[kapcsolat]   husken

prosecco kóstolás

 

BistRovásHU

 

Ropás

 

oti kiállítása

 

ÉLŐ ZENE

 

Kodály

 

Dráb

 

30 éve szabadon

 

horrorvacui

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Látogatás az Ópusztaszer Történeti Emlékparkban

szerző: Kovács Ágnes 2013-10-25

 

Látogatás az Ópusztaszer Történeti Emlékparkban

 

A Feszty-körképet akartuk látni, ezért utaztunk több száz kilométert Kassáról Ópusztaszerig. Mindenképpen megérte! Oly nagyszerű alkotás, hogy ott bent, a körképpel körülvéve eláll a látogató lélegzete. És elérzékenyül. 

 

Az Emlékpark fő épülete, a Rotunda ad otthont a honfoglalás 1000 éves jubileumára, 1896-ra készített monumentális alkotásnak. Feszty Árpád és 11 festőtársa által festett körkép a romantika jegyében láttatja a magyarok bejövetelét. Honfoglaló őseink Árpád vezetésével birtokba veszik a Kárpát-medencét és emellett láthatjuk azt a történelmi folyamatot, amelyben egy nép hazára talál. 

 

1893-ban kezdték el a festmény kidolgozását és 1894 tavaszán fejezték be. A körkép mérete 120 méter hosszú és 15 méter magas. A kompozíció hat egymásba kapcsolódó jelenetre osztható. Vágó Pál palettájáról került le a körkép figurális megfestésének 60 százaléka. A "virtus festője" ecsetje nyomán kelt életre a nagy lovasroham, a magyar lovasság támadása, amely a Vereckei-hágóból indul ki nyugati irányba. A panoráma legnagyobb és festőileg legjobban megoldott figurális koncepciói Vágó Pál keze munkáját dícsérik. Vágó Pál festette a következő jeleneteket: nagy lovasroham, a szekerek bevonulása, az öreg, aki felvezeti az ökrös szekeret, a fejedelemasszony szekere, a pogány magyarok táltos áldozata a szilajon ágaskodó fehér paripával. De a panoráma festőileg legjobban megoldott részeit Vágó mellett Mednyánszky alkotta.

 

1886-ban már évszázados népszerűségnek örvendtek a körképek. Vágó feljegyzéseiből tudjuk, hogy szorgalmasan tanulmányozta a távlattant. Minthogy jól ismerte a körkép eszméjét, a nagy hatású panorámák fő munkatársa lett. A honfoglalás ezredik évfordulójára az atyai jóbarát, Jókai Mór ötletére festette a Magyarok bejövetelét. Az országos kiállítás ideje alatt (1895) még három más körkép is látható volt Budapesten. 

 

Dr. Trogmayer Ottó régészprofesszor véleménye szerint, akit 1970-ben az emlékpark megszervezésével bíztak meg, a világ panorámaképei között a magyar Feszty-körkép az egyik legjobb. Nagyon kevés körkép maradt ránk, a világon 37 körkép látogatható. 

 

Vágó Pál körképben festette meg a Huszárság glorifikációját, diadalútját is. Ez a festmény képviselte Magyarországot a Párizsi Világkiállításon. Négy évvel a nagy ezeréves magyar ünnepségek után kiállítja Magyarország második legnagyobb festményét, a Huszárság glorifikációja -- diadalútja címűt. A festmény 18 méter hosszú és 3,5 méter magas, a huszárság történetét mutatta be, megörökítette 400 év könnyűlovas hadtörténetét. A lovak ábrázolásának mestere Mátyás király Fekete seregétől egészen az osztrák K.u.K.-ig különböző korok magyar lovasságának dicső pillanatait sűrítette egyetlen monumentális alkotásba.

A nemzetközi zsűri Nagyaranyéremmel (Grad Prix) ismerte el. Ezen kívül Vágó elnyerte a Francia Köztársaság elnöke által átnyújtott Becsületrend Lovagkereszt kitüntetést. 

 De térjünk vissza az Emlékparkba. A Nomád Parkban megelevenednek a honfoglalás korának mindennapjai. Naponta kétszer látható a lovasbemutató, amelynek során végigkövethetőek honfoglaló eleink lovasjátékai, a csaták pillanatai a jellemző fegyverek használatával együtt. 

 

Az Emlékpark területének történetileg bizonyíthatóan legrégebbi részét az egykori templom és a hozzá tartozó monostor jelenti. A Szent István korában épült templom a 12. században monostorral kiegészítve, egészen a 16. század végéig jelentette a térség központját. Az oszmán hadak pusztítása következtében a terület elnéptelenedett, a magára hagyott épületek az idő martalákává váltak. A romok első feltárására a 19. század végén került sor, majd hosszabb szünet után az 1970-es évektől folytatódtak az ásatások.

 

Mivel csak egynaposra terveztük a látogatást, a Csete Jurtákhoz már nem volt időnk elmenni. A pavilonok az organikus építészet jegyében épültek Csete György és Dulánszky Jenő tervei alapján. Nagy mennyiségű fa felhasználásával készültek a jurtára emlékeztető épületek. 

 

A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény pedig a Dél-Alföld 20. század elejének népi építészetét mutatja be. 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17
név: e-mail: dátum: 2019-01-17