[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Látogatás az Ópusztaszer Történeti Emlékparkban

szerző: Kovács Ágnes 2013-10-25

 

Látogatás az Ópusztaszer Történeti Emlékparkban

 

A Feszty-körképet akartuk látni, ezért utaztunk több száz kilométert Kassáról Ópusztaszerig. Mindenképpen megérte! Oly nagyszerű alkotás, hogy ott bent, a körképpel körülvéve eláll a látogató lélegzete. És elérzékenyül. 

 

Az Emlékpark fő épülete, a Rotunda ad otthont a honfoglalás 1000 éves jubileumára, 1896-ra készített monumentális alkotásnak. Feszty Árpád és 11 festőtársa által festett körkép a romantika jegyében láttatja a magyarok bejövetelét. Honfoglaló őseink Árpád vezetésével birtokba veszik a Kárpát-medencét és emellett láthatjuk azt a történelmi folyamatot, amelyben egy nép hazára talál. 

 

1893-ban kezdték el a festmény kidolgozását és 1894 tavaszán fejezték be. A körkép mérete 120 méter hosszú és 15 méter magas. A kompozíció hat egymásba kapcsolódó jelenetre osztható. Vágó Pál palettájáról került le a körkép figurális megfestésének 60 százaléka. A "virtus festője" ecsetje nyomán kelt életre a nagy lovasroham, a magyar lovasság támadása, amely a Vereckei-hágóból indul ki nyugati irányba. A panoráma legnagyobb és festőileg legjobban megoldott figurális koncepciói Vágó Pál keze munkáját dícsérik. Vágó Pál festette a következő jeleneteket: nagy lovasroham, a szekerek bevonulása, az öreg, aki felvezeti az ökrös szekeret, a fejedelemasszony szekere, a pogány magyarok táltos áldozata a szilajon ágaskodó fehér paripával. De a panoráma festőileg legjobban megoldott részeit Vágó mellett Mednyánszky alkotta.

 

1886-ban már évszázados népszerűségnek örvendtek a körképek. Vágó feljegyzéseiből tudjuk, hogy szorgalmasan tanulmányozta a távlattant. Minthogy jól ismerte a körkép eszméjét, a nagy hatású panorámák fő munkatársa lett. A honfoglalás ezredik évfordulójára az atyai jóbarát, Jókai Mór ötletére festette a Magyarok bejövetelét. Az országos kiállítás ideje alatt (1895) még három más körkép is látható volt Budapesten. 

 

Dr. Trogmayer Ottó régészprofesszor véleménye szerint, akit 1970-ben az emlékpark megszervezésével bíztak meg, a világ panorámaképei között a magyar Feszty-körkép az egyik legjobb. Nagyon kevés körkép maradt ránk, a világon 37 körkép látogatható. 

 

Vágó Pál körképben festette meg a Huszárság glorifikációját, diadalútját is. Ez a festmény képviselte Magyarországot a Párizsi Világkiállításon. Négy évvel a nagy ezeréves magyar ünnepségek után kiállítja Magyarország második legnagyobb festményét, a Huszárság glorifikációja -- diadalútja címűt. A festmény 18 méter hosszú és 3,5 méter magas, a huszárság történetét mutatta be, megörökítette 400 év könnyűlovas hadtörténetét. A lovak ábrázolásának mestere Mátyás király Fekete seregétől egészen az osztrák K.u.K.-ig különböző korok magyar lovasságának dicső pillanatait sűrítette egyetlen monumentális alkotásba.

A nemzetközi zsűri Nagyaranyéremmel (Grad Prix) ismerte el. Ezen kívül Vágó elnyerte a Francia Köztársaság elnöke által átnyújtott Becsületrend Lovagkereszt kitüntetést. 

 De térjünk vissza az Emlékparkba. A Nomád Parkban megelevenednek a honfoglalás korának mindennapjai. Naponta kétszer látható a lovasbemutató, amelynek során végigkövethetőek honfoglaló eleink lovasjátékai, a csaták pillanatai a jellemző fegyverek használatával együtt. 

 

Az Emlékpark területének történetileg bizonyíthatóan legrégebbi részét az egykori templom és a hozzá tartozó monostor jelenti. A Szent István korában épült templom a 12. században monostorral kiegészítve, egészen a 16. század végéig jelentette a térség központját. Az oszmán hadak pusztítása következtében a terület elnéptelenedett, a magára hagyott épületek az idő martalákává váltak. A romok első feltárására a 19. század végén került sor, majd hosszabb szünet után az 1970-es évektől folytatódtak az ásatások.

 

Mivel csak egynaposra terveztük a látogatást, a Csete Jurtákhoz már nem volt időnk elmenni. A pavilonok az organikus építészet jegyében épültek Csete György és Dulánszky Jenő tervei alapján. Nagy mennyiségű fa felhasználásával készültek a jurtára emlékeztető épületek. 

 

A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény pedig a Dél-Alföld 20. század elejének népi építészetét mutatja be. 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :