[kapcsolat]   husken

ÉLŐ ZENE

 

Ropás

 

oti kiállítása

 

prosecco kóstolás

 

Kodály

 

Dráb

 

30 éve szabadon

 

hastréning

 

horrorvacui

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Medgyaszay István kiállítás

szerző: Kovács Ágnes 2018-05-07

 

Medgyaszay István kiállítás

 

„Józanság, ellentétek, derű” 

Medgyaszay István építőművészete

 

FiguratiF Galéria, MaJel Rovás Központ

Kassa, Erzsébet utca 42. 

 

Május 3-án a MaJel Rovás Központ FiguratiF galériájában egy kiállítással tisztelegtek Medgyaszay István magyar építész munkássága előtt. A Szeghalmy Bálint Építészeti Alapítvány, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ a 140 éve született építészre emlékezett a vándorkiállítással, amelynek első felvidéki állomása Kassán volt. 

 

Medgyaszay a XX. század egyik legjellegzetesebb egyéni alkotója volt, aki bejárta Egyiptomot és Indiát, előadásokat tartott Bécsben, Rómában és Bombayben, dolgozott Párizsban, felépítette az első magyar -- de nyugodtan mondhatjuk, hogy a világon az első -- vasbeton szerkezetű színházát Veszprémben (1907-ben) és Sopronban (1909-ben), (az elsőnek titulált párizsi színház csak 1911-13 között épült)  és a rárósmúlyadi templomot. 

Építészetére jellemző volt, hogy a modern vasbetonba is bele tudta illeszteni a népi, főleg az erdélyi építészet motívumkincsét és egész életében a magyar stílus megteremtésén munkálkodott. Ez a nagytudású építész az 50-es évektől pártonkívülisége miatt már csak megtűrt lett, később meg is hurcolták. 

 

A kiállítás megnyitón Rudolf Mihály Ybl-díjas építész mondott köszöntőt, a kiállítást pedig Pásztor Péter építész professzor nyitotta meg: 

 

Kevés olyan kimagasló építésze van a magyar építésztörténelemnek, mint Medgyaszay István. Még egyetemista koromban, amikor a pozsonyi egyetemen a szecesszióról tanultunk, akkor a tanáraink a rárósmulyadi templomot a szlovákiai szecessziós építészet egyik legkimagaslóbb építészeti alkotásaként emlegették. Már csak azért is, hogy nem mindennapi dolog volt, hogy a huszadik század elején bárki is előre gyártott vasbeton elemekből építsen – mégpedig templomot. Akkor eszméltem először, hogy a panelépítészet alapvetően nem muszáj, hogy minden áron a rossz építészet szinonimája legyen…

 

Később Makovecz Imre hívta fel rá a figyelmemet 1989-ben (amikor az irodájában dolgoztam) és amikor a Mester Medgyaszay budapesti emlékhely kialakításánál közreműködött. Akkor eszméltem rá, hogy Medgyaszay egy igazán fantasztikus építész, ha még Makovecz is rendkívül tiszteli a munkásságát!

 

Potzner Ferenc, a kiállítás kurátora, ezt írja Medgyaszay István fordulatokkal teli életéről: „Medgyaszay István, 1877. augusztus 23-án született Budapesten Benkó István néven. Apja Benkó Károly (1837–1893), az Állami Ipariskola tanára, építőmester, építész volt, aki kísérleti betonelemeivel részt vett az 1873-as párizsi világkiállításon. Figyelemreméltó építészeti alkotásai között említhetjük a győri zsinagógát, az eperjesi evangélikus kollégiumot és a fóti református templomot. Medgyaszay édesanyja Kolbenheyer Kornélia, a soproni evangélikus lelkész Kolbenheyer Móricz leánya volt, aki magyar költőket fordított németre, sőt levelezésben állt Petőfi Sándorral és Arany Jánossal is. Medgyaszay István tanulmányai alatt születési nevét használta, de 1906-ban felvette anyai nagyanyja családnevét.

 

1893 és 1896 között az állami Ipariskola növendékeként tanult, majd 1898-ban érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1904-ben fejezte be és népművészeti gyűjtőutakra indult: Erdélybe (1904–05) és a Dunántúlra (1906). Időközben megismerkedett a gödöllői művésztelep meghatározó egyéniségeivel és még az első világháború előtt számos villát, színházat, iskolát és templomot tervezett.

 

1915-ben feleségül vette Martinovich Gabriellát. Házasságukból három leánygyermek született.

 

A világháborút követően számtalan köz- és magánmegbízásból jelentős épületeket tervezett, ugyanakkor egyre intenzívebb érdeklődéssel fordult a keleti, főként az indiai kultúra iránt. A népművészet tárgykörében a Budapesti Műszaki Egyetem magántanárává is kinevezték. Építőművészetről alkotott hitvallását 1945-ben Művészetek áttekintése címmel foglalta össze. Az 1948-as politikai változásokat követően az építészeti formalizmus elleni harc jegyében azonban elmarasztalták építészetét és elvették nyugdíját. Idős korában így segédtervezőként vállalt állást állami tervező intézeteknél. 1959. április 29-én az utcán érte a halál, majd a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.”

 

Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy kevés olyan építész van, akinek az alkotásai olyan tisztán és világosan tükrözik vissza nézeteit és építészeti hitvallását. Végig nézve a kiállítás tablóit érezhetjük, hogy mennyire szerette Medgyaszay az embereket, mennyire tisztelte az épületek környezetét, mennyire imádja a népi építészet egyszerű szerkezeti és formai világát, de az ornamentikáját is egyaránt. Nagy tisztelője nagyszerű bécsi mesterének Wagner Ottónak, de rendkívül erős benne a magyar nemzeti identitásérzet is. Csodálja az új anyagok kihasználási lehetőségeit, miközben mélyen tiszteli az antik építőművészet rendjét és a keleti építészet egzotikumát is. Ennek az ötvözete alkotja az ő csodálatos építészeti világát, melybe ma lehetőségünk van, ezen nagyszerű kiállítási anyag által – bekukkantani. 

Szép kiállítási élményeket kívánok mindenkinek!

 

Pásztor Péter

építész, egyetemi tanár

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :