[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Kósza gondolatok - építészet

szerkesztette: skitzz, 2006-06-09

gehry        Egyedi vonása az architektúrának a többi mûvészettel szemben továbbá az a tény, hogy a befogadó akaratától függetlenül is konfrontálva van vele. Ha nem akarom, nem megyek galériába, kikapcsolom a zenét, kimegyek a moziból, becsukom a könyvet, viszont az épületet nem tudom ilyen egyszerûen kizárni, találkozom vele, körbevesz, lakom, használom.


erechteion

erechteion2

gehry

adolf loos

partenon

Rem Koolhaas - Campus Centre at Illinois Institute of Technology - a view on Mies van der Rohe's building from a corridor

tadao ando

egeraat

calatrava

gehry2

corbusier

egeraat2

norman foster

mies van der rohe

          Gondoltam, írok az építészetrõl. Több megközelítés és téma jutott az eszembe, amelyekkel érdemes lenne foglalkozni. Például írni akartam arról, mennyire egyedi helyzetben van mûvészeti szempontból, aztán arról is, mi mindennel van összefüggésben, és mire van hatással. Majd belefogtam az írásba és úgy siklottam egyik témámból a másikba, hogy észre sem vettem, csak késõbb, visszaolvasva. Elõször hibának tetszett, késõbb arra gondoltam, hogy az írás és a témák kuszasága valamelyest visszaadja azt az összetettséget, amely jellemzi az építészetet. Íme.
         Az építészet olyan mûvészet, amely a többivel ellentétben funkcionális küldetéssel is rendelkezik. Tökéletesen el kell látnia lakóit vagy használóit, köteles kielégítenie megrendelõi elvárásait. Mindemellett respektálnia kellene környezetét, biztonságosnak, természetbarátnak, energiatakarékosnak, esztétikusnak és mainak is akarjuk. Már - már olyan ez, mint a tökéletes feleség, avagy férj archetípusa. Egy kvalitás architektúrához nem elég egy tehetséges építész, kell hozzá egy olyan megrendelõ is, aki hajlandó elfogadni a jó tervet, ami néha több pénz, több idõ, több gond.
         Egyedi vonása az architektúrának a többi mûvészettel szemben továbbá az a tény, hogy a befogadó akaratától függetlenül is konfrontálva van vele. Ha nem akarom, nem megyek galériába, kikapcsolom a zenét, kimegyek a moziból, becsukom a könyvet, viszont az épületet nem tudom ilyen egyszerûen kizárni, találkozom vele, körbevesz, lakom, használom.
Az építészet mûvészeti felelõssége ebben a jelenségben rejlik. Felelõsségteljes dolog ugyanis megalkotni egy környezetet, amely meghatározza az emberek önérzetét (érezhetik magukat kicsinek és nagynak, fontosnak és mellõzöttnek), mozgásuk irányát, kényelmüket de valamilyen szinten még civilizáltságukat is. A Pruitt Igoe St. Louiss-i lakónegyedet azért bontották le, mert építészeti sivársága és unalmassága a helyi bûncselekmények számának radikális megnövekedéséhez vezetett. Ez az aktus jelentette egyébként némely vélemény szerint a modern építészet halálát 1972. június 15-én, 15 óra 32 perckor a robbanás pillanatában.
          Mennyire más a közérzetünk olyan környezetben, amelyben tudunk tájékozódni és a kaotikusban. Összehasonlíthatnánk a lakótelepi betonrengetegek lakóinak, és egy esztétikai kvalitásokkal rendelkezõ városrész vagy falu embereinek pszichológiáját.
          Az architektúra tehát a környezet alkotásának mûvészete, amely követi az igényeket és a koreszméket. Az épületek elárulják koruk emberének filozófiáit, életfelfogását. Az ókori Egyiptomban, ahol a földi élet másodlagosnak volt tekintve, holtaikat illették kolosszális építményekkel, míg Mezopotámiában, ahol a halotti kultusz nem jellemzõ, a kényelem és szépség volt elsõdleges. Megvannak a sajátos jegyei az oligarchikus és demokratikus államformák építészetének. Különböznek a teista és ateista architektúrák. Nem véletlen és nem csupán funkcionális okok miatt váltak a huszadik század esztétikumává a lapos tetõk és a kubikus formák. Ez a jelenség a világ racionális felfogásával, a hitre való szükség folyamatos kiveszésével van kapcsolatban. A hit architektúrájának alapformái a háromszög és a kor. A háromszög tartalmazza a hármas szám szimbolikáját (hármas egység, három kereszt, három tagadás…) formailag pedig az égbe, végtelenbe, tökéletesbe mutató vektor, vagy az imára összekulcsolt kezek absztrakciója (pl. a gótikus csúcsívek és tornyoknál). A kor érdekessége abban rejlik, hogy egyetlen pontja rendelkezik kimagasló státusszal, a középpontja, az összes többi egyenlõ távolságból veszik körül. Ez a legzártabb forma, a teljesség szimbóluma, amit a keleti vallások is elõszeretettel használnak.
         A huszadik század építészetének meghatározó formája a négyzet volt, amely a ráció jelképe, és az architektúrában különösen könnyen használható leginkább funkcionális építõelem (fõleg az alaprajzok alkotásánál). A funkcionalizmus, melynek alosztályai ma is megvannak, a derékszögû építészetet helyezték mindenek fölé. Ezzel a módszerrel lehet ugyan legjobban kihasználható, és leginkább takarékos épületeket alkotni, viszont az emberi habitus megkívánja a narratívabb jelentéseket tartalmazó környezetet is. Ez az igény alakította ki azokat a formalista irányzatokat, amelyek szoborszerû architektúrát alkotnak szárnyas mesékkel...
         Lecsapódott a múlt század nagy felfedezésének, a relativitás elméletének is hatása. Megváltozott az emberek térhez és idõhöz való hozzáállása. Ez a két fogalom kiindulópontként, fix axiómaként volt elfogadva, s hirtelen kiderült, változóak, relatívak. Idomodnak egy más fenoménhoz, a sebességhez. Ez a meghatározó, az axióma, tér és idõ csak követik. Mit tett ez az építészettel? Eltörölte az egyértelmûséget, a kizárólagosságot, a biztos határokat. A mai épületeknél nem tudjuk biztosan, hol kezdõdnek és meddig tartanak, nagy üvegfelületeiknek köszönhetõen áttetszõk, ott vannak, és még sincsenek ott, egyazon idõben. Nincsenek egyértelmû határvonalak kint és bent, enteriõr és exteriõr között.
          Ma a sebesség, határ - és konvenciótörlés idõszakát éljük. Mindenhol, mindenre, jellemzõ ez a tendencia. Meghatározó sebesség, idõnk és terünk ehhez idomodnak. Következményei és bizonyítékai olvashatóak az építészetbõl is.
          Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennem, kuszán, átfolyva egymáson, néhol mintha ellentmondva is magamnak, hiszen a határ és konvenciótörlés idõszakát éljük…

Gyenes Gábor


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :