[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Könyvégetés ellen

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2009-11-13

olvasó lányMi is az a könyvégetés? A könyvek megsemmisítését jelenti, amelyet általában különbözõ okokból szoktak megvalósítani. A könyvek elpusztítása történhet mondjuk vallási vagy különféle, a történelemben már igencsak jól ismert politikai okokból. A könyvégetés általában szertartásos, mondhatni ünnepélyes  keretek között zajlik, ahol olyan könyveket semmisítenek meg, amelyeket károsnak és veszélyesnek tekintenek vagy a vallás, vagy a politikai rendszer szempontjából.


books 01


books in prison


books in church


books in shool


books at home


historical library


olavsó lány grafikában

Emlékeztetõnek Ray Bradbury: Fahrenheit 451 címû könyvébõl néhány sor:

„Fahrenheit 451  fok - az a hõmérséklet,
amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég.
Ha vonalazott papírt tesznek eléd - másra írj.“
Juan Ramun Jiminez
A tûzhely és a szalamandra
Égetni: gyönyörûség volt. Különleges élvezettel nézte, hogyan égnek, feketednek meg, alakulnak át a tárgyak. Az óriáskígyóhoz hasonló fecskendõ, amelynek sárgaréz végét öklében szorongatta, úgy köpte a világra a petróleumot, akár a mérget. A vér a fejébe tolult; s akár egy csodálatos karmester, aki a tûz és láng szimfóniáit vezényli, Kezével megsemmisítette a múlt cafatjait, szénné égette romjait. Lélektelen arccal viselte a 451-es számmal jelzett tûzoltósisakot, szemében sárga fény égett. A feladatára gondolt, és felkattintotta a gyújtószerkezetet. A falánk lángok körülnyaldosták a házat, és vörösre, sárgára, feketére festették az esti égboltot. Tûzbogarak raja zúdult a házra. Montag a megszokott látványra volt kíváncsi, arra, ahogy a könyvek - amelyek úgy égtek, akár a galambszárnyak - elhamvadnak a ház tornácán, udvarának gyepén, és a tûzfészek tetején megjelennek a piros mocsári mályvához hasonló lángnyelvek.
Az égõ könyvek csillogtak, szikráztak, majd elhaltak a szélben, amely uszályként vonszolta a fekete füstöt."

Mi is az a könyvégetés? A könyvek megsemmisítését jelenti, amelyet általában különbözõ okokból szoktak megvalósítani. A könyvek elpusztítása történhet mondjuk vallási, vagy különféle, a történelemben már igencsak jól ismert politikai okokból. A könyvégetés általában szertartásos, mondhatni ünnepélyes  keretek között zajlik, ahol olyan könyveket semmisítenek meg, amelyeket károsnak és veszélyesnek tekintenek vagy a vallás, vagy a politikai rendszer szempontjából.
A könyvégetõ rendszerek olyan könyveket szoktak veszélyesnek tekinteni, amelyben afféle véleményt fejt ki az alkotó, amely nem éppen tetszik a hatalomnak, nem egyezik a vezérek gondolkodásmódjával. Könyveket égetni, rongálni nem csak szerintem minõsül rendkívül barbár szokásnak. Bár a 21. század embere már-már elhinné, hogy ezt a modern kor normális emberei nem mûvelik, sajnos, ez egyáltalán nem így van. Könyvégetésre a 20. és a 21. században elég sok példát találni, sajnos. Angliában, 1988-ban a Sátáni verseket vetették tûzre, az Amerikai Egyesült Államokban Harry Potter könyveket pusztítottak el. Hogy minek, azt nem tudom...
Könyvégetésre példa akad ugyancsak sok.  Könyveket égettek már az ókorban is. Kínában is, meg a középkori inkvizíció alatt is. A hírhedt náci Németországban is égettek el könyveket, 1933–ban Berlinben. Szép város nem?! Hölderlint, Thomas Mannt és így tovább, hadd ne folytassam... De folytassa helyettem a magyar irodalom nagy mestere, az alliteráció megteremtõje.

Tessék csak beleolvasni  Babits Mihály: Könyvpropaganda és könyvégetés címû írásába: „Az idei magyar könyvnapot kevéssel elõzte meg az európai könyv tragikus napja: a berlini könyvégetés. Barbár szelek fújnak, s Omar Kalifa korszaka látszik visszajönni. Az életet többre tartjuk a betûnél, s életnek pártunkat és harcunkat értjük, pártunk egyedül üdvözítõ világmegváltását. Ha ennek a betû nem segít, vagy éppen ellene hat: pusztuljon a betû! A berlini könyvégetõk voltakép egészen modern elv szerint jártak el, oly elv szerint, melyet a mi (teljesen más világnézetû) ifjú irodalmáraink egy része is unton hangoztat.
Csak épp hogy a könyvégetõk a végsõ következéseket is levonták. «A könyv hatalom»: mondja egy régi közmondás. Ez kifejezi a barbár nézõpontot, mely napjainkban ismét kezd uralkodni. A barbár lélek hatalmat lát a betûben. S azt lát benne, mindinkább csak azt, a mai lélek is: elõnyt, propagandát, fegyvert, egyszóval hatalmat. Még jó ha nem varázshatalmat, mint az õsbarbárok. Az az érzés legalább, amivel a «horogkeresztes» máglyára viszi a «nem-német» irodalmat, alig külömbözhet lényegesen attól, amivel hajdan a boszorkánymesterek könyveit elégették. A naív és félmûvelt antiszemita szemében a «zsidó» irodalom valami rejtelmes varázshálóhoz hasonlít, mely a szellemeket befonja és megbabonázza.
A könyv tehát hatalom, szellemi fegyver vagy varázserõ, amit lehetõleg ki kell venni az ellenfél kezébõl, s monopolizálni, vagy máglyába gyûjteni és elégetni. Ez a szent borzalom a Könyvvel szemben még mindig nincs a Könyv bizonyos tisztelete nélkül; s a berlini máglya voltaképp nagy hódolatünnep a Könyv hatalma elõtt. Sokkal inkább mint egy ilyen pesti «könyvnap», melynek alapgondolata az, hogy a könyv manapság nem kell senkinek, nem lehet eladni, s mesterséges üzleti fogásokhoz, propagandához kell nyúlni, hogy egyáltalában eladható legyen. A könyvégetõ tiszteli a Könyvet. Csakhogy barbár tisztelet ez: a Könyvben is az erõt tiszteli, a hatalmat, a harc fegyverét, a propaganda eszközét, és nem célját." (Babits írása 1933-ban született)


Ezek után másokkal együtt, kikkel egyesek perben állnak, mindenki gondolja végig a Demokratában megjelent, Pozsonyi Ádám által jegyzett „Harcra fel!" címû írás lehetséges következményeit. A szerzõ többek között ilyeneket üzen:

„Alakítsunk kis házi kommandókat. Három-négy fõs csoportokban fésüljük át a könyvtárakat, és lopkodjuk ki, majd semmisítsük meg a ballib hazaárulás és ízléstelenség fekélygócait. Ha a kicsempészés nem megoldható, tépjünk a lapokba, firkáljuk össze, szellemi mérgezésre tegyük alkalmatlanná a futtatott senkiházik mocskait, mit hazaáruló médiánk minden szinten propagál.
Ne becsüljük le ezt a feladatot. A világ sorsa szellemi síkon dõl el...
= Spiró ótvar, Konrád átok, Nádastól meg mindjárt hányok = Ez legyen a felállítandó kis szabadcsapatok indulója, kik hõsi, szent harcba indulnak a magyar szellemi élet megtisztításáért. Erkölcsi gátlásuk ne legyen." – ennyi az idézet.

A többit és az errõl való véleményemet lásd fentebb Babits és Bradbury szerint. Sajnálom. Azokat, akik könyvet égetnek, rongálnak, tépnek, lopnak és közben sajátos kis indulókat dúdolnak.

Ja, és még annyit hozzá, ez az írás sem megrendelésre készült, hanem szabad lelkiismeretembõl való meggyõzédésbõl. Csak tárgyszerû hozzászólást fogadok el. Vagy semmilyet!!!


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: jzhg e-mail: nincs dátum: 2010-10-26
Törölt hozzászólás
név: zotya e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-12-21
Könyvégetés? Micsoda barbár dolog. Ráadásul szennyezi a levegõt is. Borzasztó. Ha nekem nem teszik egy könyv, még jók lesznek a lapjai, hogy beletöröljem a seggem ürítés után.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-15
A könyvégetés az rongálás.Ha szar a könyv nem vesszük meg és kész.A mai világban a köny jelntõsége nagy szomorúságomra csõkkentaz emberek ,,igényeit" nem a könyvek elégítik ki hanem a TV.Régen ez nem így volt ezért cenzúrázták a könyveket.Ma egyszerûbb a dolog.Nem adják ki a nem kívánatos szerzõk könyveit és ha netán kiadnák magánkiadásban nem terjesztik õket a könyvterjesztõ monopóliumok sõt bezsarolják az egyes értékesítõket hogy ne merjék árúlni a nekik nem tetszõ szerzõk konyveit...Ez a demokáré... "Minden állat egyenlõ, de vannak állatok, melyek egyenlõbbek." ezt Orwell bácsi fogalmazta meg nagyon találóan.
név: Lali e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-15
Ja webmester! Mikor lesz már itt normális keret, amibe írni is lehet???
név: Gerdának Lali e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-15
Gerda kedves, miért nem csinálsz magadnak honlapot, hogy ott véleményezz? Más weboldaláín, munkáján könnyû hajózni, ingyen felületet kapsz. Nincs ebben mégis az, hogy te feladatként csinálod ezt? Mert teljesen úgy tûnik. Csinálj magadgnak oldalt, majd meglátom, ott mennyi a látogató, ki kiváncsi a te véleményedre. Ez így élõsködsének tûnhet. Vagy az is?
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-14
zõdi! ha te tényleg azt vallod, amit itt leírsz, akkor tulajdonképpen te is elismered, hogy a könyégetés-rongálás ugye egy nagy marhaság? Így van?
név: Gerda e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-14
Nem terjesztek eszméket, nem keresek híveket…
Elolvasom és tolerálom a szerzõk álláspontját, nem kritizálok, csak hozzáfûzök, véleményt alkotok, s mindeközben „azon borongok”, miért bosszant itt mindenkit, ha valaki más szemszögbõl is megközelít egy írást.

„1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. E jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és átadásának szabadságát országhatárokra tekintet nélkül, és anélkül, hogy ebbe hatósági szervnek joga lenne beavatkozni. …”

név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-14
...Én meg azok ellen akik az emberellenes rendszereket kiszólgálták és kiszólgálják...

A könyvégetés a cenzúra szélsõséges formája,mondotta valaki okosabb.

EGY KIS STATISZTIKA


Cenzúrázott és/vagy betiltott gyermekkönyvek:
1. Piroska és a farkas (Perrault) – erõszak és brutalitás
2. Hófehérke (Grimm) – erõszak és brutalitás
3. Tom Sawyer kalandjai (Mark Twain) – antipedagogikus m?
4. Huckleberry Finn kalandjai (Mark Twain) – rasszizmus
5. Tamás bátya kunyhója (Beecher Stowe) – rasszizmus
6. Pinokkió kalandjai – erõszak, brutalitás, aszociális hatás
7. Alice csodaországban (Lewis Caroll) – "az állatok nem tudnak dohányozni és emberi hangon beszélni"…

Cenzúra alá vett klasszikusok:
1. Homérosz: Odüsszeia, Iliász
2. Ovidius: A szerelem m?vészete
3. Dante: Monarchia, Isteni színjáték
4. Boccaccio: Decameron
5. Shakespeare: Rómeó és Júlia, A velencei kalmár
6. Molière: Tartuffe
7. Hugo: Nyomorultak
8. Joyce: Ulysses
9. Hemingway: Akiért a harang szól, Búcsú a fegyverektõl
10. John Steinbeck: A harag fürtjei

A nyugati cenzúra jeles dátumai:

I. e. 387. Platón indítványozza, hogy tiltsák meg az Odüsszeia és az Iliász olvasását fiatal embereknek.
I. sz. 8. Rómában betiltják Ovidius A szerelem m?vészete cím? m?vét, a szerzõt pedig szám?zik.
35. Caligula betiltja az Odüsszeiát.
640. Omar kalifa rendeletére megsemmisítik az alexandriai könyvtárat. A mintegy 200 ezer kötetet a városi fürdõk f?tésére használják fel.
1240. Párizs: Az elsõ eset hogy keresztények judaizmussal kapcsolatos könyveket (például a Talmudot) égettek el.
1244. IV. Kelemen pápa létrehozza a világ elsõ cenzúra-testületét, amelynek feladata elõször is felkutatni és megsemmisíteni minden létezõ m?ben minden pogányságra való utalást.
1318. Dante m?veinek megsemmisítése. (Firenzében elégették a "Monarchia" összes példányát.)
1497. Ugyancsak Firenzében Savonarola vezetésével híres festõk és írók m?vei kerülnek elégetésre.
1501. Az elõzetes cenzúra elsõ példája: VI. Sándor pápa egész Európában betiltja azokat a m?veket, amelyek elõzõleg nem mentek át az egyházi vizsgálaton.
1525. Az elsõ példa arra, hogy keresztény országban keresztény m?veket semmisítenek meg: Angliában elégetik az Újszövetség angol fordításának 6000 példányát.
1535. A totális tiltás elsõ példája: I. Ferenc halálbüntetés terhe mellett betiltja mindenféle könyv kiadását és terjesztését.
1559. IV. Pál pápa rendeletére évente kiadásra kerül a "tiltott m?vek jegyzéke" – aki listán szereplõ m?vet kiad vagy olvas, kizáratik az egyházból.
1644. A jegyzékbe bekerül Molière Tartuffe-je. A katolikus egyház kijelenti, hogy az író maga a "megtestesült" ördög.
1695. Angliában eltörlik az elõzetes cenzúrát.
1744. Betiltásra kerül Goethe Az ifjú Werther szenvedései cím? m?ve abból a meggondolásból, hogy fiatal embereket öngyilkosságra késztethet.
1807. Londonban kiadják azt a Shakespeare-sorozatot, amely "nem tartalmaz semmi olyan kifejezést, amit ne lehetne családi körben kiejteni".
1859. A cambridge-i egyetemen betiltásra kerül Darwin A fajok eredete cím? könyve.
1864. A tiltott könyvek jegyzékére kerül Hugo Nyomorultak cím? könyve.
1873. Az USA-ban a kongresszus elfogadja a Comstock-féle törvényjavaslatot, mely gyakorlatilag m?ködésbe lépteti a cenzúrát Amerikában.
1885. Concorde, Massachusetts: A "Huckleberry Finn" "durva és minden finomságot nélkülözõ" m?nek minõsül, és betiltásra kerül.
1918. Joyce Ulysses cím? regénye is felkerül a Comstok-féle listára.
1929. Olaszországban betiltják Hemingway Búcsú a fegyverektõl cím? regényét.
1931. Buffalóban és Manchesterben a könyvtárakból antiszemitizmus vádjával bevonják Shakespeare "A velencei kalmár" cím? darabját.
1933. Az elsõ tömegméret? könyvégetések Németországban.
1939. A náci cenzoroknak nem sikerül betiltani Heine Lorelei cím? m?vét, csupán annyit érnek el, hogy a kiadók ismeretlen szerzõ m?veként adhassák csak ki.
1953. Az ír kormány kiad egy jegyzéket, amely bizonyos irodalmi alkotások behozatalát, nyomtatását és terjesztését tiltja (köztük vannak Hemingway, Steinbeck, Zola és Faulkner m?vei is).
1954. Az NDK-ban betiltanak minden Mickey Mouse-os könyvet.
1959. Az USA-ban korlátozzák a Comstock hatáskörét.
1962. Ugyanitt betiltanak egy Hemingway nevét említõ tankönyvet.
1966. A Vatikán hivatalosan abbahagyja a tiltott könyvek jegyzékének kiadását.
1980. Angliában iskolákban tilos használni a Peter Rabbit cím? klasszikus gyermekkönyvet, mivel "az összes szereplõ a középosztályhoz tartozik, ezért aszociális".
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-14
Hozzáteszem a Zõdi hozzászólásához még azt, hogy minden emberellenes eszmét terjesztõ dolog ellen vagyok.
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-14
Zõdi hozzászólás tárgyszerû. Köszönöm! Tények arról, milyen világban éltünk, élünk!

Gerdának!
Részemrõl természetesen szubjektív válogatás de alátámasztott értékkel. A Georgetowni egyetem professzora által indított oldal, (metapedia?) amelyet diákok dolgozataiból, véleményeibõl állítanak össze, nem tudom hiteles, alátámasztott forrásként kezelni. (Olyan forrás ez, amit jobb helyeken "jedna baba povedala" forrásként kezelnek) Nem értem, mi a célja Gerdának, nem is vagyok rá kíváncsi. Azt sejtem, igencsak szeret itt megnyilvánulni, annak ellenére, hogy valószínûleg sejti, akkor találna magának híveket, ha nem ezen az oldalon terjesztené eszméit.
név: Gerda e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-14
http://urszu2.blogspot.com/2009/11/vitz-e-konyvek-meltosaga-ivan-7.html :

„Andrassew Iván barátom ismét megszólalásra késztet, mégpedig lehetõleg azon melegében. Talán kivártam volna, de a szombati napon túl sok minden összejött, "bogra futott", mintha csak ki lett volna számítva.

Pedig a kérdés már régóta a levegõben van, legfeljebb nem akadt, aki ennyire nyilvánvalóan nevén nevezze. Arról a félelemrõl van szó, amit a betû, a leírt és az írásban terjedõ gondolat kelt egyesekben. Akik agymosottan mindenféle agymosást emlegetnek, szellemi befolyást, ami ellen úgymond harcolni kell, mert különben végünk, eláraszt bennünket a pusztító, a degradáló, az elnemzetlenítõ gondolat...

Anrdassew Iván blogjában szólt pénteken, október 30-án errõl. Rá lehet lépni, de a továbbiak kedvéért teljes szövegét itt is idézem (átvéve az eredeti illusztrációját is), hogy legyen egészen világos, mirõl is van szó...

***


Kérés a könyvek, az írók és méltóságunk védelmére

Faludy György verseinek állami ünnepekrõl való kitiltásának ötlete után néhány héttel új, és talán még veszélyesebb gondolatokkal kell szembenéznünk. Kérem, mindenki gondolja végig a Demokratában megjelent, Pozsonyi Ádám által jegyzett "Harcra fel!" címû írás lehetséges következményeit. „
Stb. stb. stb.

„Csak tárgyszerû hozzászólást fogadok el. Vagy semmilyet!!!”

A fenti írás internetes portálokon megjelent írások egyoldalú, szubjektív összeválogatása. Ez tárgyszerû. Ez is tárgyszerû:

„A zsidók mint a Föld legintoleránsabb népe ismert arról, hogy nem tûr meg olyan irodalmat, mely érdekeivel ellenekzik. Ma Izraelbõl gyakran jön a hír, hogy zsidók könyveket égettek. Elsõsorban Újtestamentumok állnak a zsidók gyûlöletlistáján, mivel a krisztusi tanokkal szemben zsidók a lehetõ legellenségesebb érzelmeket mutatják. A zsidó Daniel Goldhagen szerint az Újtestamentumban többszáz hely utal antiszemitizmusra. Az egyik ilyen égetést 2008-ban hajtották végre Or Yehuda izraeli városban.
Itt jézushitû zsidók térítették judaista honfitársaikat. Izraelben (még) nincs olyan törvény, mely megtiltaná a misszionáriusok tevékenységét, melyet sok zsidó fenyegetésnek tart a zsidó nép számára. „
http://hu.metapedia.org/wiki/Zsidó_könyvégetések
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-14


AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY 530/1945. M. E. SZÁMÚ RENDELETE
a fasiszta szellemû és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítésérõl.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az Ideiglenes Nemzetgyûlés által Debrecenben, 1944. évi december hó 22. napján nyert felhatalmazás alapján a Moszkvában, 1945. évi január 20. napján megkötött fegyverszüneti egyezmény 16. pontjának végrehajtásaként a következõket rendeli:

1. §. Meg kell semmisíteni a könyvnyomdák, könykiadóvállalatok, könyvkereskedõk, köz- és kölcsönkönyvtárak, iskolai könyvtárak, valamint magánszemélyek birtokában levõ minden fasiszta szellemû, szovjetellenes és antidemokratikus sajtóterméket (könyv, folyóirat, napilap, hirdetmény, röplap, képes ábrázolat stb.), tekintet nélkül arra, hogy az a magyar vagy más nyelven jelent meg.
Különösen és kivétel nélkül megsemmisítendõk a fasiszta (nemzeti szocialista) politikusok fasiszta szellemû életrajzai, nyilvánosan elmondott beszédei, fasiszta állampolitikát méltató tudományos színezetû mûvek, a német hadviselést feldicsérõ sajtótermékek, a fasiszta politikusoknak ily szellemû mûvei, a fasiszta pártoknak és kiadóhivataloknak összes politikai jellegû kiadmányai, vagy ilyen vonatkozású szépirodalmi termékei stb.
2. §. Az 1. §-ban megjelölt sajtótermékek kiadása, utánnyomása, forgalombahozatala, terjesztése, külföldrõl behozatala tilos.
3. §. A fenti rendelkezésekhez képest a könyvnyomdák, könyvkiadók, könyvkereskedõk és kölcsönkönyvtárak, egyesületi, testületi és iskolai könyvtárak, valamint a magánszemélyek kötelesek e rendelet hatálybalépésétõl számított 15 nap alatt az 1. §-ban felsorolt sajtóterméket a törvényhatóság elsõ tisztviselõje által kijelölt gyûjtõhelyre szállítani.
4. §. A törvényhatóság elsõ tisztviselõje gondoskodik a beszállítandó sajtótermékek gyûjtõhelyének kijelölésérõl, a beszállított sajtótermékek õrzésérõl mindaddig, amíg az összegyûjtött sajtótermékek papíranyagának hasznosítása zúzómalmokba való szállítás útján meg nem történik.
5. §. Az 1931. évi III. t.-c. 1. §-ában írt bûntettet követi el az, aki a jelen rendelet 1. §-ában megjelölt sajtóterméket kiadja, kinyomtatja, utánnyomja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, vagy aki a birtokában lévõ sajtóterméket másnak átadja.
A bûnvádi eljárásra a 81/1945. M. E. sz. rendelet 20 §-a értelmében a népbíróság bír hatáskörrel.
6. § Amennyiben a cselekmény súlyosabban nem büntetendõ, kihágást követ el és háború idején hat hónapig terjedõ elzárással, valamint 8000 P-ig terjedõ pénzbüntetéssel büntetendõ az, aki a 3. §-ban írt beszolgáltatási kötelességének szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból nem tesz eleget.
7. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Debrecen, 1945. évi február hó 26. napján.