[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

ILLUSZTRÁLT KÖNYV

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2008-03-20

A zsüri: Beke Zsolt, Varga Emõke, Kubièka Kucsera Klára, Szabó H. Kinga, Csáji AttilaÚgy hozta az élet, hogy idén áprilisban a Rovás szervezi, a Szlovákiai Magyar Képzõmûvészek Társasága pedig rendezi a IX. Illusztrált Könyv Biennálét, Dunaszerdahelyen, a Kortárs Magyar Galériában.


2008. 3. 14. - a IX. Illusztrált Könyv Biennálé zsürije

Csáji Attila a Nemzetközi Kepes Társaság elnöke

a IX. Illusztrált Könyv zsürije

Varga Emõke a pozsonyi képzõmûvészeti akadémia tanára mûvészettörténészekkel: Kubièka Kucsera Klárával és Szabó Haltenberger Kingával

A szlovákiai magyar könyvillusztráció IX. biennáléja

A kurátor - vagyis a mesebeli egyszeri ember - ezen belül pedig teszi a dolgát. Szervez. Levelet ír, megpróbál pontosan fogalmazni, aláhúz, kövérebbel szedi a fontosabb részeket, sõt, színnel is kifejezi a fontosságukat.
Beszerzi a címeket. Vagyis megpróbálja beszerezni. Telefonszámokat, e-maileket, keresgél a Google-on, hátha a név alapján beugrik egy-egy rejtõzködõ. Meglepõen sokan vannak, akiknek nincs szükségük se telefonra, se e-mail címre, se a régen megváltozott címük frissítésére, se kapcsolattartásra, se semmi. Olyan nagy mûvészek, hogy magával a Jóistennel bizniszelnek, abszolút nincs igényük holmi középszerû és fölöttébb provinciális nyilvánosságra. Az ember azt hinné, hogy jóval a koruk elõtt járnak és mint mûvészek megérzik a jövõ esztétikumát. Tisztán átlátják a mai kuszaságot, használják és felhasználják a jelen vívmányait és így érnek el korszakalkotó, új eredményeket. Aztán amikor a portfoliójukat keresendõ beüti a nevüket a Google-ba, sportolók, meg utazók, meg orvosok, meg állatvédõ zöldek, meg veszélyeztetett növényritkaságok jönnek ki, de õk nincsenek sehol.
Az ember azt hitte, szétküld egy logikusan felépített felhívást, pontokra bontja az elvárásokat, szinessel szedi a fontossági sorrendnek megfelelõen a tennivalókat és nyugodt szívvel várhatja a fokozatosan beérkezõ anyagot. Életrajzokat, reprodukciókat, adatokat, egy szóval: portfoliót.
És várt. És szétküldte postán és szétküldte még egyszer e-mailben is a felhívást, és sms-t is küldött, akinek lehetett, és üzent testvérrel és baráttal, és üzent ismerõssel...
Írt a kiadóknak, hogy az õ ügyük is, hivatkozott kisebbségi létre, maroknyira és szórványra, beolvadásra és megmaradásra - semmi.
Aztán végül csak kivárta: elkezdtek érkezni az elsõ portfoliók. Olyanok is, amelyek tökéletesen megfelelnek a kor elvárásainak. Rövidek voltak, lénygretörõk és adatokra szorítkozók. Minõségi fotoreprodukciókkal ellátva, feltüntetve minden szükséges részletet. Jöttek olyanok is, amelyek írógéppel voltak írva, meg olyanok is, amelyek kézzel. Gyöngybetûkkel. Olyanok is, ahol az életrajz egy fogalmazás volt, de minden fontosabb adatot mellõzött. Fénymásolt reprodukciók is jöttek. Szürke alapszinezetû szines reprodukciók is, villanó nélkül fotózva, háttérben az egész mûteremmel, elmosódott, homályos képek, használhatatlan dokumentációk.
Szlovákiai magyar illusztrátorok...
Azért akadt öt-hat európai színvonalú alkotó, de biztosak lehettek benne, hogy nem több.
Az egészben az a szomorú, hogy nem õk azok, akiket elhalmoznak a kiadók munkával.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: timi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-04-04
szerintem is röhejes! De sajnos csak így érheti el az ember azt hogy megismerje a közönaég véleményét... hogy hogy komunikál az alkotása a nézõkel. A negatív pancser kritikára ugyanugy szügség van mint az ellenkezõjére. Szóval a lényeg a komunikáció.... lényegtelen hogy galériába, kávézóba vagy raktárba folyik... a gondot csak az okozza amikor túlértékelik magukat egyesek... mûvészek, mûv. történészek s nézõk, vásárlók...
név: Adri e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-04-02
Ha egyszer újra ecsetet veszek a kezembe, ígérem, olyan szar festményeket kreálok, hogy a közönség nem bírja majd magában tartani a kritikát. És örülni fogok neki. Amit a legjobban utálok, az az álszenteskedés és sznobizmus! Mert ez vezeti a kreativitást zsákutcába.
név: Adri e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-04-02
Sok igazság van abban, amit tibi mond. Viszont kellenek a kiállítások. És bármilyen meglepõ, Londonban is ilyen formában zajlanak, csak sokkal alternatívabb, ötletesebb körülmények között. Nem kell például egy kávézó, és kellemes környezet ahhoz, hogy összegyûljön egy csapat. Pia igen. Londonban is sokan az ingyen ivászat miatt mennek el egy kiállításra, meg hogy kiröhögjék, becsméreljék a konkurenciát, mégis rendezik õket sorra. Régi raktárhelyiségeket változtatnak kiállítótermekké, és minden esetben meghívják a szaksajtót, médiát. Tényleg, létezik nálunk olyan, hogy szaksajtó? Rajtunk, a Rováson kívül? Meg az is lényeges, hogy merjünk nyíltan kritizálni. Mert egy hagyományos megnyitón íratlan szabály, hogy a kiállítót mennybe kell meneszteni. Ezért sincs sok értelme ezeknek a rendezvényeknek. Sok vizet kell kavarni vagy zavarni ahhoz, hogy tudomást vegyenek rólunk mások. Nézzétek meg a multbéli nagy mûvészek életét. Akiket meg még elérni sem lehet, az csak fessen magának, vagy adja ki a saját könyvét, ha van rá pénze.
név: tibi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-04-01
Én már régóta szkeptikus vagyok a kiállítások jövõjével kapcsolatban. Szerintetek mi értelme van? Be kellene zárni az összes galériát és átengedni ideggyógyászati kezelõintézeteknek. Ilyen formában, ahogy ez manapság zajlik, megnyitók, közönség, szövegelés, komolyzene, szavalás, megvendégelés, finomkodás - röhejes.
név: az is ... e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-04-01
bolond, ki mûvésszé akar lenni ma ez országban, hol a megbecsülés nem az igazi alkotóké, hanem a pancseroké...
név: itt e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-03-25
itt - valószinûnek tartom
név: egyik e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-03-25
hol lehet megtudni, kik jutottak be?
név: tag e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-03-24
Kemény zsürizés folyt, arról biztosíthatlak, kedves Kata. Többen nem feleltek meg a szakmai zsüri kritériumainak, Esfekete sem. Nagyon sok anyagot kiszelektáltunk, volt néhány mûvész, aki 8-10 paszpartuban 4 - 4 alkotást küldött, aztán csak egy vagy kettõ került be tõle. Esfekete azért nem, mert nem irodalmi mûhöz készült illusztrációt küldött - ez meg a biennálé alapszabályzatában benne foglaltatik. Nem volt különben baj a két alkotással, amit küldött. Tetszik - nem tetszik alapon bárki kritizálható. Szakmailag semmi gond nem volt vele, ezt Csáji Attila is úgy vélte
név: kata e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-03-21
Ez amojjan általános jelenség. Aszt tapasztalom magam is, hogy az emberek zöme nem képes eggyütváltozni a világgal. Retenetesen lemaradnak és ötven év múlva már semire sem lesznek jok. Mostsem értenek semmihez. Érdekelne, hogy a vitánk tárgyát képezõ Esfekete mijen eredményel vet rézt a bienálen? Vagy hogy rézt vet e? Csáji Atillát szeméjesen ismerem és tisztelem és besülöm. Ha ó a zsüryben volt, asz feltétellezi hogy garantállt a minöseg