[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Jovián György Rög-eszme Trencs

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2009-05-19

Provancei kézirat Trencsén. Május 21-én 16.00 órakor nyílik Jovián György Rög-eszme címû kiállítása a Trencséni vár Borbála-palotájában. Jovián a festészet új útjait kutató alkotó, aki a hagyományos technikák, a klasszikus festészet keretein belül maradva egyedi látványvilágot hozott létre. Alkotásai különös aurájú, sötét tónusú mûvek, amelyek egyre erõsödõ szakralitást sugároznak.



Rögeszmék a vásznon
JUHÁSZ KATALIN

Jovián Gy♠rgy  A tûnõdõ párbeszéd  a vásznon zajlik, ami a mûvész szándéka szerint az állandó mozgásban lévõ szem tevékenysége közben feltáruló részletekben, az ellentétek állandó játékában nyilvánul meg. Az erdélyi származású Jovián mûvészete szakadatlan vizuális töprengés a festészet és az élet mibenlétérõl. Mitológiai utalások, filozófiai tartalmak képi megfogalmazásai gazdagítják munkáit, melyeket finom kimunkáltság és részletgazdagság jellemez. Kép világát a szín- és fénymegfeleltetések mellett geometrikus alakzatok vagy naturalista elemek szerepeltetése teszi teljessé.
Fõiskolás korában a flamand és holland festészet, valamint a szürrealizmus izgatta képzeletét, amelyben a lehetetlen dolgok pontos megfestése lelkesítette. Innen csak egy lépés a hetvenes évek közepén megismert magyar fiatalok „szürnaturalizmusa”, miközben tapasztalása eszközzé vált. Ugyanígy bánt a többi alkotó kompozíciós és formaképzõ módszereivel is, nagy érdeklõdéssel kutatva a létezõnek és a létnek határait és a régi civilizációk üzeneteit. Gondolkodásából nem hiányzik a latin és a görög mitológia sem – mindkettõ a szürrealista, vagy a pop-art módszer révén töltõdik fel aktuális tartalommal.
„Legújabb képzõmûvészeti-filozófiai elképzelését figyelve Joviánt a rejtelmes tájképfestészet képviselõi közé soroltam. Merész elnevezése ez annak a festészetnek, amely az elmúlt évszázadok során kritikátlan misztifikáció és túlzott népszerûsítés tárgyává vált. Tájképvázlatait abba a korba helyezhetjük, amikor az ipari civilizáció rég kiszorította a lélegezhetõ bioszféráját, és az azt követõ idõszakban saját magát is felemésztette. Jovián tájképeibe merülve évezredek óta idézett, a Bibliából, a Talmudból és a Koránból vett premisszákkal találkozunk. Sandítunk a mindennapi mélabúság, szegénység, szomorúság láttán, ahol /úgymond/ a pillantás maga is fájdalmat okoz... A szerzõ azt a hitvallását akarja bebeszélni nekünk, hogy szántóföldet fest. Én azonban erre a szántóföldre úgy tekintek, mint a tenger messzeségére, a végtelen és a véges találkozására, olyasvalamire, amivel nem lehet tele a kezünk, a szemünk pedig csak tele könnyel.” – írja róla Juraj Meli¹ szobrászmûvész, a Pozsonyi Képzõmûvészeti Egyetem professzora, aki a trencsényi kiállítást megnyitja.  „.A mûvész mohó animalitással festett zokogó szántóföldet tár elénk, olyan azonosító jelek nélkül, mint például a kor jelképei, vagy a tájegységek jellegzetes vonásai. Éppen ezért ezek a képek összemberi – idõ feletti töltettel, rejtélyes erõvel bírnak. Vihar, földrengés, Apokalipszis elõtti, óriási feszültségtõl áthatott, gyanús csend uralkodik ... Körülbelül úgy, mint a redõzés korszakában, amikor Földünk pihenés közben vált egyre szilárdabbá, vagy sértõdötten vicsorgott. Végül égett tésztaként vált ki a Teremtõ szent, haraggal teli karjaiból. Egy ilyen tájért nem fognak egymással küzdeni az utazási irodák, és búsulni a kedvezõtlen idõjárás miatt. Nem fognak oda utazókat hajtani, hogy elmélkedjenek a világ gyarlósága és a lét múlékonysága felett! Nincsen olyan eke, amely Jovián tájait felszántaná... Nem akad vetõ, aki megtermékenyítené azokat. Egy sejtés létezik csupán, hogy valamelyik barázdában olyasvalami rejtõzik, amit életnek lehet nevezni, ami bizonyosságot ad a barázdának küldetése értelme tekintetében...” – áll Juraj Meli¹ megnyitóbeszédében. 
A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a Trencséni Múzeum közös szervezésében megvalósuló kiállítás június 28-ig tekinthetõ Trencsén vára meg. 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :