[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Klebelsberg Kunó 1. rész

szerkesztette: Kiss László, 2009-11-30

Klebelsberg KunóKlebelsberg Kunó. A kimondhatatlan nevû gróf, a magyar oktatásügy egyik legnagyobb alakja. A második világháború után "index"-re tették nevét. 1989 után rehabilitálták ugyan, de ez oly sután sikerült, hogy alig akad ma is, aki ismeri munkásságát. 3500 iskolát hozott létre.


Klebelsberg könyvekkel


gr.Tisza István


Tanévnyitó


gr.Bethlen István


Klebelsberg 2.


Tanévnyitó 2.


Klebelsberg szobra a Károly Róbert Fõiskolán

 Magyarpécskán, Arad megyében született 1875. november 13-án. Meghalt Budapesten, 1932. október 12-én. Katonatiszt édesapját korán elveszítette, s ezt követõen székesfehérvári otthonukba komorság költözött.
  

Klebelsberg Kunó politikus volt, kultuszminiszter. Nézzük, milyen iskolák után került a bársonyszékbe.
Fehérváron érettségizett, majd jogot tanult Budapesten, aztán Münchenben, Berlinben, majd a párizsi Sorbonne-on.
1898-ban a Budapesti Egyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett. Az Osztrák-Magyar Monarchiában az elsõ világháború alatt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban adminisztratív államtitkárként dolgozott. Késõbb tevékenykedik a Rokkantügyi Hivatalban, majd a Hadigondozó Hivatal ügyvezetõ alelnöke. Tisza István miniszterelnöksége idején alapozta meg szakmai hírnevét, megszervezte az (akkor) határon kívüli magyarok oktatását. Az õszirózsás forradalmat elítélte, a Tanácsköztársaságot nem kevésbé. Ezért Kun Béláék uralma alatt vidéken bujkált. A Horthy-rendszer nemzeti konzervativizmusával kezdettõl szimpatizál. Kolozsvár majd Trianon után Sopron, késõbb Szeged országgyûlési képviselõje.

Egyetért Bethlen István miniszterelnökkel abban, hogy az erõs, stabil Magyarország megteremtése érdekében akár a demokratikus intézményrendszert is meg kell kissé nyirbálni. Klebelsberg 1921 decemberétõl 1922 júniusáig belügyminiszter, majd ezt követõen 1931 augusztusáig, tehát közel tíz évig vallás- és közoktatásügyi miniszter. Jóllehet, talán az egyetlen politikus, akinek munkájával mindenki elégedett volt, mégis a kor szokásainak megfelelõen Bethlennel együtt bukott, lemondott õ is. Aktív közéleti tevékenységet folytatott viszont, váratlanul bekövetkezett haláláig az Alföldi Bizottság elnöke volt.
     

Klebelsberg Kunó mondhatni vert helyzetbõl kezdte ténykedését. Az ország hihetetlenül nehéz helyzetbe került a trianoni béke következtében. Hogy munkáját megértsük, szükséges felvázolni a korabeli viszonyokat.

Magyarország 1920-ban elveszítette területének 2/3-át, magyar lakosságának 1/3-át. Gazdaságilag katasztrofális helyzetben találtuk magunkat: részben a négy évig tartó világháború, az azt követõ két forradalom (õszirózsás, Tanácsköztársaság), majd "ellenforradalom". A háború hazánkban gyakorlatilag 1920-ig tartott. Másrészt a gazdaság talpra állítását felmérhetetlenül megnehezítette, hogy a nyersanyagokat, feldolgozó központokat, fogyasztópiacokat elvágta egymástól az új határ. A sok száz éve kialakult gazdasági kapcsolatok, struktúra szétszakadt. Az ország az Osztrák-Magyar Monarchia széthullásával független lett ugyan, de pénzpiacát, gazdaságát szinte a nulláról kellett felépíteni. Ugyan hanyadrangú kérdés ilyen helyzetben az oktatás...?!
  

Társadalmunk az 1867-es kiegyezés után elindult egy ígéretes fejlõdési úton, de a Közép-Kelet Európára olyannyira jellemzõ torlódott társadalom állapotában talált minket az 1920-as esztendõ. Ez annyit jelent, megvannak már a modern, kapitalista, polgári társadalmi elemek, jelenségek, de a feudális eredetû, születési elõjogokkal bíró rétegek is jelen vannak, és erõsen tartják pozícióikat. Ezen ellentmondásos társadalmi rétegek sajátságos együttélése is számos problémát felvet. Legnagyobb probléma viszont az, hogy Trianon miatt, a változás félelmétõl irányítva (Ne újítsunk, mert az szentesítheti Trianont!), a helyzet konzerválódott.
  

A magyar politikai életet Trianon kényszerpályára tette. Gyakorlatilag mindent a revizionizmusnak, irredentizmusnak rendeltünk alá. Mindkettõnek hatalmas volt a társadalmi támogatottsága, ez érthetõ a példa nélküli súlyos béke miatt. A revizionizmusnak, határok megváltoztatásának, új, etnikai határok kialakításának még akadtak is támogatói a nagyhatalmak, európai országok között (erre a trianoni béke is lehetõséget adott). De az irredentizmusnak, történelmi jognak (mindent vissza) nem akadt szalonképes külsõ támogatója. Mégis, a magyar politikában az irredentizmus lett meghatározó. Mindez történik a szomszédos államok által létrehozott, magyarellenes kisantant szorító gyûrûjében. Ilyen körülmények között kellett Klebelsbergnek elfogadtatnia az országgal, a parlamenttel  az  oktatásügy  megreformálásának  szükségességét, az oktatásra szánt anyagiak rövid idõ alatti nagymértékû növelését. Szinte lehetetlennek tûnõ feladat, neki mégis sikerült. Klebelsberg Kunó az ország nehéz helyzetében azt vallotta, hogy „amikor a kezünk annyi téren meg van kötve, a szellem régióiban korlátlanul cselekedhetünk, éppen a nagy kulturális erõfeszítéseknek van most itt az ideje.”
  

Tehát nem kevesebbet vallott, minthogy minden nehézség ellenére a kultúrával kell foglalkozni, arra kell áldozni. A magyarság a Kárpát-medencében államszervezõ elsõbbségét ne a kardjával, tehát ne erõszakkal, hanem kultúrájával, képzettségével bizonyítsa. „A magyar hazát (…) elsõsorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.”
   A parlamentben egy 1928-ban elmondott beszédében azt bizonygatja, hogy a hazafiság, mûveltség tekintetében úgy ismernek bennünket Európában, mint a patriotizmus elõharcosait. Viszont ezt csak egy szûk réteg képviseli. Szükséges e réteg bõvítése, lefelé nyitni kell, hogy minél nagyobb tömegek álljanak a patriotizmus mögött. Ez viszont csak a mûveltségi szint emelésével érhetõ el, tehát az oktatásra, népoktatásra kell összpontosítani. Miniszteri tevékenységével ezt a célt szolgálta.


   A „kultúrfölény-elmélet”-nek van egy pejoratív értelmezése is. A fölényt a szomszédos országok, népek fölé kerekedésként is lehet értelmezni. Van aki ebben fajelméletet, fasizmust lát. Különösen a szocialista érában volt jellemzõ ez a fajta értelmezése Klebelsberg alapkoncepciójának Magyarországon. Vegyük viszont figyelembe, hogy a fajelmélet, népfajokban való gondolkodás meglehetõsen általános volt a korabeli Európában, s nem csak Olaszországban, Németországban (Hitler egyébként is csak 1933-ban jut hatalomra). Az akkori szóhasználatban, retorikai gyakorlatban nem okozott sehol megütközést, általánosnak számított az ilyen, vagy hasonló fogalmazás. Egyébként a „kultúrfölény” megfogalmazással õ maga sem értett egyet (éppúgy mint a numerus clausus törvénnyel), de arisztokrata származásától és jó politikai érzékétõl vezéreltetve használta õket, egyszerûen azért, hogy pénzt tudjon szerezni egy modern, európai szintû oktatási rendszer felépítésére. Klebelsberg gyakorlati tevékenysége mellett ma is lényegtelen ez a kérdés, s nem befolyásolhatja heroikus munkájának megítélését...


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-12-05
http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=364
név: zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-12-01
Klebersberg Kunó Szegeden, a dómban nyugszik, monumentális de szolídan egyszerû síremlék alatt. Méltó hozzá az az emlék. Aki iskolákat alapít és a tudásközpontúságú társadalom kiépítésén fáradozik, azt szentté kéne avatni!