[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Kell-e nekünk Mikszáth?

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2007-01-16

öregurasan sikerei csúcsánBetekintés egy életmûbe. Tessék csak nézni, mennyi az ismerõs cím: A tót atyafiak, A jó palócok, Nemzetes uraimék, Beszterce ostroma, A két koldusdiák, A beszélõ köntös, Szelistyei asszonyok, Akli Miklós, Szent Péter esernyõje, Új Zrínyiász, Gavallérok...,


fiatalkori kép



Mikszáth elindul - Szabó Ottó grafikája



szklabonyai háza udvarán



szobor kapalban megbocsájtható huncutkodás eredményeként



egy kicist merengõn modellt ülve



Mikszáth



a végsõ pihenõ

...Kozsibrovszky üzletet köt, Noszty fiú esete Tóth Marival, Különös házasság, Sipsirica, A fekete város, Méretlen hús Tóthéknál, Maguktól támadt mesék, Piros harangok.

Legenda vagy pipafüst?

Kell-e nekünk Mikszáth? Mármint úgynevezett felvidékieknek. Mi fajtánk, jó palóc, nagy öreg, a magyar irodalomban a kritikus szemû, a 19. és a 20. század fordulójának visszásságait oly pontosan megíró, talán az egyik legjobb novellista. Aki legenda és valóság, emlék és halványuló támaszpont egy szellemi hazában. Vagy a szellemi haza halványult meg?

Mikszáth élete maga egy regény, pedig nem volt hõs, nem volt lázadó, de humora, embersége, csodálatos érzékenysége máig útmutató lehetne. Vers és prózamondó versenyeken egy idõben igen nagy elõszeretettel mondatták a gyerekekkel mûveit. Ma mintha halványabb lenne kultusza, kopna a rajongás körötte, pedig... Pedig aki a sajátját nem ismeri és nem becsüli, az szerintem nehezen képes befogadni az idegent, vagy ha be is fogdja, akkor nem igazán képes a sajátjához hozzáigazítani.

Távolabbra ugrok csapongásomban. Ha hosszú évezredek alatt húsevõ volt minden õsöm, én magam nagyon nehezen leszek képes vegetariánussá válni, s ez a példa most arra szolgál, hogy az irodalmi ízlés dolgában kialakuló gurmandságok elismerése mellett talán a hazai ízek fogyasztásának további folytatására is buzdítsak, akkor én ezt büszkén felvállalom.

Bevallom õszintén, idejét nem tudom annak, mikor olvastam Mikszáth regényt újra. Középiskolás koromban a kötelezõ olvasmány titulusa miatt inkább kikerültem, a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban lehúzott pár hónap alatt viszont szinte mident átolvastam, amit  az életmû legjelentõsebb alkotásaiként tartanak számon. Bár egy életmûben szerintem minden alkotásnak egyforma szerepe van, ha más szempontból nem is, az írói fejlõdés, az emberi megnyilvánulás folyamatos alakulásának szempontjából mindenképpen. Mikszáth már csak azért is újra és újra figyelemreméltó, mert szklabonyai házát nemrégiben, alig egy éve felújított állapotban láthatja az odatévedõ, mert szervezetten igen kevesen járnak e házhoz. Ha már van ilyen, akkor talán jobb kihasználást érdemelne. Bár pontos információim nincsennek arról, mégis mennyien látogatják, a korábbi évek tapasztalataiból kiindulva úgy gondolom, havonta ha egy autóbusznyi ember odatéved, az már jó eredmény.

Mikszáth legenda pipafüstben, élete mozgalmas, írásai ma is hatni képesek, nevettetnek, elmerengetnek, megríkatnak, elszórakoztatnak. Nem is kívánok mást, mint azt, hogy a jó palócot, a nagy öreget ne feledjük. S míg a mai napi sztárok diszkográfiáit betéve tudó fiatalok fújják a saját tudnivalójukat, addig ajánlom a kedves olvasó figyelmébe az alábbi könyveket és az életpályát.

 Szklabonyán született, 1847. január 16-án.
Apja Mikszáth János bérlõ és kisbirtokos, anyja, Veres Mária.
Tízéves koráig szülõfalujában élt. Gyermekkorának élményei egész pályájára hatással voltak.
1857 és 1863 között a rimaszombati protestáns algimnáziumban, 1863 és 1866 között a selmecbányai evangélikus líceumban tanult.
1869-ben a Fõvárosi Lapokban kezdett publikálni, az irodalom elmélet szerint népies-didaktikus írásokat közölt az Igazmondóban és egyéb budapesti és nógrádi lapokban.
Az 1870-es évek elejétõl Mauks Mátyás szolgabírónál volt esküdt, majd ügyvédgyakornok Balassagyarmaton.
1871-ben meghalt az édesapja. Ebben az évben az Ami a lelket megmérgezi címû novellájával megnyerte az Igazmondó pályázatát.
1873-ban Pestre költözött, július 13-án titokban, a Mauks család megkérdezése és beleegyezése nélkül összeházasodott Mauks Ilonával, korábbi principálisa leányával.
1873-74-ben újságíró és szerkesztõ Budapesten (Hasznos Mulattató, Lányok Lapja, Magyar Néplap stb.).
1874-ben jelent meg elsõ kötete (Elbeszélések), ugyanebben az évben halt meg néhány hetes korában elsõ gyermeke.
1875-ben írásaira nem talált kiadót, anyagi gondok fojtogatták. Felesége megbetegedett, majd hazautazott szüleihez. Mikszáth annak érdekében, hogy feleségét a nélkülözésektõl megkímélje, kierõszakolta a válóper megindítását.
1875-78-ban magányosan, betegen és óriási nyomorban élt a fõvárosban. 1878. augusztus 1-jétõl a függetlenségi párti Szegedi Napló újságírója lett. Napi szintû lapszerkesztõi munkája mellett Kákay Aranyos No. 3. álnéven kiadott két publicisztikai kötetet (Még újabb fény- és árnyképek 1878; Szeged pusztulása 1879).
1880 decemberében ismét Pestre költözött. 1881-tõl negyedszázadig a Pesti Hírlap munkatársa.
1881-82-ben megjelent két sorsfordító novelláskötete: A tót atyafiak és A jó palócok.
1882-tõl a Petõfi Társaság, 1883-tõl a Kisfaludy Társaság tagja.
1882. december 31-én újra feleségül vette Mauks Ilonát. Házasságukból három fiúgyermek született: Kálmán, Albert és János. (Leszármazottaik máig Pesten élnek, Mikszáth Kálmán nevû taxisöfõr leszámrazottjával személyesen is találkozni lehet.)
1887-tõl kormánypárti képviselõ Illyefalván, 1892-tól Fogarason.
1889-tõl az MTA levelezõ, 1905-tõl tiszteleti tagja.
1896-ban a Budapesti Újságíró Egylet elnöke. Önállóan is próbálkozott lapkiadással: Magyarország és Nagyvilág, Magyar Ifjúság, Országos Hírlap. 1888-tól a Singer és Wolfner-féle éves Almanach, 1902-1910-ben a Magyar Regényírók Képes Könyvtára szerkesztõje.
1904-ben megvette Szontagh Pál horpácsi birtokát.
1910. május 16-án tartották országos jubileumát.
1910. május 28-án hunyt el Budapesten.

Hát ennyi amit nem árt tudni Mikszáthról. Kevesebbet tudunk...


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Lencsés György e-mail: lengy@freemail.hu dátum: 2010-08-19
Kik voltak a film szerepl?i, rendez?je stb?
név: vigyori e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-07-22
                                               
név: R. Eniko e-mail: racekovakukac.saske.sk dátum: 2007-06-30
Mikszathot szerettem gyerekkormban is, amit tudtam elolvastam tole. De az igazi irodalmi elmenyt joval kesobb a az ujra olvasasok soran kaptam, kapom, mikor maga a cselekmeny mar masodlagos es az ember szep csendesen elvezheti a szavakat, azt gyonyoru beszedet.
név: papa e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-26
Sajnos arra van igény de a jó könyvre és szép magyar filmre egyre kevesebb. Pedig a show- mûsorok csak rombolnak, nem pedig fejlesztenek. Hiába, ilyen idõket élünk.
név: mitugrász e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-25
Szerettem a Mikszáth regényekbõl csinált filmeket meg tévéjátékokat is. Na most miért nem gyártanak ilyet????? Inkább kibeszélõ sóó????
név: orsi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-18
Most, hogy szó van róla, elgondolkodtam azon, milyen rég nem volt az én kezemben sem Mikszáth könyv. de nincs semmi veszve, újra elõveszem, és olvasok. Mert való igaz, Mikszáth nem csak nagyszerû ember volt, hanem nagyszerû író is.