[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Japán házak I.

szerző: Václav Kinga 2010-03-09

 

Japán házak I.

Japán házak I.

   A tradicionális japán házak konstrukcióját, diszpozíciós megoldásait, anyag- és színhasználatát szinte mindannyian ismerjük. Ezt a fajta építkezési módot – a könnyű faszerkezeteket, amely a japán lakóházak konstrukcióját képezi – leginkább a gyakori földrengésekkel magyarázzák. A könnyebb anyagok flexibilesebben reagálnak a föld mozgásaira, kevesebb kárt okoznak, illetve egyszerűbb és olcsóbb újraépíteni őket, ha mégis ledőlnek, stb. Ezek a szerkezeti megoldások és a felhasznált anyagok decens színvilága alakította ki az épületek tiszta esztétikáját is.
 

A 20. század huszas, harmincas éveiben, majd a második világháború után az egész világra kiterjedő modernizmust – majd minimalizmust – Japán ezekre az építészeti-kulturális alapokra építkezve fogadta. A modernizmus reduktív módszereivel az építészet sokat veszített lokális (esetleg nemzeti) jellegéből, a japán tradicionális építészeti kultúrától azonban nem volt teljesen idegen. Ennek a két irányvonalnak az egyvelegéből alakult ki a mai japán minimalista építészet. Ehhez társult még a híres perfekcionalizmus, amely nemcsak a kivitelezésben, hanem a részletek aprólékos megkomponálásában nyilvánul meg. Pontosságuk hozzájárul a teljes esztétikai hatáshoz, s a nemes anyaghasználat pedig nagyfokú eleganciát kölcsönöz az egyszerű vonalvezetésű házaknak. Később pedig sokszor ezt fejlesztik tovább a high-tech futurista formákba.
 

A modern építészetben persze a klasszikus anyagokat kortárs anyagok váltják fel. Vasbeton, üveg, beton, fa, természetes kőzetek, műanyag stb. Jellemző továbbá, hogy ezen anyagok színeit, struktúráját hagyják megnyilvánulni, teljes szépségükben tudnak pompázni.
 
Lakóházaik következő érdekessége, hogy sokszor elképesztően kicsi az alapterületük. Az ország sziget-jellege determinálta ezt a helyzetet, az utcasorokban szorosan egymásra tapadnak a házak, szűk rések maradnak csak szabadon az új épületek számára. Így nemcsak a lakások mérete minimális, de a családi házakat is szűk telkekre szorítják be. A mi körülményeink között szinte teljesen elképzelhetetlen, hogy ekkora alapterületen épüljön meg egy ház.

   A Yasuhiro Yamashita (Tekuto stúdió) által tervezett tokioi családi ház alapterülete mindössze 47 m2. Európai mércével mérve ez körülbelül egy kétszobás lakás méreteinek felel meg. Eredetileg az épület garázsnak készült, végül sikerült egy frappáns építészeti megoldással a parkolóhely fölé kerekíteni egy házat is. Egy olyan házat, amely okos és ötletes térrendezésével kellemes lakhatást biztosít. A hagyományos függőleges-vízszintes (falak-mennyezet) viszonyrendszert egy kristályszerű forma helyettesíti. Az európai kortárs építészeti kultúra nem nagyon tűri meg az olyan megoldást, amikor a garázs nem az épület mellett van, s valljuk be, az utóbbi időben a lépcsőktől is irtózunk. Yasuhiro Yamashita a tereket nemcsak horizontális, hanem vertikális irányban is összeköti, koncentrálva a vizuális kapcsolatra közöttük, így nem okoz nehézségeket, sem szeparációt az épületek szintekre osztása.

    Shigeru Ban „Függönyfal háza“ egy másik egyszerű ötleten alapul. Az épület homlokzatát beton- vagy üvegborítás helyett egy függönnyel oldotta meg. Fontos megjegyezni, hogy ennek az épületnek az elemzői gyakran hangsúlyozzák, hogy ez az épület egy olyan városnegyedben tudott csak létrejönni, ahol nagyon alacsony a kriminalitás. A függönyös megoldás maximum vizuálisan különíti el a külsőt a belsőtől. Persze ez a megoldás nemcsak az épület biztonsága szempontjából kérdőjelezhető meg, hanem felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha fúj a szél. A válasz: mozog az épület egész homlokzata. Mindezek mellett az ötlet a klasszikus szerkezeti megoldás mellett a szokványostól merőben eltérővé teszi a házat.
   A hagyományos házak egyszerűbb anyagokkal dolgoznak, de ezekben is visszatükröződik az a mentalitás, amely a luxusprojektekben megnyilvánul, s a történelmi hagyományai annak, hogy mást jelent számukra a kinn és benn fogalma, hogyan kötik össze ezeket, mit jelent az egyszerűség, hogyan komponálni a tereket stb. Ezekről a házakról a következő cikkben...

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :