[kapcsolat]   husken

prosecco kóstolás

 

BistRovásHU

 

Ropás

 

oti kiállítása

 

ÉLŐ ZENE

 

Kodály

 

Dráb

 

30 éve szabadon

 

horrorvacui

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Kassai kaleidoszkóp - Az Orbis pictus című tárlatról

szerző: Lóska Lajos 2014-11-25

 

Kassai kaleidoszkóp - Az Orbis pictus című tárlatról

     

     A Magyar Művészeti Akadémia tagjainak munkáiból nyílt kiállítás Kassán a hajdan Felső-Magyarországi, ma Kelet-Szlovákiai Múzeumban. A találó című  seregszemle (Comenius jelentette meg képes tankönyvét Orbis pictus, azaz Festett világ címen 1654-ben) az intézmény első olyan bemutatkozása külföldön, amelyre nem hívtak meg vendégművészeket, az Akadémia több mint negyven  művésze szerepel rajta 70 művet meghaladó számú munkájával, sőt a képzőművészek mellett iparművészek, fotóművészek és népi iparművésze alkotásaival is találkozhatunk, valamint Makovecz Imre három (terv)rajzát is láthatja a tárlatlátogató.

 
      Az átfogó kép alkotásakor a legcélravezetőbb megoldásnak az tűnik, ha műfajok szerint vesszük szemügyre a kollekciót.
A szobrászokkal kezdve, Bohus Zoltán két konstruktív, zölden derengő belső teret elénk táró plasztikája (Enigma, Titok kristály) hívja fel magára a figyelmet.
Farkas Ádámnak az örök visszatérést jelképező szalaggubanca falapocskákból összefűzött lánctalpakra emlékeztet (Végtelen visszatérés 5), csipkézett körvitorlájú Möbiusz hajója pedig elvontabb formavilágú, mégis játékos márványszobor.  
A kassai illetőségű Bartusz György avantgárd gyökerű csillogó alumínium hengerplasztika-párja emberi torzót és gépalkatrészt egyaránt megidéz.
Csíkszentmihályi Róbert hosszú évek óta készít groteszk ember-állat szobrokat, az itt szereplő megmosolyogtató darabja a Kotkot című kisbronz.
Schrammel Imre két samott domborműve és Fekete György síkplasztikája a műfaj sokszínűségének bizonyítékai.
A térplasztikák között kell megemlítenem az objekteket is. Prutkay Péter dobozképe, tárgymontázsa az I. világháborúra emlékezik. Kelecsényi Csilla Mária rádióján a két keresőgomb fölötti előlapot mini gobelinre cserélte.  
Barabás Márton objektje a címének megfelelően (Forgatókönyv) tengelyre szerelt forgatható könyv.
A népi iparművészek mini szuszékot, ütőgardont, illetve filckompozíciókat állítanak ki.
 
      A fotóművészek közül is sokan képviseltetik magukat. Moser Zoltán kolozsvári falfirkafotóval, Olasz Ferenc szakrális munkákkal (Jesse fája, Gyöngyöspata), Kunkovács László Korpusszal, Tóth György portréval, Haris László pedig, aki a vizsolyi bibliából nagyított ki szövegrészeket, konceptuális szemléletű fényképpel.
Az iparművészek – Háger Ritta és Katona Szabó Erzsébet – gobelinekkel és bőrből készült térplasztikával teszik még változatosabbá az anyagot.
 
      A  grafikák között válogatva nem mehetünk el szó nélkül Gyulai Líviusz egyszerre nosztalgikus és erotikus Sárkányt legeltetője, Hauser Beáta és Kókay Krisztina minimalos vonalkás rajzai mellett.
 
      A tudósításom végére hagytam a legszámosabb festészeti anyagot. A hiperrealizmust is megidézi Jovián György Bontás sorozatának két darabja.
Csáji Attila plasztikus, Lantos Ferenc szerkezetes és Szabados Árpád lírai nonfiguratív kompozíciója mellett láthatjuk Véssey Gábor színes, expresszív képeit is.
A leglátványosabbak talán a hatalmas méretű szabadvásznas alkotások, melyeknek jellemzője, hogy nincsenek keretre feszítve, függönyszerűen lebegnek a kiállítóterem fala előtt. A szabadvásznas grafikát Kovács Péter vonalgubanc figurarajzai és Szurcsik József egyszerre szürreális és metafizikus kőfejei képviselik.
M. Novák András hatalmas, kollázs technikával készült munkája, a Budapesti lepel  a XXI. századi nagyváros lakóinak lenyomata, egy profán torinói lepel.
Stefanovits Péter 5 méter hosszú alkotása, melyre a Miatyánk magyar és szlovák szövege van ráírva, a két nép egymásra utaltságát demonstrálja.
 
      Rövid írásomban sajnos nem tudtam a kassai tárlat minden résztvevőjéről szólni, így csak az anyag változatosságának érzékeltetésére szorítkoztam. Végezetül, de nem utolsó sorban, meg kell említenem a múzeum igazgatójának, Pollák Róbertnek a nevét, akinek kitartó munkája, konstruktív hozzáállása, segítőkészsége nélkül nem valósulhatott volna meg a tárlat.
 
      Az Orbis pictus - Tükrök a világnak c. kiállítás 2014. október 28-a és 2015. január 25-e között tekinthető meg Kassán a Kelet-szlovákiai Múzeumban.
 
 

Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :