[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Jusepe de RIBERA

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2008-01-31

Ribera: AndrásNem mondhatom, hogy szeretem. Azt sem, hogy hidegen hagy. Nagyon erõs, szuggesztív hatással bír viszont, folyton megborzongok, ha egy-egy képét látom. Tiszteletet parancsol. Elborzaszt. Megrettent. Ribera...


Archimedesz


Szent András


András megkínzatása


András megkínzatása - részlet


András megkínzatása


Szentháromság

Emlékszem, sokáig kevertem Caravaggióval.
Annak idején, egyetemi éveim alatt a mûvészettörténet vizsgára alkotások felismerésébõl és elemzésébõl is készültünk. Elég érdekes dolog volt, arra késztetett, hogy ketten-hárman tanuljunk együtt, könnyebben ment úgy a dolog. Összedugtuk a fejünket és közösen elemezve a részleteket az ecsetkezelésbõl, a fény jellegzetes irányából, a szinekbõl, a kompozíció szerkezetébõl próbáltunk következtetni az alkotóra, korszakra, stílusra... Izgalmasabb volt azért, ha valamelyik lánnyal tanultunk, egyrészt azért, mert õk mindig mindent jobban tudtak (legalábbis azt hitték), másrészt jobban megfigyelték a részleteket is, aztán meg velük nem feltétlenül csak a fejünket dughattuk össze...
Jó, hagyjuk inkább a témát.
Sokszor gondot okozott megkülönböztetnem Caravaggió és Ribera alkotásait. Komoly drámaiság jellemezte mindkettõt, nagyon érdekes, komor hangulat, mélysötét, talán "van Dyck-barna" háttér, kevés, de éles fény, amely csak néhány fontos részletet világít meg. Drámaiság, színpadiasság, megrendezettség... Mindkét alkotó hasonló érzelmi befolyásolásra törekedett, szinte ugyanazt a módszert alkalmazta. Az értünk szenvedõket akarták megmutatni, a miattunk vértanúhalált halt szenteket, akik számára a végkifejlet elõtt hirtelen megvilágosodott a dolgok értelme. A lényeg.
Hasonló a megközelítés mindkettõjüknél, amint a sötétbõl kivillan a történet, ahogy leegyszerûsítik a mondanivalót, ahogy a részletek elvesznek a háttérben.

Hosszú, elnyúló, szinte szörrealisztikus árnyékok.

Aztán rájöttem, hogy lehet Ribera képeit felismerni - ha olyan képet látok, amelynek El Grekós mellékíze is van, az Ribera. Egyszerre három alkotót jegyeztem meg azáltal, hogy megtaláltam, mi a közös bennük.

Szent András címû alkotásának sötétbarna háttere, színpadias dramaturgiája, bravúros fény-árnyék játéka - mit játéka: koncertje - eleve drámát evokál. Itt nem a mûvész által alkalmazott képi hatások passzív befogadásáról van szó, hanem aktív tevékenységrõl, ugyanis a kép kialakításában én magam is részt veszek. Nekem szól. Elképzelnem a közeget, a háttér részleteit - amelyet jótékonyan leple alá vont az éj - nekem kell... Sõt, azt is, hogy mi járhat éppen Szent András fejében.

Mivel a látottak általában alkalmazkodnak a mi világunkhoz, saját élményeinkhez, személyes tapasztalatainkhoz, mûveltségünkhöz és világképünkhöz, a kép valójában csak felstimulál, felizgat, elindít... - a többit mi magunk végezzük el. Az agyunk rendezõtevékenysége által.

Szent András arca, teste, amint elõbukkan a fény ecsetje által a valószínûség szerinti létezés sötétjébõl - nemhogy hatásos: frenetikus.
Caravaggio a nagy példa, nem vitás, viszont az olasz mester simára dolgozta ki a fény által elõbukkanó részleteket. Telt formái és csillogó részletei sem olyanok, mint amilyeneket Ribera alkalmazott. Talán csak a szellemiség közös. Ribera a festéket durván, rétegesen, pasztózusan, felismerhetõ ecsethúzásokkal hagyta a vásznon. A vastagon felvitt festéknek a saját színhatásán kívül még fény-árnyék hatása is lett így, mint egy síkdombormûnek. Ott van El Greco is az arcban, a kissé elnyúlott alakban, a furcsán hegyesedõ ujjakban.

Érdemes megfigyelni, hogy összesen mennyi színt használhatott...
Hármat? Négyet?
Egyszerûsíteni csak a kifinomult ízlés képes...
A lényeget megragadni óriási energiát igényel. A lényegig egyszerûsíteni eddig még senkinek sem sikerült. Fóvok, modernek, avantgárdok, posztmodernek - majdnem rátaláltak, de nem merték elhinni - a lényeget is lebontották. A mai mindenféle lista-lusta mûvészeti irány pedig egy az egyben guberálás a kukákban. Fonnyadt, lankadt, büdös, csöpögõs, nyálkás és rohadó. Limlom. Szemét. Izé.

Nem mondhatnám, hogy szeretem Riberát. Szent Bertalan megnyúzásának szörnyûségei viszont hidegen sem hagynak. Nagyon erõs, szuggesztív hatással bír, hiszen nem ábrázolja naturalisztikus perverzióval a részletek borzalmait, hanem elõhívja azokat tudatunk mélyérõl. Mintha láttunk volna már olyat...
Nagy festõ, téglaként beépítettem õt is, lassan tetõ alá kerülõ templomom falába.


Szándékosan nem írtam életrajzi adatokat. Keressétek ki a Google-ban.
1591-ben született, Caravaggio akkor már 18 éves vad duhaj volt. 1652-ben Nápolyban halt meg, amely akkortájt a spanyol koronához tartozott...



Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-02-10
... Ribera Goyára is nagy hatással volt.
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-02-04
Tisztelem
név: poiu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-02-01
miért nem szereted?
név: lato e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-01-31
...tenyleg igaz, hogy nehez kulonbseget tenni Ribera es Caravaggio kepei kozott..., amikor egymas mellet meglatod a ket festo "feny-arnyek" munkait ugy tunik, hogy amig Caravaggio martirok es szentek testere festette a fenyt, addig Ribera megvilagitotta oket -olyan El Grecosan (ez a Grecos hasonlosag eddig nem jutott eszembe, de talalo    ). Varom a kovetkezo nagy PIKTORT.