[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

MAKOVECZ IMRE

szerkesztette: skitzz, 2006-12-10

1Makovecz Imre talán a legismertebb magyar építész. Nehéz õt bármilyen stílusba kategorizálni. Vagy épenséggel könnyû?


12
34
56
78
910
1112
1314
2021
2224
2326

     Az organikus építészet (magyarul szerves építészet) az építészet azon irányzata, amelynek programjában az szerepel, hogy az épület "természetesen" nõjjön ki abból a helybõl, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, "szerves" egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából. Ezért mondják, hogy az organikus építészet inkább filozófia, aminek megnyilvánulásai annak épületei- mondja a wikipedia. Ez tehát az akademikus értelmezése annak az irányzatnak, amelybe Makoveczet sorolják/juk.

     Tagadhatatlan, hogy folytatója egy építészeti hitvallásnak, aminek magyarországi alapítói a századeleji nemzeti stílus keresõi: a szecessziós lechneri iskola, Medgyaszay István, Koós Károly. Tõlük a népmûvészet építészetbe való áthelyezésének stafétáját vette át.   

     Külföldi alkotókkal is találhatunk közeli és áttételesebb szellemi rokonságot pl: Morison, Wright, Aalto, Sullivan. Velük inkább filozofikusan ért egyet.

     Meggyõzõdése szerint a pénz Mammona ellen való harcban az épületeknek is részt kell venniük. Épületei tehát aránylag olcsók és építkezési betonöntõ cégekkel felépíthetetlenek. Makovecz becsüli és nagyra méltatja hát a mesterember (akit a termelõ modern világ mellõz) tudományát. Vele számolva találja ki a tetõszerkezetet, amihez majdnem olyan jó ács kell majd, mind amilyen jó építész õ. Ellátja viszont a mestert olyan munkával, aminek elvégzése után az büszke lehet magára. Makovecz számára a munka nem a terv elkészítésével ér véget. Kalandként éli meg annak felépítési folyamatát is.

     Sajátosan értelmezi és fejezi ki a relativitás hozta újfajta világképet:
„Az élõ építészet arra törekszik, hogy a korábbi geometriát egy új felfogással, a geometriának egy újabb felfogásával váltsa fel. A tér-idõ-folytonosságról beszélek: arról, hogy a pont nem egy síkban kiterjedés nélkül található elem, hanem idõpont a térben. Dramaturgiai jelentõsége legalább olyan fontos, mint térbeli helyzete, e kettõt egymástól elválasztani nem lehet. Ebbõl következõen az élõ építészet megkérdõjelezi a tektonikát, a tektonika szokásos fogalmi kategóriáit. Nem idegen ettõl az építészeti gondolkodástól az, hogy történelmi rekvizitumokat is beemeljen a kimozdított, nem-statikus, három dimenziósnak már nem mondható térbe: hogy az építészet eszköztárába beemelje a drámát. A drámát, amely a "megtörténhetett volna" és a "megtörtént" világ határán keletkezik.“

    Ennek az elvnek következtében nem átall eklektikusnak mondható megoldásokat is használni. Jellemébõl és hitvallásából fakad szinte már csökönyös önfejûsége, amely teljesen immunissá teszi a kritika elfogadására és képtelenné a kompromisszumra. Miért van barokk torony az egri uszodán?
„Amikor még úgy volt, hogy lesz budapesti világkiállítás, én egy gyûrû mentén tornyokat terveztem építeni. A kiállítást megakadályozták, de én - jelentem - a nyolc tornyot azért a legkülönbözõbb helyeken megépítettem. Ha nem is Budapesten, de körülötte, kissé távolabbi sugárban van ez a gyûrû - Egertõl Lendván és Sepsiszentgyörgyön át Strasbourgig csak megépültek ezek a tornyok..."

    Makovecz szerelmes a szakmájába. Munkakedve 71 évesen is töretlen. Építészete nem osztályozható az általános mércével. A látvány lenyûgözõ és egyben nyomasztó, a szimbolika szájbarágós (szárnyas tornyok, antropomorf formák, madár alakú alaprajzok, erdõ az iskolában), de ugyanakkor meseszerû. Az épületek funkciói szinte olvashatatlanok a küllemük alapján,  viszont mûködnek. Tele vannak kamuval- ebonitból döntött kompozit oszlop gipszfejezettel, vasbetonból faalakú oszlop polisztirénlombbal, üreges óriási dór oszlopban csigalépcsõ...Ázik a tetõ, penészedik a fal, reped a vakolat, duzzad  az ablakkeret, törik a burkolat...

    Mégis ha egy magyar ma élõ építészt kell mondani: Makovecz Imre.

Szerzõ: Gyenes Gábor


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Paholik Béla e-mail: paholik.bela@gmail.com dátum: 2011-06-11
Tiszteletem Makoecz Imrének a lenyűgöző épületei iránt.

Üdvözlettel: Paholik Béla
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-22
én -nem jöttem elõ semmivel csak érdekel a dolog.Az idõszamítás meghamísítása az meg egy tény.Viszont én egy konkrét dolgot hoztam elõ és érdekelne a kontra....viszont konkrét bizonyítékokkal nem ,,a tudósok megállapították" szerû rizsa...
név: én e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-22
Tõlem ellopták a fél életem, nehogy megint az idõhamisítással ygertek elõ, mert az végtelen story lesz por meg kontra érvekkel és 200 évig fogunk rajta vitatkozni, közbe meg a valóságban 10-ig se. vagy hogy van ez??? De inkább hagyjuk!!!!
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-21
Nocsak. Az idõhamisítást kezdenétek elemezni. Állítólag nem ez volt az elsõ és nem is az egyetlen
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-21
...Gábor és a többiek...mint tanult mûvelt ifjú titánoktól kérnék tanácsot...Ha már építészet..Biztosan tanultatok az Acheni palotakápolnáról.Egy remekmû aminek rendkívül bonyolult a térlefedõ rendszere.És egy kis meglepi azt mondják a 8-9 században épült.Viszont ezek a térlefedõ elemek európaszerte csak a 11dik században jelennek meg...Vagy Ufók tervezték (mert gondolom olyan nincs hogy a semmibõl valaki 200évvel megelõzzve másokat elõrukkoljon egy ilyen építészeti bravúrral és utána 200év semmi)?Vagy?
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-17
te hasonlítod oket. nekem nem szokásom teoretikust építésszel...a tobbivel nincs bajom, csak nemnagyon értem, hogy jon ide.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-17
az hogy az épitésznek elég e hogy csak a megrendelõ izlésének feleljen meg azt rá bizom...max nem tervezi meg az épületet és kész...azt hogy Dulla-t hasonlitod Makoveczhez gondolom viccnek szántad.azt irtad:bion vannak izléstelen emberek is...és bion épiteszek is-mondom én.Érdekelnének az irott szabályok mert van akinek a Biblia másnak a Korán netán a Talmud a mértékadó...
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-17
volt szociológiánk az építészetin, még elsoben, vagy másodikban? lópikulát ért.
név: samu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-17
az amirol es ahogy beszeltek, az mar valami az antropologia es szociologia kozott :-) ez egy smajlik, de ez komolyan igy van
név: jee e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-17
...A Tesco epuletei megfelelnek a megrendelonek...
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-17
Zoooodi, ilyenkor már tok fárasztó vagy. Mit kezdenél a kritikusok nevével? Stemper, Dulla, nos? Továbbá biztos vagy benne, hogy az építésznek elég, ha a megrendelo izlésének felel csak meg?(arra gondolok, ha nem lenne világos, hogy bion vannak izléstelen emberek is, de ezzel bizti nem értesz majd egyet. vagy majd azzal a filozofikus cáfolással joszmajd, hogy: Igen,és?) nem utolsó sorban pedig vannak írott szabályok, hogy "minek hogy kell kinéznie", ehhez hozzá is lehet jutni. kezdd talán Vitruviussal, ha érdekel.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-15
az egri uszodanak kell torony?...akár kettõ is.Nem tudok róla hogy létezne e bármi törvény arra hogy minek hogyan kell kinéznie.... A lényeg az hogy tetszik e a megrendelõnek a kész épület vagy nem .Ha tetszik akkor az összes kritikus bekaphatja.Makovecz nem dilettáns...enemi hozzáértõk?és netalán nevük is van?érdekelne a szakmai véleményük... Gábor mindenkit lehet kritizálni a és akkor most mi van?Létezik a világon legalább egy dolog amit nem kritizál valaki.Ha nem kritizálna senki akkor valaki azt kritizálná hogy senki sem kritizál...
név: enemy e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-14
modoros, amit az öreg mûvel.de meg van a magához való esze, mert a vérnemzeti határon túli magyar tuskó polgármestereket feji. Nézzétek meg Dunaszerdahelyt. Elerttentõ "pszicho", amit a belvárossal csinált. Legutóbbi, kulturház mögötti, tulajdonképpen díszletépületét csak per "torokfürdõként" gúnyolja a köznép, de a hozzértõk is. Makovecz tehát olyan mint a magyar foci manapság. Egy felfújt hólyag.
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-14
Pont ez az, Samu, hogy nem kell. Mint ahogy a szovegben is írtam, az épuletek funkciói szinte olvashatatlanok. Ki mondaná a Stefaneumra, hogy egyetem? az egri uszodára, hogy uszoda, a dunaszerdahelyi városházára, hogy nem templom?

név: samu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-14
Makovecz epuleteinek tenyleg van egy tulornamentizalt hatasa - ami a kulsot illeti, es legyen ez barminek az eredmenye, gondolok most az emliett eklekticizalasra. De ti egyensulyban erzitek ezt az epuletei "funkciojaval"? Mondjuk az egri uszodanak kell torony? En nem tudom, csak kerdezem a szakmabelieket. Mert nekem furcsa.
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-14
szerintem pedig Ti misztifikáljátok Makoveczet. Nem séerthetetlen szent tehén, hanem épitész. Lehet és kell is kritizálni. Ha például egy oszlopnak nincs statikai funkciója, akkor csak esztétika és szimbolika marad. Nomost ha a szimbolika hamis, akkor csak esztétikusnak marad, vagyis himzéssé változik. És ha még csak esztétikusnak sem mondható, mert túlcicomázza a homlokzatot...
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-12
mivel soha nem fogok tudni olyan épületeket tervezni mint Makovecz én a Tescot választom...:)))))
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-12
Nem baj az, ha eklektizál. Minden századfordulón az építészet kísérletet tesz egyfajta összefoglaló értékelésre. Keretbe akarja foglalni az elmúlt történéseket. Makovecz esetében ne csak az õsi magyar szimbolikát keresd, hanem az elsõ világháborúban megerõszakolt és a másodikban elvetélt Magyarországot. A hisztérikus dühöt az erõszak után fogant élet miatt, majd a halálát a már elfogadottnak. Rosszul szemlélitek Makovecz munkásságát. Õ nem épületeket emel, nem lakógépeket gyárt, hanem emlékmûveket...
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-12
nekem a 90es Sevillai pavilonig tetszenek muvei. a 60as 70es sot! 80as évek Makovecz épulei. A kilencvenes években nagyon elkezdett eklektizálni, monumentalizálni, amolyan magyar Gaudí lett belole. A Stefaneumot néztuk meg tole legutobb, tele volt "vacakkal", értelmetlenséggel. Viszont a Paksi templom, vagy a halottasháza remek.
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-12
Zodi, nem csak két választása van az embernek: vagy a Makovecz, vagy a Tesco.
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-12
nekem a 90es Sevillai pavilonig tetszenek muvei. a 60as 70es sot! 80as évek Makovecz épulei. A kilencvenes években nagyon elkezdett eklektizálni, monumentalizálni, amolyan magyar Gaudí lett belole. A Stefaneumot néztuk meg tole legutobb, tele volt "vacakkal", értelmetlenséggel. Viszont a Paksi templom, vagy a halottasháza remek.
név: samu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-12
Gabor, te szereted Makovecz epiteszetet?
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-11
..huha a világkiállításnak milyen a formája?nekem elég nagy a képzelõerõm de ez túlhaladja az én képességeimet is....a Magyarok ,,bekalandozták" egész európát úgy hogy ha netán egy toronyt épít Makovec bárhol is Európában az a Magyarságot jelképezi.Ha lehet szovjet meg holocauszt emlékmû minden sarkon akkor miért ne lehetne egy pár torony külföldön?ha ez sért Téged akkor tagadd le hogy Magyar vagy és kész.Ajánlom nézzél meg egy pár Makovec elõadást az interneten találsz bõven és akkor sok mindent megértesz...az építészet is mûvészet.Es remélem elismered a mûvészi szabadság tényét...és Makovecnek egy nagy hibája van,az hogy az embereknek tetszenek a mûvei,van lelkûk és az ember jólérzi magát bennük....de vannak akinek a mai szép kocka Tesco áruházak tetszenek jól érzik magukat bennük,tetszik a belsõ megodásuk....
név: huha e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-11
Aztan a korinthoszi oszlopfo pl. (ami a mesteremberekre bizva onkenyesen kompozitra valtozott) vagy a dor oszlopba rejtett csigalepcso miota osi magyar szimbolum? ha osi magyar szimbolumokat akarunk hasznalni, szuper, rajta. ha a klasszicizalo stilusokat akarjuk majmolni, am legyen. na de ha mar osszekombinaljuk oket, akkor most mi van? nekem tetszik az organikus epiteszet filozofiaja (meg nehany epiteszeti megnyilvanulasa is) de ne szolgaljon alibikent a formalis megoldasoknak...
név: huha e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-11
hat nem tudom, nem tudom. most ha legkozelebb szoba jon, hogy Magyarorszag foci EB-t fog rendezni, s utana megsem, akkor majd egesz Kozep-Europat elontik a focilabda alaku uszodak, templomtornyok, stb? Jaj, te jo eg, mi lesz velunk a szoba jon egy karate bajnoksag?
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-11
... nemzeti stílus...ó Istenem...minden épület nemzeti stílusban van felépítve az egész világon.Csak az a baj hogy általában olasz vagy francia nemzeti stilusban...Így a városok szinte sablonszerûek voltak...még szerencse hogy volt egy pár dúlás...meg a felszabadúlás...Makovec Imre egy Magyar ember Magyarul gondolkozik Magyarul él ismeri a nemzete történelmét az õseink szimbolikáját hitvilágát.Ne csodálkozzunk tehát azon hogy ilyen épületeket tervez.Õ bevonul a halhatatlanok közé...