[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

karácsony nagyinál

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

wmu meghosszabbitott

 

LitFest

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

MaNDA Filmklub indul Kassán, a Rovásban

szerző: Kovács Ágnes 2014-11-23

 

MaNDA Filmklub indul Kassán, a Rovásban

 

Kassán, a Rovás Alkotóközösség központjában november 25-vel beindul a MaNDA Filmklub (Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet).

 

Kassán némafilmekkel indítanak, elsőként az Aranyemberrel, amelyet a nemzetközileg is elismert, virágzó magyar némafilmgyártás egyik úttörője, Korda Sándor rendezett 1918-ban. Szomorú tény, hogy Korda Sándor magyarországi filmjei közül mindössze  Az aranyember maradt fenn.

A magyar némafilmek túlélési aránya körülbelül nyolc százalékos, ez a 10–15 százalékos nemzetközi átlag alatt van. A rendszerváltás óta a MaNDA 32 némafilmet kutatott fel, és találtak magyar némafilmeket külföldi archívumokban. Ez még mindig igen kevés a némafilm korszakban készült mintegy hatszáz filmhez viszonyítva. 

 

Amikor a magyar filmarchívum 1957-ben létrejött, már 56 év telt el az első magyar film, A táncz 1901-es születése óta. Ez azt jelenti, hogy utólag kellett összegyűjteni több mint fél évszázad filmtermését. A hatvanas évek közepén mindössze 12 magyar néma játékfilm volt a MaNDA gyűjteményében. Ma már 50 néma játékfilmet, valamint 35 játékfilmtöredéket őriznek, ami az aktív gyűjtőmunkának és az egyre fejlődő nemzetközi kapcsolatrendszernek köszönhető. 

 

A magyar némafilmgyártás úttörői, Korda Sándor, Kertész Mihály, Fejős Pál, Bolváry Géza, Várkonyi Mihály, Lugosi Béla, Lucy Dorain, Maria Corda, Putty Lia, és még sokan mások később az egyetemes filmtörténet kiemelkedő alakjaivá váltak. Fejős Pál, Bolváry Géza magyarországi némafilmjei közül egy sem maradt fenn, Lugosi Béla, Lucy Dorain csak egy-egy rövid filmtöredékben látható. Maria Corda és Putty Lia magyar filmjei elvesztek.

 

A MaNDA fő célja, hogy a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, megőrzésével, felújításával és archiválásával, valamint kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar filmkultúra fejlődéséhez.

 

A MaNDA Kassán kívül jelen kíván lenni más határon túli helyszíneken is, így a vajdasági Zentán, a horvátországi Pélmonostoron, a bosznia-hercegovinai Szarajevóban, a kárpátaljai Eszenyben vagy a szlovéniai Lendván. 

 

A kormány 2011 nyarán hívta életre a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet mint önálló közgyűjteményt, az egykori Magyar Nemzeti Filmarchívum bázisán.

 

A MaNDA Filmgyűjteményében mintegy 64 000 leltári tétel szerepel. A magyar filmállomány felújítása, restaurálása és digitalizálása 1989 óta folyamatosan és tervszerűen zajlik. Könyvtára az ország egyetlen filmes szakkönyvtára, plakáttára 26 000 plakátot, fotótára pedig több mint 350 000 fotót őriz.

 

„Terveink szerint egy központi online felületen tesszük közzé a már összegyűjtött, digitalizált és feldolgozott értékeket a legnagyobb állami gyűjteménytől a legkisebb magánmúzeumig. Célunk az eddig zártan, szétszórtan működő digitális archívumok rendszerének összekapcsolása, hogy e gyűjteményi tételek ne csupán archívumok mélyén őrzött láthatatlan és hallhatatlan, így a közönség számára nem létező értékek maradjanak, hanem a jövőben kíváncsi gyerekek és érdeklődő felnőttek számára is tudást, szórakozást jelentő mindennapi kincsek legyenek. Jelenkorunk művészei, újságírói, szerkesztői is jobb, érdekesebb munkát végezhetnek, ha sorban állás és várakozás helyett egy kattintással eljutnak arra a helyre és abba a korba, ahová szeretnének, s meg is találják azt, amit keresnek – mindezt akár otthonról, a nap 24 órájában” – áll a MaNDA közleményében.

 

Az elmúlt években Magyarországon jelentős mennyiségű nemzeti kultúrkincs digitalizálása történt meg állami források felhasználásával. Ez a hihetetlen érték jelenleg többnyire a közgyűjtemények zárt, belső rendszereiben, a nagyközönség számára elzárt felületeken lelhető csak fel. Az egyes gyűjtemények adatbázisainak kialakítása és archiválási módja jellemzően eltérő, hatékony kereshetőségük sok esetben nem megoldott. A MaNDA rendszere arra ad lehetőséget, hogy ezt a folyamatosan bővülő, hatalmas kincset egységesített szabvány szerint digitalizálja, őrizze és tegye közzé. A www.kulturkincs.hu címen olyan struktúrát építenek, amely képes lesz bemutatni a magyar kulturális örökséget egységes formában és címszavakkal a szegedi paprikától a Jáki templomig.

 

A korábbi Filmarchívum páratlan filmgyűjteménye átalakul, kinyílik és felzárkózik a XXI. századi technikai sztenderdekhez. Pályázatok útján felfejlesztik elavult gépparkját, és rövid időn belül megtörténik a digitális átállás, amelynek során már nem a filmszalagokat kell mozgatni egy-egy archív filmrészlet elérése érdekében, hanem elég csupán a fájlok lejátszás ikonjára kattintani. A gyűjtés és a hagyományos filmfelújítás is folytatódik, a sikerdarabokat saját kiadású DVD-sorozat formájában igyekeznek eljuttatni a nagyközönséghez.

 

/Forrás: MaNDA/

 

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :