[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Magyar mûvészetünk, III. rész

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2010-02-10

Pollák Mihály: a Nemzeti MúzeumA 19. századra jellemzõ nagyszabású városi építkezés, mely fõként Pesten összpontosul, szintén idegen a magyar újjászületéstõl. Városaink nagy része, beleértve Pestet is, nyelvét tekintve német, szellemiségét figyelve pedig Bécs majmolója.


Hild József: a Deák-téri evangélikus templom

Hild József: az esztergomi takarékpénztár épülete

Pollak: a Nemzeti Múzeum, elõtte Stróbl Alajos Arany szobra

Markó Károly tájképe

Markó károly

Markó Károly

Markó Károly

Az egri Bazilika - Hild József

A Szent István Bazilika - eredetileg Hild tervei alapján, majd átépítve Ybl Miklós szerint

Hild József: az esztergomi bazilika

Hild József: az esztergomi bazilika

Ferenczy István: Pásztorlányka

Ferenczy: Csokonai Vitéz Mihály

Ferenczy - Izsó: Kazinczy

Az osztrák mûvészet ragyogó alkotásaival van teli Magyarország. Kastélyok, paloták, vidéki és falusi templomok, bazilikák, székesegyházak, apátságok, rendházak...

Az esztergomi és az egri székesegyház például a 19. század elsõ felében épült - vagy átépült: ráépült esetleg valami régebbi felfogásra. Amely eredetileg szintén rátelepedett valami elõzõre... Lelkünkre is így rétegzõdött a történelem. Ránk rakódott, mint a guanó, keményen, vastagon...

A 19. század a nemzeti megújhodás idõszaka - szokás mondani. De kérdem én: vajon mi újult meg? És hogyan újulhatott meg az, ami nem is létezett? Nem valami nyugatról átvett divathóbort szállt meg minket ismét? Vajon miért nem tudjuk még a szabadságot sem szabadon, magunk elképzelni? Átvesszük a francia modellt, ahol részegen tomboló csõcselék húzza a szabadság szekerét, hullahegyeken taposva, benne egy kivénhedt ribanccal, aki vérre szomjazik... Aki legitimizálja családok kiirtását, aki nevében joga van a nincstelen aljanépnek felgyújtani mások házát, erõszakoskodni, elhajtani jószágát, elrabolni vagyonát, összetörni bútorait?! És megrágalmazni aztán, hogy azért, mert erkölcstelenségében és züllöttségében mélypontot ért el, megérdemelte a szégyent... Ki ez az absztrakt kurva, aki vérbe borítja olykor Európát és az európai kultúra megszállási övezeteit. Ki ez a szuka?! Nem ez nevelte fel Romulust és Rémust is? Nem ez az, aki birodalmi ambíciókat és összeesküvés-elméleteket nyögdécsel primitív és agresszív hímje fülébe párzáskor? Nem õ az, akit minden mögött megtalálnánk, ha keresnénk?!

Szóval, a nemzeti öntudat kezd felébredni Magyarországon. Elõször az irodalmárok körében, ami logikus is, hiszen az õ közegük a nyelv. És nyelvében él, ugye, a nemzet...
A 19. századra jellemzõ nagyszabású városi építkezés, mely fõképp Pesten összpontosul, szintén idegen a magyar újjászületéstõl. Városaink nagy része, beleértve Pestet is, nyelvét tekintve német, szellemiségét figyelve pedig Bécs majmolója. Fõpapjaink és fõnemeseink bécsi mûvészekkel építtetik és díszíttetik templomaikat, palotáikat - a bécsi építészek, szobrászok és festõk munkáinak jelentékeny része Magyarország számára készült és ma is itt található.
Az építõtevékenység folytonossága és az állandó megrendelések miatt letelepedik a városban egy többnyire osztrák eredetû építészgárda, akik munkássága adja meg a korbeli Pest speciális jellegét.

Az egyik bécsi építõmester, aki Pestre telepedve leginkább befolyásolta a város arculatát, Hild János volt. Õ, mint Canevale bécsi építész helyettese, vezette a Pesti Újépület komplexumának építését. Õ készítette 1805-ben Pest szépítési tervét, amely alapján a Pesti Szépítõ Bizottság, József nádor elnöksége alatt, intézte a város építési s rendezési ügyeit. Halála után fiának, Hild Józsefnek (1789 - 1867), még nagyobb befolyása lett Pest átépítésében, aki Pollák Mihály (1773 - 1855) mellett e korszaknak legnevezetesebb pesti építésze. Mindketten igyekeztek épületterveiken kialakítani egyfajta magyar jelleget, amelyet nevezhetünk akár pesti klasszicizmusnak is. 

Pollák Mihály fõmûve, a Nemzeti Múzeum, a fõváros ma is egyik legszebb, legnemesebb ízlésû középülete. Hild lipótvárosi templomából már csak a két oldalsó homlokzat maradt az eredeti tervek szerint. A pusztító 1838-as pesti árvíz után magánpaloták egész sora épült Pesten a két építész tervei alapján. A várfalak lebontása után Pest egész jellege megváltozott. Az eredeti zegzugos Pest maradt ugyan a város magva, de olyan új, széles és nyílegyenes utcákkal, szabályos négyszögû terekkel bõvült a gyors tempóban növekvõ város, amelybe kitûnõen illettek Pollák, Hild és követõik oszlopsoros, elõkelõ palotái.

Hild József legmaradandóbb alkotásai minden bizonnyal az egri és esztergomi székesegyház épületei, valamint a pesti Szent István-bazilika. Mivel a kupola beomlott, és a szabadságharc után az építési munkálatok leálltak, a kiegyezést követõen lett csak befejezve Ybl Miklóst tervmódosítását követõen, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket (az épületbelsõ 1905-re készült el Kauser József vezetésével).
A szobrászok számára a szabad alkotótevékenység ekkoriban még nem adatott meg. Az 1824 táján Pesten élõ nyolc szobrász közül egyedül Dunaiszky Lõrinc (1784 - 1837) tett szert némi nevezetességre.

Bécs utánzása volt tehát a trend, az újonnan alakult Pesti Népszínház is csak selejtes bécsi bohózatokból tartotta fenn átlagos színvonalát. A magyar írók csoportja, élén Kazinczy Ferenccel a nemzeti irodalom megalkotásán fáradozott. 1822-ben küldte Rómából elsõ szobrait Budára a híres Canova-tanítvány, a rimaszombati születésû Ferenczy István (1792 - 1856), aki Kazinczy szerint a magyar szobrászat megalapítójának tekinthetõ. Ferenczy hat évig tartózkodott Rómában, ez idõ nagy része alatt a dán származású Thorwaldsen mûtermében dolgozva. Innen küldte haza Csokonai mellszobrát s a Pásztor leányt, az új magyar mûvészet elsõ ígéreteit. Klasszicista mûvészetünk legkiemelkedõbb alakja - igaz ugyan, hogy nemigen van kik közül kiemelkednie. Az õ felfedezettje földije, Izsó Miklós (1831 - 1875), aki a magyar romantikus szobrászat megalapítója lett. Legnépszerûbb alkotása a Búsuló juhász márványszobra, az elsõ magyar szobor, mely a népéletbõl meríti tárgyát. Tehetsége mértékét a debreceni Csokonai-bronzszobor adja. Mûvészetének szelleme rokon a Petõfi és a fiatal Arany költészetével, melyet népies-nemzeti iránynak szokás nevezni.

Markó Károly (1791 - 1860) a klasszicista magyar festészet kiemelkedõ alakja, bár alkotótevékenysége a külföldhöz köti. Bécsben dolgozott sokáig, majd 1835-ben Rómában találta meg igazi önmagát. Olaszországban telepedett le, elõször Rómában, majd Pisában élt, 1843-tól Firenzében. Itt festette ragyogó fényû tájképeit, a klasszicizáló stílus elsõrendû alkotásait.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2010-03-02
lesznek, Zõdi, de ez még az eleje
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2010-03-02
Oti ! Feszl Frigyes és Lechner Ödön építészeket is illene megemlíteni......