[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Kassára érkezett a Rozsnyói Metercia

szerző: Kovács Ágnes 2013-08-02

 

Kassára érkezett a Rozsnyói Metercia

 

Az európai viszonylatban is egyedülálló táblakép idén 500 éves

 

A rozsnyói Meterciáról szóló kiállítás a Rozsnyói nyár Kassán c. rendezvénysorozat második eseménye, amelyet a Rozsnyói Bányászati Múzeum hozott a Rovás Akadémiára, s hoz majd még egyet a nyár folyamán. Az első, a gömöri fazekasság múltját és jelenét bemutató kiállítás volt, ezen a mostanin a rozsnyói Metercia című táblafestménynek részletes elemzése látható–olvasható, 13 banneren. A megnyitó alkalmával a múzeum munkatársa vetítéssel egybekötött előadást tartott, s részletekbe menően elemezte a festményt. 

 

A középkori táblaképen Szent Anna látható harmadmagával – innen a kép latin címe is, me tertia, azaz én (vagyok) a harmadik. Szent Anna mellett lánya, Szűz Mária (akinek fején nem túl feltűnően ugyan, de kivehető a magyar korona) és a gyermek Jézus láthatók. A festmény felső részében pedig a Szentháromság alakja is feltűnik. Szent Anna a bányászok védőszentje, tiszteletét a német bányász telepesek hozták magukkal az óhazából, ahol nagy kultusza volt. Éppen a bányászat révén érdekes e kép, hiszen nem az előtérben lévő három glóriás alak a figyelemre méltó és elemezni való, hanem a háttér, amely rendkívül mozgalmas, és a bányászat-, valamint kohászattörténet szempontjából roppant érdekes és értékes adalékokkal szolgál. 

 

Rozsnyó a középkor óta Selmecbánya, Körmöcbánya és Besztercebánya mellett jelentős bányászváros. A 11. és 13. században érkeztek ide bányászok Thüringiából, Sziléziából és Szászországból, hogy aranyat, ezüstöt és más ércet találjanak a Gömör-Szepesi-érchegység gazdag lelőhelyein. Ez hosszú évszázadokra biztosította a település és környékének fejlődését. Az egyébként is kiváltságokkal rendelkező bányászok életszínvonala jelentősen megemelkedett. Ennek köszönhető a táblafestmény létrejötte is, hiszen a céhes jellegű bányászegyesületnek volt anyagi lehetősége a kép megrendelésére. A bányászok abban hittek, hogy a szentek, köztük leginkább Szent Anna iránti tiszteletük segít, hogy gyorsan és szerencsésen megtalálják és kiaknázhassák az érclelőhelyeket, és elkerüljék a mélyben rájuk leselkedő veszélyeket. 

A festmény a mai napig a Szűz Mária Mennybemenetele nevű templomban látható, amely 1776-tól püspöki székesegyház. 

 

Az európai viszonylatban is egyedülálló festmény hátterében a középkori bányászat és kohászat különféle fázisai, munkafolyamatai követhetők nyomon.

A képen a festő két különböző valós tájat komponált össze szerencsésen. A festmény jobb oldalán a Mária-telér Csengőnek nevezett tárója látható, amely a rozsnyóbányai Mária-bánya jelenlegi szellőzőnyílásával egyezik meg. A bal oldalon egy távoli táj is látható, folyóval, amely a Sajó-völgyének pontos mását adja, eltekintve a folyó méretétől. A Sajó hömpölygő, hajózható folyamként való ábrázolása ugyanis merőben eltér a valóságtól, csupán a művész képzeletének szüleménye. 

 

A rozsnyói Metercia vándorkiállításnak ez a kassai helyszíne már a 31. a sorban. Az idei év jubileum, hisz épp 500 éve annak, hogy az L. A. monogram mögé rejtőző mester a képet elkészítette. 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :