[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Kell egy hely

szerző: Kozsár Zsuzsanna 2010-07-21

 

Kell egy hely

 

„Kell egy hely, ahol közelebb kerülhetünk egymáshoz, barátokat találhatunk. Mert ez egy olyan hely, ahol – a padlás szellemei szerint – az elveszett játékok életre kelnek, és körben kigyúlnak a fények.”
 
Ezek a szavak csaknem négy éve hangzottak el, a kassai KGSzT tizedik évfordulóján. A színjátszócsoport azóta kamaszkorba lépett. Az elmúlt csaknem másfél évtized mérlege a színre vitt darabok és versösszeállítások mellett több nívódíj, rendezői díj, alakításdíj. Az első színészgárda már saját gyermekeit neveli azóta, nekik mesélheti élményeit a padlás szellemeivel. Mert velük kezdődött. A csapatot furcsa módon nem tanári akarat hozta létre, hanem diákok kezdeményezték, akik mindenáron színpadra akarták állítani a Presser-musicalt. Mindenféle előképzettség nélkül, és épp ezért kötöttségektől mentes merészséggel belevágtak. Kiszemelték a szereplőket, és csak ezután kezdtek keresgélni a tanárok között olyan rokonlelket, aki bevállalná a vezetést, irányítást, a papíron élettelenül heverő darab életre keltését. Bodon Andrea lelkes fiatal tanárként beleegyezett a rendezői feladatba, a gárda lendülete magával ragadta. A „padlásosok” leérettségiztek, elmentek, de ő maradt. A csoportba mindig újak jöttek, és akik a kezdeti szituációs játékok, mozgásgyakorlatok után sem vesztették el az érdeklődésüket, és kitartottak, azok számára mindig új és új darabot kellett találni. És eltelt tizennégy év, tele mesével (Holdbeli csónakos, Szegény Dzsoni és Árnika, Az ezerkettedik éjszaka, Az árnyék; Vigyázat, a tetőn angyalok járnak!), nevettető vagy abszurba hajló történetekkel (Kakuk Marci, Szerenád, Özvegyek), és persze versekkel, naplórészletekkel, egy-egy költő életének rezdüléseivel (József Attila, Radnóti Miklós, Márai Sándor műveiből készült összeállítások, felvidéki magyar költők versei, magyar szerelmes versek). 
 
Az utolsó két év a költészeten kívül a Kakuk Marcival és az Özvegyekkel ajándékozta meg a közönséget. Az előbbi Tersánszky Józsi Jenő mellett Örkény Istvánt jegyzi szerzőjeként, talán épp ezért van jelen a hajszálnyi irónia a helyzetkomikumokra épülő darabban. Az utóbbi egyszerre nevettet és borzongat, hiszen az Özvegyek című Mrozek-műben állandóan ott leselkedik a halál. Bőrszoknyában, csizmában, rezzenetlen arccal. És tapsolnak neki, Kassán, Szepsiben, Királyhelmecen éppúgy, mint a budapesti Szkéné Színházban.
Az Özvegyeket azonban nemcsak a közönség értékelte, hanem a szakma is felfigyelt rá. A szepsi Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválról a fődíj mellett a legjobb rendezés, a legjobb női alakítás díját is elhozták, valamint meghívást kaptak a balassagyarmati Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napokra, melyről aranysávos minősítéssel érkeztek haza a legnagyobb hóvihar közepette.
 
„A kassai KGSZT, Bodon Andrea vezetésével, fiatalos lendülettel mutatta meg, mit gondol Mrožek: Özvegyek c. darabjáról. Kicsit sajnálom, hogy már volt szerencsém látni a darabot az Egressy Béni Fesztiválon – ha nem láttam volna, teljesebb lett volna az örömöm. Az akkori ugyanis nagy volt. Titokzatos, átgondolt előadás volt az akkor, aminek értékei most is felcsillogtak… Nem szeretném, ha igazságtalanságnak tűnne – ez az előadás így is nagyon jó, olyannyira, hogy megosztva ugyan, de megkapta az egyik legrangosabb díjat, Balassagyarmat Város Önkormányzatának díját. Ám jó volna, ha mindenki tudná, hogy ez még ennél is sokkal jobb tud lenni! A biztos kezű vezetés, amely a játék egészén érezteti, hogy elemzett, gondolatilag tiszta, átbeszélt, s így felszabadult játékot eredményez, s az egyéni alakítások, a fegyelmezetten végigvitt karakterek együttesen a siker zálogai. Izgalmas személyiségű, tehetséges színjátszókat láttunk. Öröm volt nézni őket“ – írja a gyarmati fellépésről Tóth Zsuzsanna a Szín-játékos Szövetség honlapján. A szepsi siker eredményezte azt a meghívást is, melynek köszönhetően a kassai gimnazisták 2010. májusában a pesti Szkéné Színház színpadán adhatták elő darabjukat, az Asztal Fesztivál keretében. „Köztudott, hogy vidéken alig néhány, úgynevezett független társulat/műhely létezik, ezért is nyitottuk most kicsit tágabbra a meghívandók körét. Az amatőr színházi fesztiválokat járva, találkoztam néhány egészen kiváló előadással, társulattal. Ők a jövő ígéretei! Talán egy-két éven belül – ha együtt maradnak – az alternatív szcénát gazdagítják majd előadásaikkal. Ilyen csapat az inárcsi KB35, a kassai KGSZT, és a győri KörTelikör“ – indokolta a meghívást Regős János, a Szkéné igazgatója a színház honlapján.
 
Az Özvegyek gárdája persze szintén megy a maga útján: a szereplők többsége elballagott, leérettségizett. A csoportban maradtak még néhányan a Kakuk Marciban és a Márai-összeállításban szereplők közül, és ősszel újra jönnek újak, akikkel elölről kell kezdeni. Mert a KGSzT több egyszerű csapatnál, amely színpadon szaladgáló gimnazistákból áll. Kitartásról, csapat iránti elkötelezettségről, sok munkáról, önismeretről és mások megismeréséről szól. Hiszen kell egy hely, ahol közelebb kerülhetünk egymáshoz, barátokat találhatunk, ahol az elveszett játékok életre kelnek, és körben kigyúlnak a fények.

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Katyi Erika e-mail: katyi.erika@atknet.sk dátum: 2010-07-25
A szivem csücske! Nagyon szeretem ?ket!!!!!!