[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Károlyi Mihály és az őszirózsás forradalom

szerző: Kiss László 2010-10-23

 

Károlyi Mihály és az őszirózsás forradalom

  Az első világháborús szenvedések a vesztes országokban maguk után vonták a háborút kezdeményező politikai elit és politikai rendszerek bukását. Forradalmak törtek ki, s menni kellett a német, osztrák, bolgár, török császárnak, magyar királynak. Ez utóbbi, IV. Károly egyébként közismerten békepárti volt, tett is néhány suta különbéke-kísérletet, s népei szerették, hiszen nem is ő vitte a háborúba őket. Mégis mennie kellett. 

A győzteseket legalább kárpótolta a veszteségekért a győzelmi mámor, itt nem volt politikai földcsuszamlás. Károlyi Mihály művelt, liberális személyiség volt. Már a háború alatt is elismerően szólt róla az antant. Hitt benne, hogy mélyreható reformokkal át lehet, át kell alakítani az országot, hogy majdan kilábaljon a háborús traumából.  Általános választójoggal képzelte demokratizálni Magyarországot. Igazi földosztást akart, s feltétlenül hitt a szólás-, sajtó- és vallásszabadságban. Talán ha jobb időben születik...!

Politikai programját a rövid ideig ellenkormányként működő Magyar Nemzeti Tanács által kiadott 12 pont is tükrözi.

Károlyi első nagy tévedése abban áll, hogy komolyan vette a wilsoni 14 pontot. Úgy gondolta, egy átalakított, polgári demokratikus Magyarországgal méltányosan fognak bánni a győztesek. 

 

A háborús vereség kormányválságot idézett elő Magyarországon. IV. Károly ugyanakkor vonakodott Károlyit kinevezni miniszterelnöknek, jóllehet maga is leváltott számos háborús politikust, hadvezért. Az őszirózsás forradalom kiélezte a helyzetet. IV. Károly emberszeretetéről és humánumáról tett tanúbizonyságot, amikor engedett, elkerülendő a vérontást,  pedig tudta, ez lehet, hogy a koronájába kerül. József főherceg kinevezte Károlyit. A forradalom vér nélkül győzött. Hatalmas, mégis egy-két hónap alatt elszalasztott lehetőség nyílott meg az ország előtt. Mindenki hitt benne, hogy ez a szenvedésből, válságból kivezető út. Mindenki felsorakozott Károlyi mögött, hihetetlen nemzeti összefogás valósult meg. A különböző pártok, közéleti személyiségek támogatták. Prohászka Ottokár, katolikus püspök csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. Habsburg József főherceg - birtokai után - Alcsútira akarta magyarosítani a nevét. Tisza István, a háborús, konzervatív miniszterelnök, az ellenfél is az új kormány támogatására szólította fel híveit. (Őt magát azonban máig tisztázatlan körülmények között meggyilkolták budai lakásán.)

  

Miért bukott meg mégis Magyarországon a polgári demokratikus kísérlet, s miért nem tudjuk elhelyezni Károlyit sehová?

Az igények túl nagyok voltak, s ezeket lehetetlenség volt teljesíteni. Hatalmas fizetésemelések - fedezet nélkül.  A frontokról hazaáramló több százezer katona. Károlyi erélytelen volt, sokszor engedett irreális kéréseknek. A beígért földosztás késett, Károlyi, jócskán a türelmi időn túl, csak saját birtokát osztja fel. Liberális elvei miatt - félt, hogy nem tartják jó forradalmárnak - tétlenül szemlélte a kommunista agitációt. Amikor lecsapott, már késő volt, s lényegében Kun Béláék a gyűjtőfogházból is folytatták az aknamunkát. 

Károlyi eltűrte a katonatanácsok működését (melyek elsősorban a kommunisták ténykedése révén jöttek létre), ezzel lényegében hozzájárult a még jelentős számú, harcképes katonaság szétveréséhez. Igaz, ez egybevágott pacifista érzelmeivel, s a négy éves öldöklés is ezt sugallta, de az ország külpolitikai helyzete vétkes könnyelműséggé tette mindezt. A kommunisták nem pacifizmusból, hanem egészen más okból igyekeztek szétverni a hadsereget. Programjuk a proletárdiktatúra megteremtése volt, s nem óhajtották, hogy a Károlyi-féle hatalom fegyveres erőt tudjon bevetni ellenük a hatalom megragadása pillanatában. Károlyi mindezt nem látta át, mi több, asszisztált hozzá. A hadügyek élére kinevezte Linder Bélát, aki talán a világtörténelem egyetlen hadügyminisztere, akinek az volt a jelmondata, hogy "Soha nem akarok többé katonát látni!" Így Magyarország történelme talán legkritikusabb pillanatához úgy érkezett el, hogy nem volt hadserege. Pedig a frontokról hazaáramló alakulatok egyharmada harcképes állapotban volt, s ez még így is jelentős erőt képviselt. Érdekes, s az akkori közállapotokat jól jellemzi, hogy több alakulat nem engedelmeskedett a parancsnak, s egyben maradt. Egy egység például - négy éves harc után - Erdély védelmére indult. Ők lettek a későbbi székely hadosztály magja.
  

Károlyi szeretett volna ott lenni a fegyverszünet aláírásánál is, november 3-án Padovában, de erről lekésett. Így Belgrádban kereste fel az antant balkáni haderejének parancsnokát, Franchet d'Esperey tábornokot. És innen kezdődik a kijózanodás. Jászi Oszkár szavaival: "Ez a kis generália úgy ágált, mint valami Napóleon, s olyan tudatlannak, szűk látokörűnek bizonyult, mint valami falusi tanító Bretagne-ból." 
A tábornok hellyel sem kínálta őket, s tudatta, a veszteseknek fizetniük kell. A wilsoni pontokra csak legyintett. Nem tárgyalt, csak átadott egy jegyzéket, mely előre vetítette Magyarország megcsonkítását. Bár Károlyiék nem tudták, lesz még ennél rosszabb is.
 

A leforrázott Károlyi hazatérve módosított, legalább részben, politikáján. A kormány elrendelte, hogy az öt legfiatalabb korosztályt nem szabad leszerelni. Erre Linder lemondott. Utóda, Bartha Albert, átérezve a veszélyt, egy 300 ezer fős hadsereg szervezésébe kezdett. Neki már más volt a jelszava: "Veletek élek, veletek állok és veletek bukom." Mindezek ellenére, az antant hallgatólagos jóváhagyásával, a csehszlovák és a román haderő karácsonyra már mélyen magyar területeken járt. Nem volt jelentősebb haderő, amit szembe tudtunk volna állítani velük. 
 

Károlyi ugyanakkor liberalizmusát képtelen volt feladni. Ha megkérdeznénk az utca emberét, hol alakult meg a Román Nemzeti Tanács? Ki válaszolná azt, hogy Budapesten? Pedig ott. S már november 9-én felszólította a magyar kormányt, adja át a románok lakta területek fölött az ellenőrzést. Az, hogy ezeken kevert lakosság lakott, nem számított. ( A románok sokat emlegetett gyulafehérvári gyűlése, mely kimondta Erdély egyesülését Romániával, majd egy hónap múlva, december 1-jén volt.) Nagyjából ezt az utat járták be a csehszlovákok és a délszlávok is.
 

Mit tett a magyar kormány? Tárgyalt. Eredménytelenül. Kormányválságoztunk, s jutott erőnkből még egy választásra is. Mindeközben a párttá szerveződött kommunisták mindent megtettek, hogy aláássák a kormány tekintélyét. Ezt ügyesen és sikeresen folytatták. Elhitették a nyomorgó, nélkülöző, csalódott tömegekkel, hogy csak ők tudják megoldani a helyzetet. Tényleges párttagságukhoz, erejükhöz mérten aránytalanul sok újságot működtettek, mert ekkor ez volt a tömegek befolyásolásának legfőbb eszköze. A lapokra Moszkvából kaptak pénzt. Elgondolkodtató, hogy a véres polgárháborúba merülő Szovjet-Oroszországnak erre volt pénze... Persze ekkor tömegek kergették a világforradalom ábrándját.
  

Károlyi megkésett és erélytelen fellépése nem tudta megakadályozni a kommunista puccsot. A szociáldemokraták egy része lepaktált Kun Bélával, s egy puskalövés nélkül átvették a hatalmat, kikiáltották a proletárdiktatúrát. Magvalósult a Tanácsköztársaság. Károlyi nevében hamis lemondási nyilatkozatot tettek közzé, melyet ő egyszerűen tudomásul vett és Bécsbe távozott.
  

Az antant hatalmak Párizsban megijedtek. Belátták, későn, hogy Károlyi szalonképesebb politikus volt. Bírálat érte a franciákat, arroganciájuknak köszönhető az újabb kommunista fordulat. Ez nagyjából igaz is. Károlyi felőrlődött a belviszályok, saját elvei, nézetei, a győztesek figyelmetlensége és érzéketlensége között.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :