[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Madách Éváinak alapanyaga

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2009-01-25

Pál Ildikó Madách portréjaNem mindig és minden tragédia vagy komédia. Madáchnál sem. S a hétköznapjai? Az asszonyok, a nõk, akiket szeretett, akik szerették, akikbõl Éva alakja született meg? Hol vannak õk? Madách életében sok nõ neve szerepel. Sok viharos érzésé. Íme egy költõ élete. S benne a nõk. Amit tudni lehet... Amit sejteni lehet... Sok érdekes adat itt alább Madách Imre létérõl, szerelmeirõl.


MADÁCH IMRE ÉLETÉNEK FÕBB ESEMÉNYEI
1823. január 20. Az egykori Nógrád vármegyei Alsósztregován (ma: Dolná Strehová, Szlovákia, Nagykürtösi járás) megszületett sztregovai és kelecsényi Madách Imre földbirtokos. 1823. jan. 21. Az újszülöttet megkeresztelte Hliniczky Gáspár katolikus plébános. Keresztszülei: Bukva György evangélikus lelkész és Czetvicz Antónia.
1827. július 20. Ippi, érkeserüi és bélmezei Fráter Erzsébet születése napja, akit a református vallás szerint kereszteltek meg. az élet
1829-tõl Madách Imre magánúton végezte tanulmányait, vizsgáit a váci piaristáknál tette le. Megtanult németül, franciául, szlovákul, angolul, latinul, ógörögül. Akkoriban ez volt az alap!
1831. július vége. A nagy kolerajárvány idején édesanyjával és nõvérével Budán tartózkodott, a járványkordon miatt nem térhettek haza.
1834. január 3. Meghalt édesapja, id. Madách Imre császári és királyi kamarás.
1836 körül. Elsõ szerelmérõl  Cserny Máriáról szóló adatok.
1837 nyara. Öccsével, Madách Pállal közösen kéziratos hetilapot írtak “Litteraturai Kevercs” címen.
acélmetszetbe álmodott tragédia 1837. október 1. Megkezdte tanulmányait a pesti egyetemen, ahol az elsõ két évben bölcseletet, a harmadik évtõl jogot hallgatott. Évfolyamtársai: Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért. Elõfizette a Vörösmarty, Toldy és Bajza által szerkesztett Athenaeumot. Késõbb fõmûvében a folyóirat számos cikkét felhasználta. A “nyolcak” tagjaként részt vett a “Mixtura” c. kéziratos lap készítésében. Megtanult úszni, vívni, festeni, zongorázni, elsajátította a faeszterga használatát.
1838 szoros barátságott kötött Lónyay Menyhérttel.
1839 Beleszeretett barátja húgába, Lónyay Etelkába. Vereseket, drámákat írt. Megjelent elsõ verse a Honmûvészben.
1840 nyara. Megjelent elsõ könyve “Lant-virágok” címen; a 26 vers többsége Lónyay Etelkához szól.
1840. július–augusztus részben anyagi okok, részben a személyzettel való folyamatos konfliktus miatt felszámolták a pesti háztartást, ettõl kezdve Madách Imre magánúton folytatta tanulmányait. Édesanyjával Pöstyénbe utazott, a felvidéki gyógyüdülõhelyen több hetet töltött, bálokba járt.
1840–1841 Madách Imre betegsége (köszvény) többször kiújult.
1841. júl. Megjelent a Regélõben a “Trencsini másként tepliczi fürdõk” c. cikke.
1841 végén Madách Imre Balassagyarmaton patvarista – joggyakornok volt Sréter János alispán mellett.
a kastély délnyugati tornya Alsósztregován 1841 folyamán megírta a “Nápolyi Endre” c. drámát.
1842. január 16-án kinevezték tiszteletbeli aljegyzõnek.
1842. december 19-én megkapta ügyvédi oklevelét.
1842 folyamán megírta “Duló Zebedeus kalandjai” c. töredékben maradt elbeszélését, valamint “Jó név s erény” c. drámatöredékét. Elkészült a “Mûvészeti értekezés” c. munkája, amelyet benyújtott a Kisfaludy Társaság pályázatára, de nem nyert díjat.
1841–1842 Megírta “Csák végnapjai” c. drámáját.(Ki olvasta kedves olvasóink közül?)
1843. január 9. Beiktatták Nógrád vármegye ügyvédeinek sorába.
1843 elején megírta “Férfi és nõ” c. drámáját. (Gondolom, ez a dráma sem sokaknak ismerõs... Bevallom, kezemben sem volt még...)
1843. márciusában a “Férfi és nõ” és a “Csák végnapjai” címû drámákat benyújtotta az MTA drámapályázatára, díjat viszont nem nyert velük.
1843. szeptemberében az akkori országgyûlések helyszínére, Pozsonyba utazott barátjával, Szontagh Pállal. Figyelem, újabb nõ a pályán, ekkor szeretett bele szemerei Matkovich Idába.
1843. november 14én kinevezték táblabírónak. (Komoly állás volt abban a korban.)
1843 folyamán megjelent elsõ – irodalomtörténeti kutatsáok szerint Szontagh Pállal közösen írt – cikke a Pesti Hírlapban. Megismerkedett Fráter Erzsébettel, félbeszakad Cserny Máriával itt sétált egykor való kapcsolata, szerelmes lesz losonczi Gyürky Amáliába.
1844 elején befejezte a “Csak tréfa” c. drámát.
1844. február végén Matkovich Ida szerelmes lett Madách Imrébe, és visszavárja õt Pozsonyba. Eközben Madách egy losonci bálon a már korábban is ismert Fráter Erzsébetbe beleszeret.
1844 április– májusában Madách és Kossuth vitája a Társalkodó és a Pesti Hírlap újságoban a telekdíjakról.
1844 végén átköltözött Csesztvére. (Ma Nógrád megye, Csesztve, ott van múzeuma Madáchnak!)
1844 folyamán cikkei jelentek meg a Pesti Hírlapban. Verselni is elkezdett, javarészt Petõfi hatására utaló verseket ír. Ebben az idõszakban egy-egy szerelmes verset ír Huszár Máriához és P.-hez. Az erõs egyéniségû Fráter Erzsébettel való kapcsolat azonban fokozatosan háttérbe szorította a többi szerelmet. Fráter Erzsébet ebben az idõben hazautazott édesapjához Cséhtelekre (Bihar vármegye, Hargitai járás, mintha Románia lenne most...), év végétõl sûrûn leveleztek egymással a szerelmesek.
1845. februárjában Madách Imre Cséhtelekre utazott, a levelezés élesebb témákat érintett.
1845. március 16án Madách Imre és Fráter Erzsébet eljegyzését tartották Cséhteleken. Afféle igazi középnemesi úrias ünnepélyként.
1845. július 20án a menyasszony, Fráter Erzsébet 18. a nagy szalon ablakai születésnapján Csécsén házasságot kötnek a fiatalok. Madách 22 éves fiatalúr ekkor! 
1845 folyamán folyamatosan tudósításai jelennek meg a Pesti Hírlapban “Timon” álnév alatt, megírta “Az Ecce Homo” c. elbeszélését. (Ezt is kevesen ismerik, talán csak a tudósok...)
1846. január  18-án megjelenik a Jelenkorban a centralista és szabadelvû Madách cikke: “Válasz a nyílt levélre a centralizáció ügyében” címmel.
1846. július 15-én Nógrád vármegye tisztújító gyûlésén közfelkiáltással Madách Imrét választották meg katonai fõbiztosnak.
1846. augusztusa tragédiákkal terhes idõszak életében. A hónap 31. napján Csesztvén megszületik és meghal Madách elsõ gyermeke, Madách Imre. A gyengécske kisdedet nagyanyja, Majthényi Anna keresztelte meg. Végszükség esetén a katolikus egyház ugyanis megengedi, hogy bizonyos szentségeket  -így a keresztelést, esketést, utolsó kenet - ne felszentelt pap adja fel.
1847. januárjában Madách és Szontagh beléptek az Ellenzéki Körbe.
Szontagh Pál a régi barát 1847. októberében és novemverében Madách Imre Szontagh Pállal és Pulszky Ferenccel közösen megírták a “Nógrádi Képcsarnok” c. epigramma-gyûjteményt, amelyben a Nógrád megyei tisztikar ( s benne természetesen  önmaguk) karikatúráját nyújtják át báró Vay Miklósnak, aki a nádort, István fõherceget kísérte magyarországi útján.
1848. január 1-én megszületik Madách Imre második gyermekének, Madách Aladár.
1848 elején megírta a “Kolozsyak” címû elbeszélését.
1848. április 8-tól Madách Imre fõbiztost betegsége miatt ideiglenesen helyettesítik.
1848. augusztus 21-én kinevezték abba a bizottságba, amelynek feladata nemzetõrök és újoncok kiállítása volt. Néhány év múlva ilyesmiért halálos ítéletet lehetett kapni... 
Madách kastély anno 1849. február 3-án és 4-én a Balassagyarmatot elfoglaló császári csapatokkal érkezõ báró Majthényi László királyi biztos berendelte a megye tisztikarát, akik (kényszerbõl Madách Imre is) felesküdtek a magyar államfõre. Akit éppenséggel I. Ferenc József-nek hívnak. Az eskütételen csak Madách Imre öccse, Madách Pál nem vett részt.
1849. február 11-én kinevezték az árvaügyek intézõjének.
1849. április 14-én a honvédek és gerillák által elfoglalt Balassagyarmatra érkezett Repeczky Ferenc, Kossuth Nógrád megyei kormánybiztosa hazaárulónak minõsítette a báró Majthényi László irányításával mûködtetett megyei tisztikart, így többek között Madách Imrét is. Repeczky  felfüggesztette õket állásukból.
a keleti szárny 1849. április 21-én Nógrád vármegye választmánya a felfüggesztett tisztviselõk többségét, köztük Madách Imrét visszahelyezte hivatalába. ( Micsoda idõk...) 
1849. június 6-án Madách Imre az orosz csapatokkal szemben általános népfelkelésre szólította fel több nógrádi település lakosságát. Ehhez nem ekvés bátorság kellett!
1849. augusztus 16-án újabb személyes tragédia éri, Marosszlatina mellett román rablógyilkosoknak esett áldozatul nõvére, sógora és egyik gyermekük. Zavaros idõk jártak akkoriban Maros megyében is.
1849. október  1én tüdõgyulladásban meghalt öccse, a szintén tehetséges Madách Pál.
1849 õszén Gracza Antal és Záhony István honti gerillákat bújtatta Csesztvén, saját kúriájában. A salgótarjáni fegyverletétel után a geriállák fegyvereket rejtettek el Alsósztregován is. Statárium idején akár jószág és fõvesztéssel is sújtható lett volna Madách emiatt.
1850. februárjában. Madách Károllyal Szegedre utazott meggyilkolt nõvére hagyatékának ügyében.
1850 elején Udvardy Pétert rejtegette birtokain.
1850. júlis 14-én anyja, özv. Madách Imréné osztályegyezséget kötött gyermekeivel, ennek értelmében az “õsi” birtok, Alsósztregova, a legidõsebb fiút, Madách Imrét, az anyai birtokrész, Csesztve, Madách Károlyt illette meg.
a varjúszárny bajúszú poéta 1851. június 7-én megszületett lánya, Jolán.
1851. decemberének végén – 1852. januárjának elején Madách Imre Pesten Kossuth titkárával, a halálra ítélt Rákóczy Jánossal találkozik, akit magával hazavisz Csesztvére. Rákóczyt Parócán álnéven erdõkerülõként alkalmazta.
1852. augusztusában Rákóczy János rejtegetése miatt letartóztatták Csesztvén. Elõbb Balassagyarmatra, majd Jolán portréja Pozsonyba szállították. Valószínûleg a császári rendõrség spionjai leplezték le a bujkákót és rejtegetõjét.
1852 õszén pozsonyi fogsága idején férjével együtt meglátogatta õt késõbbi nagy szerelme, Veres Pálné.
1853. janurájában átszállották Pestre, az Újépületbe. ( A rosszemlékû épületet lésõbb lebontották.)
1853 elején a börtönben rabtársai elmondása szerint krétával az asztallapra verseket írt és memorizált, majd megírta “Az ember Borbála lányának portréja tragédiája” elsõ változatát “Lucifer” címen.
1853. április 2-án megszületett lánya, Anna-Borbála (Ára).
1853. májusában  szabadlábra helyezték, de nem hagyhatja el Pestet.
1853. augusztus 20-án hazatérhetett a családjához Csesztvére.
1853. szeptemberének végén a korábban kötött osztályegyezségnek megfelelõen családjával visszaköltözött Alsósztregovára. (Akkoriban még az adott szó meg a szerzõdés valahogy komolyabb súllyal bírt...)
1854. március 30-én került sor Madách Imre hadbírósági perének ítélethirdetésére Pesten.
1854 elsõ felében  a házaspár kapcsolata megromlott, Fráter Erzsébet elköltözött Alsósztregováról. A híres losonci bál után vagyunk már, ahol az ifiasszony férje nélkül táncolt, bálozott, a nógrádi dámák emiatt ki is közösítették.
a vállásról aláírt papír1854. július 25-én a Heves megyei Ecséden aláírták a válási szerzõdést. Gyorsan megyeztek. Nem lehetett gyógyírt találni a sebekre.
1854 nyarán Fráter Erzsébet sikertelen  kísérletet tett a házasság helyreállítására, bizony nem volt egyszerû az élete egy egyedülálló asszonynak vagyon nélkül.
1854. szeptemberében Fráter Erzsébet visszatért lányáért, Jolánért Alsósztregovára, majd vele együtt  elutazott Cséhtelekre.
1855. január 1. Madách megkezdte a „Mária királynõ” címû darab átdolgozását.
1855. szeptemberében megkezdte a „II. Lajos” címû, sajnos töredékben maradt drámájának írását.
1855 õszén Madách beküldte a „Mária királynõ”címû darabot a Tomory pályázatra; díjat megint nem nyert.
1856–1857. erre a két évre teszik a szakemberek Az ember tragédiája második változatának keletkezését.
1858 körül Madách megismerkedett Schönbauer Karolinával, a csesztvei Majthényi-birtok intézõjének késõbbi feleségével.
1859 elején megírja „A civilisator” címû színmûvét.
1859. február 17-e nagyon lényeges dátum. Ekkor kezdte meg „Az ember tragédiája” egyetlen fennmaradt változatának írását.
1859. áprilisában egykori évfolyamtársa, báró Balassa Antal meghívására a kékkõi várban részt vet a Nógrád megyei gazdasági egylet elõkészítõ tanácskozásán. Több társával együtt megbízták õt az alapító okirat elkészítésével.
1859. július 9. Schönbauer Karolinának törvénytelen gyermeke született, akit másnap Schönbauer Anna névre keresztelnek. A családi hagyomány szerint a kislány apja Madách Imre.
itt írta a Tragédiát 1860. március 26án befejezte „Az ember tragédiája” írását. (Személyre szólóan érdekes dátum, lévén ezen a napon az én születésnapom...)
1860. júniusában Madách megkezdte a „Mózes” címû drámájának írását.
1861. januárjában részt vett Nógrád megye Bizottmányának elsõ közgyûlésén; több feladattal is megbízták.
1861. januárjában – márciusában Madách választási „hadjárata”;  Madách kampányának vezetõje Frenyó Nándor nógrádszentpéteri evangélikus lelkész.
1861. március 12-én Balassagyarmaton kinyomtatták Madách  „Politikai hitvallomás” címû választási röplapját, amelyben a 48-as eszmékért szállt síkra. A röplap központi gondolata a szabadkõmûvesség  és egyben a francia forradalom jelszava: Szabadság, egyenlõség, testvériség.
1861. március 20án  egyhangúlag megválasztották a balassagyarmati választókerület országgyûlési képviselõjének.
1861. április 6-án részt vett az országgyûlés megnyitásán.
1861. május 28-án  viharos tetszést arató beszédet mond az országgyûlésen „A felirat vagy határozat kérdésében”. Beszéde révén politikusként országos hírnévre tesz szert. Ekkoriban irodalmi törekvéseirõl szûk baráti körén kívül ekkor még senki sem tud.
1861. július 20-a. Sorsdöntõ dátum! Madách elvitte Arany Jánosnak „Az ember tragédiája“ kéziratát.
1861. szeptember 12én Arany János levelet írt Madách Imrének; ebben a mûvét kiemelkedõnek tartja, kisebb nyelvi és verselési kérdésekben segítségét ajánlotta fel madáchnak Arany János.
1861. szeptember  28. Madách befejezte a „Csák végnapjai” átdolgozását, majd  a darabot elküldte Arany Jánosnak.
1861. október 31-én Arany János felolvasta a Tragédia elsõ négy színét a Kisfaludy Társaságban; a mû óriási sikert aratott.
1861 végén a sajtóban szárnyra kapott a hír, hogy rövidesen egy remekmû jelenik meg “Az ember tragédiája” címmel. A szerzõ nevét egyetlen lap sem közölte. Arany egyik levelében Madách beleegyezését kérte nevének nyilvánosságra hozatalához, s amíg azt nem kapta meg, addig csak a mûvet „reklámozta” a lapokban, emiatt akár kiváló reklámofgásnak is mondhatnánk Arany tapintatso eljárást. 
Madách írószatala1862. január 12-e körül megjelent „Az ember tragédiája” elsõ kiadása. A mû nem került könyvárusi forgalomba. A Kisfaludy Társaság pártoló tagjai a tagdíj fejében illetménykötetként kapták meg Madách mûvét.
1862. január 30-án a Kisfaludy Társaság tagjává választotta Madách Imrét.
1862. március 27-én Arany János a Kisfaludy Társaságban bemutatta Madách Imrét, aki felolvasta „Az aesthetica és a társadalom viszonyos befolyása” címû székfoglalóját.
1862. augusztus 7–11 között Arany János meglátogatta Madách Imrét, akivel Csesztvén, majd Alsósztregován idõztek, végül Szliácsra utaztak gyógyulás után.
Fráter Erzsébet 1862. novemberének elején utoljára találkozott volt feleségével Nagyváradon, ahonnan magával vitte lányát, Jolánt Alsósztregovára. Fráter Erzsébet Nagyváradon halt meg, a felszámolsára került temetõbõl a váradi püspöki templom altemplomának kriptájába helyezték át hamvait a romániai szocialista rémuralom idején.
1862 folyamán több elemzõ tanulmány jelent meg a Tragédiáról, így Szász Károlyé és Erdélyi Jánosé.
1863. január 13-án megválasztották Madách Imrét az MTA levelezõ tagjának.
1863. március 15-e táján megjelent a Tragédia második, tetemesen javított kiadása, amely már Arany javításai mellett Szász Károly javításait is tartalmazta.
1863. szeptember 30 táján Arany János ismét együtt töltött néhány napot Madách Imrével Csesztvén és Alsósztregován.
1863 - ban Ludovic Rigoudaud franciára fordítja a Tragédiát, sajnos ez a fordítás nem maradt fenn. Molnár György, a Budai Népszínház igazgatója tervbe vette a Tragédia színrevitelét, sajnos ez a terv sem valósult meg.
1864. áprilisában a beteg Madách helyett Bérczy Károly olvassa fel a székfoglalót az Akadémia ülésén. Madách írásának címe: „A nõrõl, különösen aestheticai szempontból” címmel.
1864 nyarán Madách egy nyárilak építésébe kezd a Parócához tartozó Imre-dombon, ahová a hagyomány szerint utolsó szerelmével, Borbálával kívánt volna visszavonulni.
1864. szeptemberében utoljára ült lóra.
a régi családi kripta 1864. szeptember végén – október elején a beteg Madáchhoz megérkezik Péczely Ignác (õ az íriszdiagnosztika felfedezõje), Kovács Sebestény Endre (a kor egyik leghíresebb sebésze) és Pongrácz Mihály losonci orvos.
1864. október 4én Madách lediktálta végrendeletét Szontagh Pál barájtának.
1864. október 5-én hajnali 1 és 2 óra között meghalt. A halál okaként szívelégtelenséget -  ödémát állapítottak meg.
1864. október  7- én temették Alsósztregován a régi családi sírbotlban, ahonnan késõbb hamvai a kastély parkjába kerültek.



Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: qwertus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-02-02
Mi lett Madách kvázi zabigyerekével? Ki tud valami infót????
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-25
Nagyon érdekes az Egressy Zoltán Madách darabja, A vesztett éden. Akit érdekel, itt megtalálhatja: www.dramairok.hu. Különben a Thália is játszotta egy v. két éve. (P.Sz., aki akkoriban vette át Madách szerepét Gál Tomitól, felolvasott nekem belõle, konkrétan Madáchnak a nõkrõl szóló tanulmányából. Akkor, ebbõl tudtam meg, pl., hogy nekem problémám ez a nõi szerep... az irodalomban... Hát, ott mindenképpen. Akkoriban kezdtem el kutatni ezt az irodalmi nõiséget - vagy mit?)
Továbbá ajánlom mindenki figyelmébe Laczkóné Kiss Ibolya könyvét Fráter Erzsébetrõl - Az asszony tragédiája a címe -, ami egy igen szépen megírt dolgozat. Kevesen ismerik.