[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Kézmûvesék otthont építettek

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2006-08-08

vaskapuJó hírt, idõtlent, újabban keveset lelni. Talán a várhosszúréti Gömöri Kézmûvesek Házának átadása egy ilyen idõtálló jó hír lehet. Kellenek helyek, ahol össze lehet hajolni. Ahol alkotni, dolgozni lehet, meg lehet utánpótlást nevelni.


hanvai kovácsok

kádármester

Nagy Gyuri

szalagátvágás elõtt

Szõttes a templomkertben

Kézmûvesként, gömöriként, emberként, lazán. Mert ez itt kérem szépen, a kõ, a vas, az agyag országa, vagyis Gömörland! Hát ha már nem lehet itt kétszer aratni, meg nem nõ banán az akácfán, meg a bodza is csak késve érik meg, ha már a fagy megcsípte, így nincs más hátra, mint elõre! Magyarán: nem lehet itt ráérni panaszkodni, csak dolgozni, megvalósítani az ötletet. A Szilicei-fennsík északi pereme alatt, Várhosszúréten nem üldögélnek a babérokon. Ha már tizenhat évvel ezelõtt Ulman Pista elkezdte a kézmûves ipart, éppen itt volt az ideje annak, hogy megépüljön a Gömöri Kézmûvesek Háza. Persze, nem olyan egyszerû dolog intézményt alapítani, mint mindenhez, ehhez is pénz, pénz és még több pénz kell. Várhosszúréten sikerült pénzt is teremteni. A Gömöri Kézmûvesek Társulása sikeresen pályázott a pénzügyminisztériumhoz, a kassai US Stell által a minisztérium számára rendelkezésre bocsájtott, a vidékfejlesztésre szánt alapjából 4,2 millió koronát sikerült elnyerni. A Gömöri Kézmûvesek Háza tulajdonképpen Andrássy Dénes szülõhelyéhez, az egykori Andrássy kastélyhoz hozzáépített teljesen új szárnyépület. Egyben a támogatási összegbõl sikerült a kastély megromlott állapotban lévõ tetejét is renováltatni. A ház funkcionális, szép, míves, díszes, jól használható és ahogy értesültem, jól ki is lesz használva. Táborokat, kézmûves foglalkozásokat, mûhelymunkát, szakköri tevékenységet, kiállításokat, szimpóziumokat, s ki tudja, mi mindent el lehet képzelni a kézmûves ház falain belül. Az avatásra augusztus 5-én került sor, kirakodóvásár és a hagyományos falunapok keretén belül. Igazi vásári hangulat, jó másfélezres nézõsereg, kiváló szakácsok által fõzött finomabbnál finomabb ételek, jobbnál jobb borok, jókedv és mellette egy igen kiváló kulturális program és szerencsére, jó idõ is kísérte az egész napot. Hogy mi mindent lehetett itt látni? Bõséges volt a választék. A hanvai kovácsok munkáját szinte állandóan több tucatnyian figyelték, káprázatos mûveik ott díszelegtek a kastély mellett. Volt itt kádármester, mézeskalácsos, játékkészítõ, tojásfestõ, csipkeverõ, kékfestõ, fazekasok, fafaragók, bõrdíszmûvesek, bábkészítõk, csuhé és gyékényfonó, kosárfonó, csontfaragó, késkészítõ, s ha valamelyik mesterséget mégis kihagytam volna, az csupán a bõség zavarának tudható be. Végigjárva a vásárt az volt a tapasztalatom, mindegyik kézmûvesnél vásároltak is szépen, volt, aki egész sor ajándéktárgyat vitt haza örömmel. A Berkõ, a várhosszúréti iskolások, a hárskúti Rozmaring, a Szõttes, Badin Ádám és utánpótlásként kinevelt mesemondói, a rozsnyói Búzavirág és a Haviar együttesek, a Mákvirág és a kisgyõri Énekmondók mind-mind emlékezetessé tették a napot. Egyedüli árnyékfolt ezen a szép napon a Csemadok keleti országosa alelnökének, Kopasz Józsefnek, tárgytól eltérõ, alkalomhoz nem illõ, propagandaízû beszéde volt. Felkészületlenül, nem odaillõ és a Csemadokot istenítõ, foghagymaszagú, öntömjénezõ és talpnyalónak is minõsíthetõ beszéddel állt ki a hõsök sírjánál szónokolni. Az alelnök úr többek között arról beszélt, hogy a mai szlovákiai politikusok mind a Csemadok kebelén nõttek fel s a felvidéki kultúra egyedüli letéteményese csak a Csemadok már 1949 óta. Meg azt állította még, hogy a Csemadok a Kárpát–medence legnagyobb és legjobban mûködõ magyar kulturális szervezete. Ami igazán bosszanott, mindezt annak a 130 katonának a sírja fölött hordta össze, akikrõl mindössze egy árva mondatot szólt. Ez nem hiányzott. Az árnyék elmúlik, a karaván pedig halad. Várhosszúrét szép értékre vigyázhat és gyarapíthatja azt. Legyen hozzá erejük, kerüljék õket az üres szavak, a hamis képmutatók, a fecsegõ konjuktúralovagok, meg a haszonlesõ senkiháziak. Tartsanak ki és tartsák fenn a házat, amely otthona lett a kézmûvességnek.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: szászi zoli e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-08-17
Köszi Adri! Remélem olvasni még tudnak az illetékes elvtársak. Megnyugatlak, már reagáltak is néhányan, igaz nem az elvtrásak közül hanem érintett szereplõk de én is reagáltam. Hogi vagi? Macskák? Kéne találkozni, Otival megbeszélem mikor lehetne. Légy jól és éljen a kerti parti! sz z
név: Adri e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-08-17
Mindig jókat derülök az irásaidon. (Most jõttem haza, és nem találom a husszú i-t, bocs...) Irigylem a bátorságodat, amivel odacsapsz. Ez az igazi elszántság és õnbecsülés. Nincs itt kinek tenni a szépet. Mohammed Ali-t juttatod eszembe. Õ is szembeszállt az Egyesült Államokkal, mégis rajongtak érte. Nem fogott kezet akárkivel, és fõleg azokkal nem, akiket tehetségtelennek tartott. Én is ilyen akarok lenni... Az a baj, hogy azok, akik semmilyen más rendezvényen nem vesznek részt, elhiszik, amit a CSEMADOK állit magáról. Remélem, olvasták a Gombaszögrõl szóló cikked az Új Szóban. (Mert olvasni tán csak szoktak.)
név: tandem e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-08-09
Így igaz, Zoli, nagyon helyes! Szólni kell! A Mester is azt mondta, ..."ha nem jövök és nem szólok, akkor most nem lenne bûnük. De jöttem és szóltam..." Ez a Látók kötelessége. Nagyon sokan bitorolnak olyan helyeket, ahol semmi keresnivalójuk nincs. Mint a mesebeli bolond, aki a király távollétében felmászott a trónszékre, és az annyira megtetszett neki, hogy csak fegyverrel lehetett onnan elûzni...