[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Magyar művészetünk, IV. rész

szerző: SZABÓ OTTÓ 2010-06-09

 

Magyar művészetünk, IV. rész

A szabadságharc letörése után az építkezési kedv megcsappant, csak az abszolutizmus utolsó éveiben jutott szóhoz egy nagyon furcsa romantikus irány, amely valamiféle középkori magyar jellemvonást próbált kikövetkeztetni. A magyar romantikus építészet minden építészeti feladatot, legyen az pályaudvar vagy bérház, középület vagy palota, egyaránt valamiféle fantasztikus középkori várideál szellemében, nehéz, komoly formákkal oldott meg.

A magyar romantika legjellegzetesebb vonása, hogy keleties formavilágú, bizánci, gyakran mór, sőt, indiai elemeket használ. Vezető mestere Feszl Frigyes (1821-1884) lett. Ő kísérelte meg először létrehozni a magyar nemzeti építészetet, főműve, a Pesti Vigadó az európai romantika kiemelkedő alkotása.

A romantikából indult ki a század második felének legjelentősebb építésze, Ybl Miklós (1814-1891). Az ő hatása azonban inkább a historizmus elterjesztésében mutatkozott meg.

1860 után jelentkeztek a historizáló törekvések, elsőként a neoreneszánsz (Ybl: Várkertbazár, Opera, Vámház; Petschacher Gusztáv és Hauszmann Alajos). Schulek Frigyes (1841-1919) és Steindl Imre (1839-1902) a gótika és romanika stílusának feltámasztásával foglalkoztak (Halászbástya, Országház). A századfordulón a különféle eklektikus és neobarokk bérpaloták szabták meg a városképeket.

Lechner Ödön a historizáló törekvésekkel helyezkedett szembe. Nemzeti építészetet akart létrehozni, ezért önálló formakincs létrehozására törekedett. A magyar nép keleti örökségét hangsúlyozva hozta be a magyar építészetbe a szamárhátívet és más keleti, indiai hatású elemeket, melyeket a magyar népművészetből vett formakinccsel toldott meg, létrehozva a sajátosan magyaros szecessziót. Munkássága óriási hatást gyakorolt a fiatalabb nemzedékre, főként a nem budapesti épületeivel (kecskeméti Városháza). Követői közé tartozott Toroczkai Wigand Ede (1870-1945), Kós Károly, Márkus Géza. Sajátos nemzetközi technikával párosuló (vasbeton) nemzeti jellegű Medgyaszay István szecessziója (Veszprémi Petőfi Színház, Laczkó Dezső Múzeum, Rárosmulyadi templom). A magyar szecesszió virágzásának csak az első világháború vetett véget, bár vidéki szecessziós lakóházak még a húszas években is épültek. A motívumkincset azonban csak a vakolatarchitektúra őrizte meg népies jelleggel.

Míg a klasszicizmus korában az építészet és a szobrászat a vezető művészetek, amelyek az értelemre, a mértéktartásra és a szigorú fegyelemre alapoznak, addig a romantika felszabadítja a képzeletet és az érzelmeket helyezi a középpontba - főszerepet a festészet kap. Brocky Károly (1807 - 1855) Ámor és Psyche című alkotása és meglepően gazdag színvilágú portréi jelentik talán a kezdetet. Bécsben tanult s végül Angliában telepedett le, Magyarországhoz neki sincs túl sok köze.
A romantikus irányzat másik ismert képviselője Barabás Miklós (1810 - 1898), híressé portréi tették.
A romantikus tájképfestészet a természeti élmény átélésére ösztönöz, a magyar táj regényes részleteit dolgozza fel, magas hegyeket - például Barabás Miklós a Vásárra induló román család című művén, Keleti Gusztáv tátrai vízeséseket, Brodszky Sándor vihart a Balatonon, vagy a szabadságvágyat kifejező végtelen alföldi rónaságot id. Markó Károly az alföldi táj gémeskúttal című festményén. A puszta Lotz Károly: Ménes zivatarban című alkotásán vad és félelmetes, szabad és féktelen. Nem téma többé az antik időszak, római vagy görög romok, hanem a nemzeti történelem nevezetes helyszínei tűnnek fel Telepy Károly Diósgyőr, vagy Ligeti Antal Visegrád című képén. Bár Telepy Károly itáliai tanulmányútján szintén tájképekkel foglalkozott, nem érdekelte sem az általánosító egyszerűsítés, sem a barokk eltúlzás, hanem témája különleges egyedi karaktere érdekelte. Libay Károly Lajos és Ligeti Antal az egzotikumot kereste Keleten, új utakat nyitottak a művészetben. Magyar művészek a téma miatt korábban nem jártak be ekkora távolságokat.

A 19. század Európára minden népére nézve a nemzetté válást jelenti, Magyarországon a polgári átalakulás és az 1848-as forradalom és szabadságharc jelenti a mérföldkövet. A történelmi festészet, bár eredete a 18. század végére nyúlik vissza, igazi virágkorát Magyarországon a szabadságharc leverését követő évtizedekben éli és lesz a nemzeti ellenállás egyik hatásos segítőjévé. Nem titkolt szándéka, hogy a közvéleményt érzelmi eszközökkel befolyásolja és ezáltal igen fontos szerepe van a nemzeti tudat kialakításában. Romantika, realizmus, historizmus és szimbolizmus keverednek fokozatosan és állnak össze egy egésszé.

Steindl Imre a bécsi Képzőművészeti Akadémián végzett, majd 1869-től a budai műegyetemen tanított. Pedagógiai munkássága jelentős, tanítványai közül kitűnik Schulek Frigyes. Építészeti stílusára a historizmus jellemző: érdeklődése előbb a reneszánsz, később a gótika formavilága felé fordult. Főműve az Országháza, a Magyar Parlament épülete. A műemléki épületek restaurálása és bővítése terén is sokat munkálkodott. Az eklektika Ybl Miklós utáni korszakának egyik legnagyobb alakja, az ő nevéhez fűződik többek között a kassai Szent Erzsébet székesegyház felújítása (1877)

Schulek Frigyes Debrecenből 1857-ben került a pesti főreál iskolába, fiatal korától fogva tudatosan készült az építészeti pályára. Az iskolai szünidőkben kőmüves-segédként dolgozott, hogy valóban, alapjaiban kitanulhassa mesterségét. Akadémiai tanulmányait Bécsben végezte, ahol Schmidt professzornak köszönhetően szerette meg a középkori építőművészetet. 1866-ban tanulmányútra indult. Párizsban, majd Itália-szerte, később ismét Bécsben tanulmányozta az építőművészet remekeit.
A Schulek Frigyes által restaurálták a Mátyás-templomot, része volt a híres Wiener Bauhütte megalapításában, amely az akkori Bécs építészeti életének egyik központja volt.
1871-ben a Mintarajziskola tanára, majd a későbbi Képzőművészeti Főiskola Építészeti tanszékének rajztanára lett, Kelety Gusztáv, Székely Bertalan, és Lotz Károly festőművészek, valamint Izsó Miklós szobrászművész kollégája. 1872-ben a dr Henszlmann Imre által alapított Műemlékek Országos Bizottságának építésze lett. E minőségében lett az ország első számú restaurátora. Az ő tervei nyomán állították helyre egyebek mellett a visegrádi Salamon-tornyot, számos vidéki templomot, valamint a budavári Mátyás-templomot is.
1917-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, Steindl halála után kinevezték a Műegyetem professzorának. 1903 és 1911 között a középkori építészet tanára volt a budapesti Műegyetemen.
Számos középkori építészeti emlék helyreállítása fűződik nevéhez: a Budavári Nagyboldogasszony templom (Mátyás-templom) neogótikus átépítése (1873 – 1896), a jáki templom restaurálása, a csütörtökhelyi kápolna, a kisszebeni templom, a lőcsei városháza, az eperjesi Szent Miklós-kegytemplom tornyának átépítése...
Tervei szerint épült a szegedi "Kakasos" református templom északnémet gótikus stílusban (1884), a csabdi öreg kúria (1894); a budapesti Halászbástya (neoromán stílusban, 1903), a budapesti János-hegyi Erzsébet-kilátó (1910).

Peter Krafft osztrák festőművész Zrínyi kirohanása című monumentális alkotása eredetileg még azt a birodalmi gondolatot kívánta hangsúlyozni, hogy a magyarságnak akár véráldozatok árán is kötelessége megvédeni a Habsburg Birodalmat (1825). A mű viszont sokkalta inkább a nemzettudat erősödését segítette elő.

Az 1848-as eseményeket kevés festmény örökítette meg. Valószínű, a kezdeti megtorlások, majd a Bach-rendszer miatt, később pedig a kiegyezés visszafogta az emlékezést. Kovács Mihály 1848-ban festette Csatajelenet című képét, Jakobey Károly Táncsicsot a börtönben és Újházy Ferenc Búsuló honvédje 1850-ben született.

Madarász Viktor a magyar történelmi festészet legkimagaslóbb egyénisége. Kompozíciós megoldásaiban és festményeinek színvilágában a francia romantika hatása érezhető. Téma és stílus tökéletes harmóniája műveit az európai történeti festészet magaslatára emeli. A Hunyadi László siratása (1859) Madarász életművének legnagyszerűbb alkotása, a kép 1860-ban elnyerte a párizsi Szalon aranyérmét. További nagyszerű, mély nemzeti átéléssel és kiváló mesterségbeli tudással készült művei, Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt, Zrínyi és Frangepán, vagy a Dózsa népe, el nem múló, igazi hírnevet szereztek alkotójuknak.

Székely Bertalan a romantika líraibb hangvételű irányzatát képviseli. Történelmi tematikájú képeivel vigasztalni próbál, ellenállásra buzdít és hazafias önfeláldozásra. Az elbukott nemzeti függetlenséget siratja II. Lajos holttestének megtalálása (1860) című képének borongós, baljós hangulatával. Héres alkotásai még a Dobozi Mihály és hitvese (1861), az Egri nők (1867), az V. László és Czillei (1870) valamint a Thököly búcsúja (1875).

Bencúr Gyula az 1867-es kiegyezés a művészektől az új helyzet igazolását várta el. Ez időszak ünnepelt művésze Benczúr Gyula, akit méltán megillet a Festőfejedelem cím. A 48-as eszme szellemében festette a Hunyadi László búcsúja (1865) és a II. Rákóczi Ferenc elfogatása (1869) című képeit. Fő műveivel azonban már a dualista Osztrák-Magyar Monarchia eszméit propagálja. A Vajk megkeresztelése (1875) című képe a nyugati keresztény világhoz való csatlakozást ünnepli.
A magyar történelmi festészet legbravúrosabb és legkiemelkedőbb alkotása a Budavár bevétele című monumentális kompozíció (1896).


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :