlatáét, amiből egyszer majd megszületik a csoda, de az is lehet, hogy örökre rejtve marad. A 2013. február 23-i, szombati előadásra valahogy minden a helyére került. Teljes egésszé forrt össze William Shakespeare két felvonásosra rövidített királydrámája, amely hatalomról, vágyról és bukásról szól.
 

A Komáromi Jókai Színház színpadán Martin Huba rendezésében nem látunk korhű díszletet (Jozef Ciller), sem jelmezeket (Milan Čorba). Az idő kizökkent. Lehet ma, és lehet holnap, de lehetne tegnap is. A régies köpenyek, középkoriasan modern ruhák (a gót stílus is visszatért a maga módján), az egyszerű öltönyök beszédesek, de mind az időtlenségbe helyezik a történetet. Az olajoshordó-díszlet, a rendező vallomása szerint a jelen kor anyagiasságát jelenti. Az energiahordozókat, a kőolajat, ami egyenlő a gazdagsággal. Aki ezt birtokolja, azé a hatalom. Nekem a nyomornegyedeket juttatja eszembe. Ahogy tüzet gyújtanak az ilyen üres hordókban, és annál melegszenek. Cselt szőnek, s mivel más értelmes dolog nem jut eszükbe, bűncselekményeket, gyilkosságokat tervelnek el (épp mint III. Richárd). A hatalom, a vágy és a bosszú az, ami a saját világán túllátni nem tudó, a felsőbb célt szolgálni alkalmatlan embert élteti. Éljen bárhol és bármikor.
 

Az előadás kezdete előrevetíti a véget. Tételmondatok hangoznak el a darabból. Ez tetszik. Felkelti az érdeklődést. Az embert kíváncsivá teszi. Miért mondanak ilyeneket ezek a nők Richárdnak? Az indítás kitűnő, de a Lady Anna-jelenet megtorpan. (Pedig nagyon ütős lehetne.) Sajnos Tar Renáta nincs megérve a feladatra, bár szép arcával, tiszta tekintetével azt sugallja, alkalmas a szerepre. A jelenet színészileg nagyon egyenlőtlen, ez a lány legfeljebb egy Moliere-vígjátékban lehetne Mokos színpadi partnere. Mokos Attila Richárdja manipulátor, akinek semmi sem drága. Minden szálat a kezében tart. Mindent aprólékosan kigondol. Tettető, fondorlatos, amikor a legőszintébb, akkor csal a leginkább. Rancsó Dezső a mesterien aljas Buckinghamként kitűnő társa ennek a kicsit dr. hause-os, mindenkit zsinóron rángató Richárdnak, egészen addig, míg Richárd el nem fordul tőle (Buckingham nem partnere a gyermekgyilkosságban). Olasz István mint IV. Edward csak rövid életű, züllött bábfigura. Ellentétben az életéért és igazáért küzdő, Szabó Viktor alakította Clarence-szel, aki nem tudja, hogy az ő „zsinórjait“ is Richárd rángatja. A púpos öcs, Richárd, megöleti bátyjait, és elfoglalja a trónt.
 

Beszéltem hatalomról, vágyról, bosszúról, de nem szóltam ennek egyenes folyományáról, a fájdalomról. Anyakirálynők siratják fiaikat. Korai még Holocsy Krisztinának York hercegnő szerepe, mégis hitelesen alakítást láthatunk tőle. Szabó Szvrcsek Anita, Erzsébet, a király (Edward) felesége kacér és izgalmas nő, és egyben tragédiát átélni kényszerülő mély érzésű anya. Bandor Éva az „őrült“ Margit királyné. Keserűséggel teli nők, fiaik-férjeik egymást gyilkolták. Mindhárom nő nagyon mély átkot mond Richárdra.
 

Arra a III. Richárdra, aki bár megszerzi a hatalmat, nem tudja megtartani. Hiába gyilkoltatja le, üldözteti valós vagy vélt ellenségeit.

Elérkezik a sorsdöntő ütközet. Felejthetetlen élményt nyújt Richárd és Richmond látványos „választási kampány“ hangulatú szópárbaja, ahogy hordóról hordóra állva érvelnek egymás ellen. Mozgalmas csatajelenetnek lehetünk szemtanúi (színpadi mozgás – Juraj Letenay). Tóth Tibor Richmond gróf szerepében, akár egy római hadvezér legyőzi Richárdot, akit már minden arra ítélt, hogy legyőzessen.
 

A feszültség fenntartásának egyik eszköze a zene, szerves része az előadásnak (Peter Mankovecký). Az előadás dramaturgja Varga Emese. A szöveget Vas István fordításában hallhatjuk. Kiemelkedő alakítást nyújt Benkő Géza Lord Hastings és Skronka Tibor Lord Stanley szerepében. Kulcsfontosságú szerepekben a színpadon láthatjuk Fabó Tibort (Sir William Catesby), Bernáth Tamást (Rivers gróf), Majorfalvi Bálintot (Dorset márki), Ollé Eriket (Első gyilkos), Horányi Lászlót (London polgármestere), Ropog Józsefet (Börtönőr, írnok), Németh Istvánt (Yorki érsek), Nagy Lászlót (Sir James Tyrrel), Szurcsík Ádámot (Lord Grey), Tóth Károlyt (Sir Robert Brakenbury), Csicsó Tamást (Sir Richard Ratcliffe) Dékány Nikolettet (Madam Shore) és Hajdú Lászlót (Második gyilkos), valamint a gyermekszereplőket: Simon Ákost (Edward herceg) és Simon Barna Lászlót (York herceg).
 

III. Richárd mindössze két évig uralkodott Anglia földjén. A rózsák harcában elesett. Utána lecsendesedett a trónviszály, bizonyára azért is, mert közben csaknem kiirtotta egymást Anglia nemessége. Csontjait a közelmúltban találták meg, és nemrégiben sikerült genetikailag is azonosítani. A gerince valóban görbe volt, de hogy annyira gonosz volt-e, mint Shakespeare királydrámájában, vagy annál valamivel kevésbé (a kis hercegek halála), ma már nehéz lenne kideríteni. Ez a dráma diktatúrák idején mindig nagy hatással volt a közönségre. Demokráciában is van mondanivalója, akinek füle van (rá), hallja.

 

 

Fotó: Kiss Gábor Gibbó

A Komáromi Jókai Színház honlapja


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :