[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Libor Cabák fotókiállítása a FiguratiF galériában

szerző: Kovács Ágnes 2018-01-15

 

Libor Cabák fotókiállítása a FiguratiF galériában

 

Az eltűnt zsidó emlékek nyomában

2018. január 11. – 2018. február 6.

Rovás Akadémia, MaJel Centrum, Kassa, Erzsébet utca 42.

 

Az eltűnt zsidó emlékeket fényképeken  örökítette meg Libor Cabák fotográfus a csehországi Valašské Meziříčíből. Cseh, morva, sziléziai, már nem létező zsinagógák, temetők láthatók a képeken, de a kassai kiállítás kapcsán helyi dokumentumokkal is gyarapodott a tárlat. Az alábbiakban a kiállítás megnyitón elhangzottakat olvashatják:

 

 

Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim!

 

A Rovás Akadémia nevében szeretettel üdvözlök mindenkit az idei év első kiállítás megnyitóján. 

 

Engedjék meg, hogy bemutassam Libor Cabák fotográfust Valašské Meziříčíből. Jelen tárlatunk anyagát nagyrészt az ő munkái alkotják. Az itt látható fényképek már letűnt zsidó emlékeket örökítenek meg az utókor számára Csehországból, Morvaországból, Sziléziából. Emellett Libor szlovákiai és kimondottan kassai fényképes dokumentációk után is kutatott. Ebben segítségére voltak Salamon Pál, a Kassai Zsidó Hitközség és Balassa Zoltán. 

 

Engedjék meg, hogy én most csak néhány szlovákiai, illetve kassai vonatkozást említsek meg e kiállítás kapcsán. Közel 700 zsidó temető és 105 zsinagóga lelhető még fel Szlovákiában, bár ma már csak elvétve találunk olyan templomépületet, amely istentiszteleti célokat szolgál. A második világháború alatt sok zsinagógát leromboltak, és továbbiak pusztultak el a szocialista korszakban.

 

De amelyik meg is maradt, az is más célt szolgál, mert vagy nincs már a zsidó hitközség tulajdonában (lásd például az egykori kassai neológ zsinagógát, amely ma a Művészetek Háza. A kupoláját egykor díszítő Dávid-csillagot a Rastislav utcai zsidó temető neológ részébe helyezték. 

Sok helyütt nincs már közösség, amelyet szolgálnának a zsinagógák, illetve a közösség nem gyakorolja vallását. Itt Kassán egyébként hosszú évtizedek után 2001-ben tartottak hagyományos zsidó esküvőt a Harang utcai zsinagógában. 

 

A zsinagógákhoz hasonló sorsra jutottak a temetők is. A város déli részében, a Tatranská utcában volt a régi zsidó sírkert, amely 1904-ben zárt be. Már csak néhány sírkő áll az eredeti helyén, a területet szinte körülöleli az új lakónegyed. Nagyobb gondot jelent azonban a rongálás, amelynek nyilvánvaló jeleit láthatjuk mindenfelé. 

 

Ez az épület, ahol a kiállítást berendeztük, az Erzsébet és a Tajovsky utca sarkán áll. A Tajovsky utcában 1913-ban szabadkőműves páholynak épült a 4. számú épület, amely homlokzatának felső részét Mózes stilizált kőtáblái díszítik. 

 

Az Erzsébet utcán, számos zsidó személyiség lakott. Például Letzter Simon Lázár fényképész. Amikor Ferenc József Kassára látogatott, elkészítette az uralkodó portréját. Ez később mintaként szolgált az uralkodó hivatalos portréinak elkészítésénél.

 

Vagy szintén az Erzsébet utcában lakott Horovitz Lipót. Benczúr mellett a  legjelentékenyebb magyar arcképfestő volt,  aki Bécsben az udvar és az előkelő körök arcképfestője lett. I. Ferenc Józsefet háromszor is megfestette. 

 

Vagy az utca elején lakott az a Schlachta Margit, aki apácaként a magyar parlament első női képviselője lett, de embermentő munkájáról vagy a Szabad Európa Rádióból Nemes Borbála néven vált ismertté. 

 

És még egy épületről had szóljak annak kapcsán, hogy annak „tulajdonosát“ még volt szerencsém ismerni. A Malom utca végében áll a Jakab-palota. A Jakab család birtokolta az 1910-es évekig, majd Bárkány Hugó építész megvásárolta, aki 1939-ben fiktív módon elcserélte egy házért a Fő utcán. Ő Auschwitzban pusztult el. Leánya, Pós Katalin, akit Prágában, amikor ott egyetemista voltam, még ismerhettem. Minden héten a Prágai Magyar Kulturális Intézetben szinkrontolmácsolta a magyar filmeket az érdeklődő cseh közönségnek. Az épületet a rendszerváltás után ő peres úton próbálta visszaszerezni, de ez nem sikerült neki, s ma a város a tulajdonosa. 

 

Nos, sokat lehetne még beszélni letűnt és még meglévő zsidó emlékekről és személyiségekről, amelyek és akik kétségkívül gazdagították a várost, és természetesen a többi helyet az országban vagy Európában. Viszont ez a gazdagság már csak a történelem hasábjain, írott vagy fényképes dokumentumokon lelhető fel  nagyrészt – vagy már ott sem. Itt most nekünk egy kis szeletét ennek a gazdagságnak megmutatja Libor Cabák a fényképein keresztül, s ezt mi köszönettel vesszük.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim! Köszönöm, hogy meghallgattak.

A kiállítást ezennel megnyitom.

 

Kovács Ágnes

 

Fotók: Gráf Dóra

 

Kapcsolódó cikkek:

www.hirek.sk/video/20180116175711/Az-eltunt-zsidok-nyomaban.html

felvidek.ma/2016/07/barangolasok-a-kassai-zsidosag-nyomaban/

www.hirek.sk/video/20180114181946/Szakmai-elismeresek-sora-a-bartfai-zsinagoga-felujitasanak.html

www.watson.sk/index.php

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :