[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Klebelsberg Kunó 3.rész

szerkesztette: Kiss László, 2009-12-21

Klebelsberg KunóKlebelsberg meggyõzõdése szerint a puszta írni-olvasni tudás rosszabb a teljes tudatlanságnál. Ennek ellenére az elemi iskolák ennél többet nem nagyon tudtak nyújtani. A csak elemit végzõk általában néhány év alatt szinte mindent elfelejtettek, s még a nevüket is alig tudták leírni.


Kossuth L. Tudományegyetem


A TF alapítója


Szegedi Dómtér


Klebelsberg szegedi szobra


Szegedi Egyetem


Pécsi Egyetem


Klebelsberg villányi úti szobra

Sok esetben, ha volt is szándék és lehetõség a gyermek iskolába járatására, az õszi és tavaszi munkálatok, a meleg ruha hiánya, a sártenger vagy a hó tette lehetetlenné azt. Mindezzel együtt az 1930/31-es tanévben már a tankötelesek 92,5%-a járt iskolába, és a 6 évnél idõsebb népesség 90,4%-a tudott írni, olvasni, és legalábbis elméletileg, megvolt a további kultúrálódás lehetõsége. Klebelsberg küldetéstudata azt diktálta, hogy így és csakis így, az iskolafejlesztéssel kezdõdhetett meg Magyarország legnagyobb társadalmi rétegének felemelése, ezért vállalta a támadásokat, s érzéketlennek mutatkozott a szegényparasztság egyéb gondjainak megértésében.
   Klebelsberg nagy hangsúlyt fektetett a középiskolai oktatásra is, reformjait erre az iskolatípusra is kiterjesztette. Bevezette a reálgimnáziumot. Megreformálta a középfokú leányoktatást is. Mégis az elemi oktatáson túl az egyetemi képzéssel kellett, részben kényszerbõl, sokat foglalkoznia. Kényszeren azt értem, hogy a trianoni határváltozások miatt a szomszédos országokba került pozsonyi és kolozsvári egyetemek országon belüli elhelyezését kellett megoldania elsõként.

Pécsre került a pozsonyi, és Szegedre a kolozsvári egyetem. Sokat foglalkozott ezek továbbfejlesztésével, de nem elégedett meg ennyivel, egyetemi központtá fejlesztette Debrecent. Ezenkívül a leendõ magyar értelmiség külföldi tanulmányútjainak biztosítására Közép- és Nyugat-Európát behálózó intézetek sorát tervezte és hozta létre. Elképzeléseibõl megvalósult a bécsi és berlini Collegium Hungaricum és a Római Magyar Akadémia. Ösztöndíjak rendszerével támogatta a tehetséges diákok továbbtanulását. Szakított azzal a tradícióval, bár ezt a kortársak közül sokan nem támogatták, hogy az egyetemi oktatás csak bizonyos kiváltságos rétegek osztályrésze. A statisztikai adatok szerint az 1930-31-es tanévig a külföldi kollégiumok a következõ létszámmal mûködtek: a Bécsi Collegium Hungaricum 35 fõ, a Berlini Collegium Hungaricum 26 fõ,  Római Magyar Akadémián 35 fõ. De tanultak diákok Franciaországban (17 fõ), Angliában (12 fõ), Svájcban (4 fõ), Páviában és Münsterben (1-1 fõ).


   Klebelsberg a korában elsõdleges, úgynevezett „szellemtudományok” (jog, bölcselet, teológia, történelem) mellett erõsen felkarolta a természet- és mûszaki tudományokat. E célból 1926-ban a József Mûegyetemen országos kongresszust hívott össze, melyen a természettudományi, orvosi, mûszaki és mezõgazdasági kutatások számára munkaprogramot dolgoztak ki. A program végrehajtására pedig kettõs szervezetet létesített. Az állami segélyt kezelõ Országos Természettudományi Alapot és Tanácsot, valamint társadalmi szervezetként a Széchenyi Tudományos Társaságot. Ez utóbbi a gyárak, ipari és mezõgazdasági üzemek, vállalatok adományait használta fel a kutatások támogatására. E szervezetek 1944-ig több millió pengõvel segítették a természettudományos és mûszaki kutatók munkáját. Klebelsberg érdeme, hogy a maga korában a közfigyelmet a természettudományok és a mûszaki tudományok fejlesztésének fontosságára irányította, és támogatásának is köszönhetõk a korszak reál-értelmiségének eredményei a vegy- és gyógyszeriparban, a villamossági és gépiparban. Létrehozta a Sváb-hegyi csillagvizsgálót, a tihanyi biológiai intézetet.
   Klebelsberg már mûködésének kezdetén támogatta a Magyar Tudományos Akadémia munkáját, s törvénnyel biztosította annak függetlenségét. 1922-ben létrehozta a Magyar Országos Gyûjteményegyetemet és annak tanácsát, melynek hatókörébe tartozott a Magyar Királyi Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum és Országos Széchenyi Könyvtár, az Országos Magyar Szépmûvészeti Múzeum, Országos Magyar Iparmûvészeti Múzeum, Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtára.


   Az ifjúság sportoktatására is nagy hangsúlyt fektetett, létrehozta a Testnevelési Fõiskolát. A kiváló magyar sportteljesítményekben nemcsak hazánk jó hírnevének propagandáját látta, hanem azt is szerette volna elérni, hogy a jövõ nemzedék izmos, életerõs ifjakból álljon, és természetesen az iskolarendszer révén mûveltek is legyenek. 1930-ban Nemzeti Sportuszodát avatott a Margit-szigeten.
   A miniszter igyekezett minden tehetséget számontartani. Õ hívta haza 1930-ban Szent-Györgyi Albertet Cambridge-bõl és kinevezte a szegedi Orvos Vegytani Intézet vezetõjévé.
   Támogatta a könyvtárakat, közgyûjteményeket. Az õ idején épült ki a szegedi Dóm tér. Támogatásával megmentette az Orvos Továbbképzés szakmai szervezet ma is prosperáló, Orvosképzés címû szakfolyóiratát.
   Mindenre gondja volt, ami minisztériumi hatáskörébe tartozott.


   Klebelsberg Kunó a Bethlen-korszak konszolidációs politikájának vetületében a nemzeti kibontakozás alapfeltételeit a kultúrfölény-koncepcióban fogalmazta meg. A trianoni Magyarország nemzetközi helyzetét és politikai adottságait tekintve a társadalmi-politikai felemelkedést és a regionális középhatalmi státus kivívását egyetlen lehetõségben, a kulturális felemelkedésben látta. Keresztény-nemzeti alapról fakadó konzervatív reformjai egy erõs, európai szintû, mûvelt polgári középosztály megteremtésére irányultak. Reformjainak kivitelezésében a kor társadalmi adottságai közt elõnyére vált arisztokrata származása, közhivatalokban szerzett közigazgatási tapasztalata és rugalmassága, egyéni intellektuális ambíciói, valamint Bethlen István feltétlen bizalma.
   Szellemi nagyságát, hihetetlen munkabírását és államférfiúi erényeit kortársainak legjobbjai mind tisztelték. Hirtelen bekövetkezett halála mélyen megérintette a vezetõ politikai elitet. Temetése körüli megmozdulás, arányait, méreteit, a tiszteletet tekintve hasonlatos volt a Kossuth Lajos számára adott végtisztességhez, azzal a kivétellel, hogy Klebelsbergtõl a hatalom akkori gyakorlói is búcsúztak. Õt is felravatalozták a Nemzeti Múzeumban, majd Szegedre kísérték utolsó útjára, a Fogadalmi templom altemplomába.
   Kultúrtörténetünk, oktatáspolitikánk e kiemelkedõ személyiségének szobrot állíttatott az utókor, mely jelenleg, hosszas hányattatás után, ismét áll, Budapesten a Villányi úton.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :