[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Mások élete

szerkesztette: skitzz, 2007-05-21

1Úgy tûnik a Mások élete c. film sokakat megmozgat.  Nézzük meg Samuelis Laci szemszögébõl is....


1

2

3

4
A titkosügynök magányossága

    Bár Florian Henckel von Donnersmarck legújabb filmjében még nem írunk orwell-i 1984-et, itt Kelet-Európában, gulyáskomunizmusban nevelkedett polgároknak a Mások élete c. filmbõl kiderül, hogy a valóság megelõzte a regénybeli próféciát. Le- és kihallgatások, lelki terror az NDK 1980-as évek elejérõl a rettegett Stasi intézményes személyében.

    Ha mozijegyet veszünk a Mások életére, garanciát kapunk arra, hogy egy fantasztikus dráma formájában beletekinthetünk, hogyan mûködik egy elnyomó rendszer intézményes és egyéni szinten, milyen a rendszert támogatók élete, és milyen a megfigyelteké. Ezt a filmet nemcsak nézni, hanem nézetni is érdemes elrettentõ példaként, hogyan mûködött volna mifelénk az igazi kommunista rendszer, hogyan is hasonlított volna annak a platóni ideájára. Örüljünk, hogy a filmbõl tudjuk meg.

   Sok paródiát, szatírát, science-fictiont láthattunk filmen, ami a kommunizmusból kíván stilizációs eszközökkel elérni komikustól a naturalisztikusig terjedõ atmoszferikus hatást. Tehát ismerjük az interpretációk zömét, tudjuk, mit várhatunk tõlük, és ha nem vagyunk elégedettek, jogosnak érezzük filmigényünket kielégítetlennek. Ez a film azonban teljesen más. Itt az elnyomó mechanizmus pontos mûködését kísérhetjük szemmel egy titkosügynökön keresztül, aki a kommunizmus bulldogjaként, szinte kéjbõl hallgatja le a mit sem sejtõ közönséges polgárokat. Ezek a jámbor emberek pedig abban a hitben élnek napról napra, hogy a villanykapcsolójuk azt a feladatot szolgálja, amire azt eredetileg megtervezték. Tudniillik, a kapcsoló mögött rejtõzik a mikrofon.

   Ám a Mások élete hõsei távolról sem közönséges emberek. Az író, Dreymann, aki a felszínen a szocialimusnak hódol be írásaival, és élettársa Maria Christie Sieland, közmegbecsülésnek örvendõ színésznõ, együtt élik mindennapjaikat. Kellõképp szoronganak attól, hogy entellektüell megjelenésükkel, gondolkodásukkal felfedik valódi viszonyukat a rendszerrel, még akkor is, ha politikusok személyes elismerését élvezik egy-egy elõadás után. Wiesler, a minden hájjal megkent titkosügynök azonban átlát a szitán, és saját magát ajánlja a lehallgatásukra.
Wiesler teljes odaadást tanúsít az ügynek, hajszálpontos jelentéseket ír az ügy szempontjából érdektelen dolgokról is. Ám történik valami, amitõl a titkosügynök személyisége gyökeresen átalakul, mégpedig úgy, hogy áldozatai számára billen a mérleg. Választania kell az önmagában végtelenül becsülendõ igazságérzete és a rendszerhez kialakult lojalitása között. Wiesler két tûz közé kerül és a tét az író, a színésznõ és a saját élete. Vajon volt-e nálunk is ilyen titkosügynök, aki ekkora lelki megpróbáltatást is elvisel, mint Wiesler?

   Ennek a filmnek rengeteg érdeme van, amit fõképp a rendezésnek köszönhet, Harmónia és mértéktartás jellemzi a film minden egyes mozzanatát. Ez a szigorú, helyenként puritánnak is mondható stílus kedvez a Wiesler ellentmondásosan számító és érzelmeit kordában tartani igyekvõ viselkedése ábrázolásának. A színészek lenyûgözõek, a történet izgalmas, az operatõri munka és a díszlettervezés kifogástalan. Egyedül a zenében mutatkozik meg erõteljesebb szándék afelõl, hogy a közönségfilm kategóriájába kívánja magát sorolni. Ez természetesen meg sem közelíti a zavaró körülményeket jelölõ határt. Minden jel szerint a film visszafogottságát kívánja némileg kompenzálni, a piac ugyanis nem garantáltan vevõ a finomabb jelzésrendszerekkel operáló filmekre.

    Ha Orwell irigyelhet valamit, ami az 1984-ébõl hiányzik, akkor az a Mások életében az erõltetettség nélküli, a terror atmoszférájának túlhangsúlyozása nélküli mesélési technika. A Mások élete páratlan moziélmény. Túl nagy luxus kihagyni.

Szerzõ: Samuelis László


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: samu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-05-26
:-)koszi, megteszek minden tolem telhetot
név: huha e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-05-25
tamogatom a javaslatot...
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-05-25
Jó a cikk. László, én személy szerint örülnék, ha többet írnál a mai filmekrõl. Azokról is, amiket megnézni felesleges, azokról is, amelyeket jó látni..