[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Magyar művészetünk, V. rész

szerző: SZABÓ OTTÓ 2010-06-09

 

Magyar művészetünk, V. rész

Hol tanultak mesterséget és művészi hozzáállást nagyjaink?

 

Münchenben születik meg a magyar festészet számos remekműve, mint páldául az impresszionizmus előfutáraként ismert Majális Szinyeitől, a nemzeti történelem oltárképeként tisztelt Vajk megkeresztelése Benczúrtól, a modern népies zsánert képviselő Tengerihántás Hollósytól, vagy a sejtelmesen bonyolult fényhatásai miatt csodált Árvák Csók Istvántól. Münchenben formálódik meg a nagybányai művésztelep gondolata, s München növendéke az a művészgeneráció is, amelyik Budapest 19. századi világvárosi arculatát megformálta az épületektől a szobrokig, a freskóktól az iparművészeti berendezési tárgyakig. München nevelte azokat a művészeket is, akik tanárként az újabb nemzedékeket irányították, s kiknek befolyása még az 1930-as években is meghatározó volt a magyar művészképzésben.

A magyar művészet fejlődése szempontjából mérvadó tehát a bajor királyi művészeti akadémia (1808) szellemisége és tanáregyéniségei, a Glaspalast kiállításai, Hollósy Simon szabadiskolája, a Café Lohengrin és a Café Probst kávéházi asztalai, a műtermek és a város száznál is több galériája
München olyan jelentős nemzetközi művészeti centrum volt, amelyben a magyarok fontos szerepet játszottak, ugyanis három magyar professzora is volt az akadémiának - Liezen-Mayer Sándor, Benczúr Gyula és Wagner Sándor.
A nemzeti függetlenség eszméje ihlette Wagner Sándor Dugovics Titusz (1859) című alkotását, míg a romantika lírai hangjai szólalnak meg az Izabella búcsúja (1863) című festményén. Liezen-Mayer Sándor finom színvilágú kompozíciói közül említésre méltó a Mária és Erzsébet Nagy Lajos sírjánál (1867) valamint az Árpádházi Szent Erzsébet (1882).

A híres építész, Ybl Miklós is Münchenben tanult (1840), Pollack Mihály fiával, Ágostonnal megnyitották az Építészeti Intézetet a pesti Dorottya utcában (1841). Ő tervezte az Operaházat az Andrássy úton, a fóti Károlyi-kastélyt, a fóti templomot, a nagycenki katolikus templomot, a kecskeméti evangélikus templomot, a Lánchíd Palotát, a Takarékpénztár épületét, a Budavári Palota átalakítása is az ő nevéhez fűződik..., és még számtalan más egyéb.

És ki ne felejtsük a sorból Zichy Mihályt, a magyar romantikus festészet jelentős alakját. Ő Bécsben tanult, mestere Waldmüller ajánlására került Szentpétervárra, innen Párizsba, majd rövid bécsi és magyarországi tartózkodás után visszatért Szentpétervárra. Főleg az illusztráció a műfajában alkotott nagyot. Madách Imre Az ember tragédiájának (1887) és Arany János 24 balladájának illusztrációja (1894 - 98) tette nevét híressé. Olyan rajzkészséggel és drámai erővel volt megáldva, amely keveseknek adatik meg.

Lotz Károly szobrásznak készült, majd festeni tanult Marastoni Jakabnál és Weber Henriknél. 1852-ben Bécsbe ment, ahol K. Rahl tanítványa, majd munkatársa lett. Mesterével együtt számos falképet festett főúri és nagypolgári palotákba. A 19. század második felének egyik legismertebb magyar mestere volt. Falképei és festményei a velencei barokk freskófestészet hatását tükrözik, bravúrosak, könnyedén elegánsak. Ismertebb alkotásai az Egyetemi Könyvtárban (1875), a Régi Műcsarnokban (1877), a Keleti Pályaudvaron (1884) találhatók, továbbá az Operaház nézőterének mennyezetén (1884), az MTA nagytermében (1887-91), a Tihanyi apátsági templomban (Székely Bertalannal és Deák Ébner Lajossal; 1889-90) a budai Mátyás-templomban (Székely Bertalannal, 1892-83); a Magyar Nemzeti Galéria Nagycsarnokában (1894), az Országház lépcsőházában (1896-97), a Szent István Bazilikában láthatók (pillérmozaikok, kupola- és boltívképek, 1894-99).

Mészöly Géza a bécsi és a müncheni akadémián tanult, többnyire a balatoni tájat és az ott élőket festette, a halászkunyhók, nádasok világának hangulatos ábrázolásával megteremtette a balatoni életképek speciális műfaját.

Az örök legenda, Munkácsy Lieb Mihály, aki a népi-nemzeti felfogást, a romantikus stílust és a történelmi tárgyú képek mozgalmas és patetikus drámaiságát ötvözte egybe, és alkotott olyan kiemelkedő műveket, amelyek által nemcsak ő maga lett ünnepelt egyénisége a párizsi művészköröknek, de felkeltette az érdeklődést Magyarország és a magyar művészet iránt is. Munkásságában egyesülnek a megelőző korszakok legjobb törekvései, ő az, aki sikeresen vegyíti egybe a magyar hagyományok és a müncheni-párizsi iskolák igazi értékeit.

Paál László a 19. századi magyar plain-air egyik legjelentősebb alakja. Aradon járt középiskolába, itt ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Munkácsy Mihállyal, részben az ő hatására kezdett festeni. A bécsi akadémián, Münchenben, Hollandiában és Düsseldorfban tanult. Munkácsy segítségével 1872-ben Franciaországba utazott és Barbizonban telepedett le.

Szinyei Merse Pál felvidéki középnemesi családból származott, alapvetően a természet csodálója, derűs szívvel vele élő művész. Minden harciasságtól mentes egyéniség, noha szenvedett sem egyéni, sem társadalmi konfliktusok miatt.

A másik jelentős festő Mednyánszky László (1852-1919), az igazi nagy magányos. Felvidéki nemesi családból származott, megélhetési gondjai alapjában nem voltak, de az állandó keresés, az élet súlyos kérdéseivel való szembenézés művészetének mindvégig fő vonása. Sokat utazott, állandó nyugtalanság űzte. Elsősorban a táj érdekelte, amelyet borongó és szomorú, alkonyati vagy hajnali világításban fest, barlangok és sáros utak, mocsaras vidékek és fenyegető erdők képében. Soha nem vonzza a derű és az öröm.
 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :