[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Ingmar Bergmanról

szerkesztette: krónikás, 2006-01-04

Ingmar BergmanA néma árnyak felém fordítják sápadt arcukat, és hangtalanul szólnak legtitkosabb érzéseimhez. Hatvan év telt el azóta, a láz ugyanaz, semmi nem változott. (Ingmar Bergman)


Bergman

részlet

Bergman

részlet

részlet

részlet

részlet

részlet

A svéd film királya


Röviddel a második világháború után, amikor a német film nem volt szívesen látott az addig ellenséges országokban, az amerikai behozatal még csak akkor ébredezett és a francia film még nem bírt kilábadozni a háborúban szerzett sérüléseibõl, eljött a svéd film ideje. Ám az elsõ sikerhullám nem tartott sokáig. Két év elteltével ugyanis a hollywoodi kommersz kitúrta a piacról. A svéd filmnek a legnagyobb pofont a rendezõ-sztárok – Victor Sjöström, Mauritz Stiller – Hollywoodba költözése adta. Csak a második világháború után sikerült újból fellendíteni a svéd filmipart a régitõl talán sokkal nagyobb szintre. Ebben Ingmar Bergman személyisége játszotta a fõszerepet. Ingmar Bergman 1918. július 14-én született a svéd Uppsalában egy protestáns lelkész fiaként. Ez a tény nagy kihatással volt az életére és a mûveire. Konzervatív nevelésben volt része, és ezért mikor átlépte serdülõ kora küszöbét – ahogy saját magáról nyilatkozik – intellektuálisan éretlenül, érzelmileg zûrzavarosan, zaklatottan csöppent bele a nagybetûs életbe.  Már gyermekkorában nagy érdeklõdést mutatott a film iránt – fantáziáját legjobban a vetítõgép izgatta. Ezért gyakran járt moziba – a kedvence az uppsalai Slott mozi volt. Megbarátkozott a vetítõgépésszel, kinek köszönhetõen minden filmet a gépházból nézett végig s így, megspórolván a zsebpénzét is, rendkívüli élményekben volt része. Idõközben annyira magával rántotta a filmvilág rejtélye, hogy hajlandó volt feláldozni ólomkatonákból álló hadseregének felét – s ezzel felvenni az örök vesztes szerepét is – , amiért cserébe fivére vetítõgépét kapta. Az új „barát” segítségével csiszolgatta ügyességét, és valóra váltotta elsõ elképzeléseit. Az idõ multával fokozatosan egyre fejlettebb gépekre tett szert. A fiatal rendezõ beiratkozott a stockholmi egyetemre, és 1944-ig mintegy húsz darabot rendezett különféle amatõr együttesekkel. Saját játékai is ezekben az években látták meg elõször a napvilágot. A negyvenes évek elején már rendezõasszisztensként dolgozik a stockholmi Dramaten Színházban és mellette a legnagyobb svéd filmgyártó vállalatnál – a Svensk Filmindustrinál – forgatókönyveket írt, többek közt saját mûveibõl. A nagy lehetõség 1944-ben jött el, mikor a svéd filmográfia második hullámának nagy személyisége, Alf Sjöberg Õrjöngés (Hets) címmel filmet forgatott Bergman forgatókönyve alapján. Bergmant még ebben az évben kinevezik Helsingbor város színházi igazgatójának is. Az említett színházak mellet Bergman karrierjében igen fontos szerepet játszott a malmõi színház. Itt olyan színészek vették körül, mint Harriet Andersson, Bibi Andersson, Ingrid Thulin és Max von Sydow, akik aztán filmjei többségében a fõszerepeket alakították. Elsõ filmjét, a Válságot (Kris) 1945-ben forgatta. A forgatókönyvet saját maga írta Leck Fischer Morderdyret címû színdarabja alapján. Ezt követte az Esõ mossa szerelmünket (Det regnar på vå kärlek, 1946), a Hajó Indiába (Skepp till Indialand, 1947) és még további tizenhárom mû, amelyeket a közismert Hetedik pecsét (Det sjunde inseglet, 1956) váltott fel. Ebben a filmben Bergman gyermekkora és neveltetése erõsen érezhetõ. A forgatókönyvet a mûvész írta. A film egy olyan fantazmagóriát kínál a világnak, amely hatalmas erõvel bír, s magával rántja a nézõt. Antonius Block Halállal folytatott sakkjátszmájáról van szó. A gondolatot oly jelenetek és effektusok kísérik, amelyektõl az embert kirázza a hideg és lúdbõrös lesz. Az abszurd gondolat hatására a rajongók legtöbbje beleszeret a „mesterbe”. Ezt a remekmûvet még olyan (nem kisseb értékû) filmek követték, mint az Arc (Ansiktet, 1958), Szûzforrás (Jungfrukällan, 1959), A csend (Tystnaden, 1963), Persona (1966), Farkasok órája (Vargtimmen,1966), az angolul forgatott Érintés (The touch, 1970), Suttogások és sikolyok (Viskningar och rop, 1972) és még sok-sok más. Bergman Közel 60 éves pályafutása során 50 filmet forgatott, s ezekbõl 44 film forgatókönyvét saját maga írta. Továbbá 11 svéd rendezõ (legfõképp Alf Sjöbergtõl, Gustaf és Jan Molandertõl, Alf Kjellintõl, Bille Augusttól és Liv Ullmantól) filmje az õ forgatókönyvei nyomán készült. Az utolsó filmjét Saraband címmel 2004-ben forgatta a ma már 87 éves rendezõ. Ezzel a darabbal zárta le karrierjét és búcsúzott rajongóitól. Ingmar Bergman filmjei tele vannak csodaszép gondolatokkal, intellektualitással, filozófiával, misztikummal, feszültséggel, de legfõképp hatalmas mûvészi értékkel. Egy Bergman-film felejthetetlen élményt nyújt a nézõ számára – legyen az újabb vagy öregebb, fekete-fehér vagy akár színes kivitelezésben forgatott darab. Mind mélyen meghatja a lelket, gondolkodásra, elmélyülésre készteti a szellemet és nyomot hagy maga után. A képek: Ingmar Bergman az Arany bogár (Guldbagge) díjátadáson; jelenet a Fûrészpor és ragyogás címû filmbõl;Ingmar Bergman az 50-es években. Források: különbözõ internetes oldalak valamint Györffy Miklós Bergman szemtõl szemben címû könyve alapján.


Szerzõ: Prohászka Viktória, a nagyszombati Szent Cyril és Metód Egyetem hallgatója

 



Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :