SÁNDY GYULA NAPSUGARAS TORNYAI | szerző: rovart |
![]() |
|
JELET HAGYNI | szerző: rovart |
![]() |
|
Holló Katalin: Balansz | szerző: Kovács Ágnes |
![]() |
|
HUngarikumok | szerző: Kovács Ágnes |
![]() |
|
Krón Jenő kiállítás a Rovásban - Krón életrajz | szerző: Miro Procházka |
![]() |
|
Életem épületei | szerző: Pásztor Péter |
![]() |
|
Szabó Ottó kiállítása Losoncon | szerző: Kovács Ágnes |
![]() |
|
Eva Tkáčiková - Értjük egymást / Rozumieme si | szerző: Kovács Ágnes |
![]() |
|
Arpád Račko képzőművész halálára | szerző: Balassa Zoltán |
![]() |
|
Az eNRA Rozsnyón | szerző: Kovács Ágnes |
![]() |
|
Bozi Anna Elemi elemei | szerző: Szenográdi Szabina |
![]() |
|
BillboardArt újratöltve | szerző: Kovács Ágnes |
![]() |
|
Bartusz György kiállítása a Rovás Akadémián | szerző: Kovács Ágnes |
![]() |
|
Dobozolt történelem | szerző: Lóska Lajos |
![]() |
|
Elmélkedések. Szabó Ottó kiállítása | szerző: Kovács Ágnes |
![]() |
|
A Ferencvárosi Pincegalériában még látható barátunk, Katona György és Szabó László Zoltán közös kiállítása. Ezúton ajánljuk mindenki figyelmébe a két alkotót, valamint szerkesztõnk, Veress Zsuzsa megnyitó elmélkedését. A kiállítás március 27-ig tekinthetõ meg, viszont virtuális galériánk örömmel meghosszabbítja azt.
A 19. századra jellemzõ nagyszabású városi építkezés, mely fõként Pesten összpontosul, szintén idegen a magyar újjászületéstõl. Városaink nagy része, beleértve Pestet is, nyelvét tekintve német, szellemiségét figyelve pedig Bécs majmolója.
Munkáiban leginkább az emlékezéssel foglalkozik, de gyakran elõfordul, hogy egy újságillusztráció, fotó, filmrészlet, prospektus indítja be fantáziáját. Korábbi képei az elmúlt gyerekkor utáni révedezésrõl szólnak, a hóban játszásról, a madáretetõrõl. Késõbbiek inkább a véletlenül talált vizuális hatások továbbdolgozásai.
Nietzschét sokan és sokféleképpen magyarázták már. Mindenkiben, aki csak tanulmányozta mûveit - így bennem is - kialakult egy szubjektív kép róla. Engem mindig az izgatott, hogy miért perelt annyit Istennel. Mert, ha nem hitt volna a létezésében, akkor nem is perelt volna vele. Aki nincs, azzal nem lehet vitatkozni. Hülyeségnek tartom, hogy nem hitt semmiben. Nihil obstati...
Gyerekkorom kedvenc képe. Minden részletét ismertem egykoron. A háttér legapróbb epizódjait, árnyalatait, felületeit... Színfoltjai alapján újabb részleteket képzeltem oda, ahol nem is voltak. Hatása nagy volt, lenyûgözött, csodáltam érte a festõt, akinek nevét nem tudtam elolvasni. "P"-betûre kezdõdött...
Egy szlovák barátommal ültünk a minap egy kávéházban és beszélgettünk errõl-arról. Egyetemi éveinkrõl, csajokról, mindenféle ügyes-bajos dolgainkról, családról, megélhetésrõl, mûvészetrõl. Szlovák-magyar viszonyról, barátságról, meg hogy se nekem, se neki nem számít, hogy mit ugatnak össze a politikusok.
Nekem minduntalan Ady jut eszembe róla, ha a képeit nézem. Nem tehetek semmit, én már csak ilyen szentimentális vagyok. Sokáig könyvekbõl és reprodukciókból ismertem csak, döbbenetes hatású úgy is. Eredetiben látni viszont lenyûgözõ. Ady méginkább feldobogott bennem...

Térgrafika, térinstalláció. A losonci Nógrádi Galériában 2003. február 14-én "Tessék belépni!" címmel volt elõször bemutatva; ugyanezzel a címmel 2003. szeptember 1-én Salgótarjánban is bemutatásra került, mint a József Attila Mûvelõdési Központ és a Szlovákiai Magyar Képzõmûvészek Társaságának közös rendezvénye. 2004. március 5-én Komáromban, a Limes Galériában "Behálózva" címmel lett bemutatva...