[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Le Corbusier

szerkesztette: skitzz, 2007-01-14

RonchampLe Corbusier (eredeti nevén Charles-Eduard Jeanneret) svájci származású építész, aki Franciaországban élt, alkotott. Alkotott nagyot. Jelentõs szerepe volt abban, hogy az építészet végre levetkõzte az évszázados béklyóit és képes volt megújulni. Így lehetõséget kapott arra, hogy aktív részese, kifejezõeszköze és talán alakítója legyen korának.


Villa Savoy
Villa Savoy 2
Villa Savoy3
La Tourette kolostor
La Tourette kolostor
Marseille, lakóház
Marseille, lakóház
Modulor
Modulor
Modulor

Le Corbusier

    Sokan nem értenek egyet a modern építészet, funkcionalizmus formanyelvével, filozófiájával, létjogosultságával, mondván nem emberközeli, túlabsztrahált a világa, nem érthetõ a nyelvezete. Sok esetben igazuk van. De Le Corbusier munkásságát tanulmányozva, több dologra figyelmesek lehetünk.


    Sokszor emlegettem már, köztudott tény, hogy a 20. század elején komoly problémába ütközött az építészet. Elnyûtte a ruháját. De nagyon. A 19. század neostílusai (neogótika, neobarokk, neoreneszánsz vagy az eklektika is) lyukasra viselték már a kifejezõeszközöket és a lehetõségeket.


    Az építészet európai fejlõdése folyamán rendszeresen visszatért az antik példákhoz, a reneszánsz, barokk, klasszicizmus mind-mind ezekre az alapokra építettek, s különbözõ mértékben aplikálták szellemi örökségét korukra, a neostílusok aztán erre az alapra, s ez így ment volna tovább, ha a századforduló idõszaka nem követel új stílust. Túllépett a több évszázados, évezredes hagyományokon. Ez a túllépés, lekörözés azonban nemcsak az építészet és az építészek önnön hiúságának, önkényességének az eredménye, hanem tényleges funkcionális, társadalmi követelmények váltották ki. Megmagyarázom: A 19. század végén, de fõleg a 20. század elején rengeteg olyan épülettípus jelent meg, amelyek a történelmi stílusok idején nem léteztek. Ilyenek a különbözõ ipari épületek, a vasútállomások, a nagyvárosokban a metróállomások, de megváltoztak a hivatalok, a kórházak, a múzeumok, az iskolák, más lakó- és középülettípusok váltak szükségessé. Kényelmes megoldás volt az elõzõ korok formanyelvét ezekhez az épületekhez formálni, de mondja már meg nekem valaki, hogy kinek jó az, ha egy metróállomás például a  barokk korra utal? Az építészet kinõtte addigi ruháját, és itt, talán, ennyit megengedhetett magának, volt annyira hiú, hogy már visszautasította az idõsebb korok viselt öltözetét és sajátra, önállóra, újra vágyott.

    Az elsõ stílus, amely törekedett az ilyenfajta függetlenségre, a szecesszió volt, ezt követte a funkcionalizmus. A funkcionalizmus aztán azt a végletet testesítette meg, amikor a formát alárendelte a funkciónak, így épületei díszítésmentesekké váltak, csak nagyon halvány és áttetszõ réteg borította meztelenségüket.  Le Corbusier szerepe azért fontos, mert naponta megvívta a csatát az ellenzõkkel az új irányba történõ lépésekért. Építésztársai, követõi azonban sok esetben rosszul használták fel azt a szabadságot, amelyet az addigi mûvészettörténettel történõ vakmerõ szakítás jelentett, végzetes hibákhoz, jellegtelen épületekhez vezetett munkásságuk. Corbusier azonban példája egy új formanyelv esztétikus és minõségi megteremtésének. Teszi ezt mindeközben úgy, hogy szakítása az elõzõ stílusok tapasztalataival mindössze a külsõségekben nyilvánul meg. Felhasználja például a görögök által felismert aranymetszést, esztétikája így hibátlan.

    Hitvallásának elsõ képviselõi közé tartozik a Villa Savoy Poissy-ban, amelyben megtestesítette a modern építészet általa meghatározott 5 alappillérét. Ezek pedig a következõk: az oszlopokon álló ház; szabad alaprajz, amely az oszlopos tartószerkezet következménye, így minden fal módosítható, átrakható; sávszerû ablak, kert a tetõn, függesztett fõfal. Ezekbõl is látni, hogy Le Corbusier bizonyos figyelemmel viseltetett a természet és környezet iránt is. Hasonlóan tükrözik ezt a teóriát további épületei, a Marseillesi lakóház, a párizsi diákkollégium, egy következõ villa, a villa Stein, folyóiratának  az L’Esprit Nouveau-nek a székháza.

    A manifesztumszerûen meghatározott 5 pont azonban a késõbbiek során veszélyt jelentett az õt követõ építészek eredetiségére és egyediségére, akik több-kevesebb tehetséggel formálták sajátjukká a modern funkcionalista építészetnek ezeket az alappilléreit. Ez nagyon komoly problémává vált az évek során, mivel az épületek elvesztették azt a fajta egyediségüket, amellyel azelõtt bírtak még egy adott korstíluson belül is, s a funkcionalista építészet ellenzõi ezt tartották az irányvonal legnagyobb hibájának.
Le Corbusier alkotói nagyságát bizonyítja azonban, hogy képes volt átértékelni addigi értékrendjét, és bár sokszor került önmagával ellentétbe, alkotásában mindig képes volt újszerût hozni. Sokkal hamarabb felismerte a rabszolgaszerû ismétlõdés hátrányait, mint bármely kortársa és új épületeivel enyhítette ennek nyomasztóságát, humánusabb karaktert kölcsönzött nekik. A ronchampi kápolna képviseli ezt a törekvését, amelyben az organikus formák eleganciája felé hajlott, mintegy enyhítve a gépiesített geometriát és kihasználva az új felfedezés, a vasbeton lehetõségeit.

    Le Corbusier neve a legtöbb esetben összefonódik a funkcionalizmus fogalmával. Messze  a legjelesebb képviselõje ennek az irányzatnak, amely jelentõs mértékben köszönheti neki létét, logikáját, esztétikumát. Építészeti nagyságának tanújele az a tény, hogy a 20. század egész folyamán az építészek nagy hányada munkásságában reagál alkotói hozatalaira. Tagadja vagy inspirációs forrásként szolgál megannyi új irányzatnak, de mindenféleképpen egyfajta alkotói alapul szolgál számára. Kortársaink talán nem is tudatosan, de Corbusierbõl, munkáiból, esztétikájából inspirálódnak. S hogy Le Corbusier méginkább megalapozza a modern építészetet, megalkotta a 20. század modulorját. Elõtte a Vitruvius által meghatározott méretek jelentették az átlagos ember magasságát, szélességét, amely pl. a folyosók szélességének, az ágy hosszúságának,a szék ülõkéjének magasságát, a legelemibb építészeti alkotóelemeknek a méreteit határozza meg. Corbusier azonban lemérte és megrajzolta a 20. század emberét, ilyen módon is megszakítva az építészeti szokásokat új, 20. századi alapokat teremtett meg.

Szerzõ: Václav Kinga

La Tourette kolostor
Ronchamp, kápolna
Ronchamp
Ronchamp
Ronchamp


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-16
Kiválóan elkészített anyag, a szövegre kapcsolódó linkek nagyon helyénvalók. Tetszik.
név: énkekicsikenaiv e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-16
Szép az, mi érdek nélkül tetszik. Hogy tudom -e használni, azt nem tudom megmondani, míg ki nem próbáltam, így tehát ne lehet gyorsan és könnyedén véleméynt sem mondani. Corbusier nagyot tudott fordítani az építészeten. az irányt persze megint nem smerem. hogy mi lesz 10 esetleg 20 vagy 30 akár 50 év múlva, azt meglátjuk, ha meglátjuk. Nézzünk majd vissza így testületileg úgy 50 év múlva ezekre a kérdésekre. tehát találkozó 2057 január 16-án a ROVARTON! Mit szólnak hozzá kedves Hölgyem és Uraim?
név: megintén e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-16
Nyilván van akinek tetszik, még jó hogy nem egy szemuvegen át néz mindenki. És abban is igazad van,hogy korok, emberek ízlésvilága változik, de szerintem, ami egyszer jo volt és szép, az sosem lesz elcsépelt, noha megértem azt is,hogy az építmények funkciói napjainkra változtak. Talán érdekes volna visszanézni a jovobol. Kíváncsi volnék, mit és hogyan látnánk.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-15
....magyarán jelenleg nincs olyan építész aki olyat alkosson hogy 50-100évi se köpni se nyelni ne tudjon tõle a szakma...
név: samu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-15
a "modern" az "csak" egy (viszonylag) egyseges gondolatrendszer, amely az epiteszetben is fizikai alakot olt. van mindig egy embercsoport, akik - tarsadalomfilozofiai ertelemben - szuksegszeruen fellepnek egy "megunt" iranyzat ellen es uj elvi alapokra helyezik az alkotas folyamatat. Viszont a fizikai megvalosulasaban nem "nyilatkozik ki" az uj egyseges gondolatrendszer, ebbol adodik az az "ur", amit mi azzal a kerdessel toltunk ki, hogy mi is az a modern. Es amikor mar idovel tokeletesen applikalhatatlan a gondolatrendszer, akkor jon az ujabb paradigmavaltas, a ... .
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-15
...engem az foglalkoztat hogy a modern meddig modern?10,20évig?Utána ,,elavul"?Az a nagy építész aki ugy alkot modern épületet hogy az 20év múlva se legyen ,,elavult".
név: kinga e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-14
Magam is aktivan foglalkozom ennek a dilemmajaval, ugyhogy nem tudok a kerdesre definitiv velemenyt mondani, csak azt, ahol jelenleg tartok a velemenyalkotasban. Szerintem azert fontos, hogy az epitesz szabadon alkothasson (beszeljunk arrol az esetrol, amikor tehetseges epiteszrol van szo), mert szakavatott ismeroje az objektiv szepsegnek, pl. aranyrendszerek, feny-arnyek hatasok, térformálás, amelyek aztan hatassal vannak a felhasznalora. Szoval formaljak az izleset, igy az epulet majd tud tetszeni neki. Igy ketsegbe vonom a felhasznalo velemenyenek az allandoságát. Mert változik. A legtobb esetben mindenesetre. A 70es evekben, a posztmodern epiteszet probalkozott, hogy bevonja a majdani felhasznalot a tervezesbe vagy olyat csinaljon, ami tetszik neki. Szerintem katasztrofalis volt a vegeredmeny, giccs giccs hatan, Amerikaban gotikus felhokarcolokat, dor, ion oszlopokat epitettek, Olaszorszag alaprajzu szokokutakat gyartottak. Szerintem ez nem kovetheto irany.
Masreszt azert Le Corbusier epuletei nem epultek volna meg, ha nem tetszenek valakinek, pont a megrendelonek.
név: egyasokközül e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-14
Ez szép és jó és érthetõ írás, de maguk az építmények juszt sem tetszenek.Igaz sekélyes az ismeretanyagom a modern építészet terén, viszont azt bizton állíthatom, nem az én világom-bár benne élek. Így nem is tudok objektív lenni, csak egyszerûen azt mondom, nem tetszik-s tudom nem vagyok egyedül vele. A kérdésem csak az: mi a fontosabb, hogy az építész szabadon alkothasson vagy a végtermék tessék az embereknek- vagyis a felhasználóknak?