[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Medgyaszay István kiállítás

szerző: Kovács Ágnes 2018-05-07

 

Medgyaszay István kiállítás

 

„Józanság, ellentétek, derű” 

Medgyaszay István építőművészete

 

FiguratiF Galéria, MaJel Rovás Központ

Kassa, Erzsébet utca 42. 

 

Május 3-án a MaJel Rovás Központ FiguratiF galériájában egy kiállítással tisztelegtek Medgyaszay István magyar építész munkássága előtt. A Szeghalmy Bálint Építészeti Alapítvány, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ a 140 éve született építészre emlékezett a vándorkiállítással, amelynek első felvidéki állomása Kassán volt. 

 

Medgyaszay a XX. század egyik legjellegzetesebb egyéni alkotója volt, aki bejárta Egyiptomot és Indiát, előadásokat tartott Bécsben, Rómában és Bombayben, dolgozott Párizsban, felépítette az első magyar -- de nyugodtan mondhatjuk, hogy a világon az első -- vasbeton szerkezetű színházát Veszprémben (1907-ben) és Sopronban (1909-ben), (az elsőnek titulált párizsi színház csak 1911-13 között épült)  és a rárósmúlyadi templomot. 

Építészetére jellemző volt, hogy a modern vasbetonba is bele tudta illeszteni a népi, főleg az erdélyi építészet motívumkincsét és egész életében a magyar stílus megteremtésén munkálkodott. Ez a nagytudású építész az 50-es évektől pártonkívülisége miatt már csak megtűrt lett, később meg is hurcolták. 

 

A kiállítás megnyitón Rudolf Mihály Ybl-díjas építész mondott köszöntőt, a kiállítást pedig Pásztor Péter építész professzor nyitotta meg: 

 

Kevés olyan kimagasló építésze van a magyar építésztörténelemnek, mint Medgyaszay István. Még egyetemista koromban, amikor a pozsonyi egyetemen a szecesszióról tanultunk, akkor a tanáraink a rárósmulyadi templomot a szlovákiai szecessziós építészet egyik legkimagaslóbb építészeti alkotásaként emlegették. Már csak azért is, hogy nem mindennapi dolog volt, hogy a huszadik század elején bárki is előre gyártott vasbeton elemekből építsen – mégpedig templomot. Akkor eszméltem először, hogy a panelépítészet alapvetően nem muszáj, hogy minden áron a rossz építészet szinonimája legyen…

 

Később Makovecz Imre hívta fel rá a figyelmemet 1989-ben (amikor az irodájában dolgoztam) és amikor a Mester Medgyaszay budapesti emlékhely kialakításánál közreműködött. Akkor eszméltem rá, hogy Medgyaszay egy igazán fantasztikus építész, ha még Makovecz is rendkívül tiszteli a munkásságát!

 

Potzner Ferenc, a kiállítás kurátora, ezt írja Medgyaszay István fordulatokkal teli életéről: „Medgyaszay István, 1877. augusztus 23-án született Budapesten Benkó István néven. Apja Benkó Károly (1837–1893), az Állami Ipariskola tanára, építőmester, építész volt, aki kísérleti betonelemeivel részt vett az 1873-as párizsi világkiállításon. Figyelemreméltó építészeti alkotásai között említhetjük a győri zsinagógát, az eperjesi evangélikus kollégiumot és a fóti református templomot. Medgyaszay édesanyja Kolbenheyer Kornélia, a soproni evangélikus lelkész Kolbenheyer Móricz leánya volt, aki magyar költőket fordított németre, sőt levelezésben állt Petőfi Sándorral és Arany Jánossal is. Medgyaszay István tanulmányai alatt születési nevét használta, de 1906-ban felvette anyai nagyanyja családnevét.

 

1893 és 1896 között az állami Ipariskola növendékeként tanult, majd 1898-ban érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1904-ben fejezte be és népművészeti gyűjtőutakra indult: Erdélybe (1904–05) és a Dunántúlra (1906). Időközben megismerkedett a gödöllői művésztelep meghatározó egyéniségeivel és még az első világháború előtt számos villát, színházat, iskolát és templomot tervezett.

 

1915-ben feleségül vette Martinovich Gabriellát. Házasságukból három leánygyermek született.

 

A világháborút követően számtalan köz- és magánmegbízásból jelentős épületeket tervezett, ugyanakkor egyre intenzívebb érdeklődéssel fordult a keleti, főként az indiai kultúra iránt. A népművészet tárgykörében a Budapesti Műszaki Egyetem magántanárává is kinevezték. Építőművészetről alkotott hitvallását 1945-ben Művészetek áttekintése címmel foglalta össze. Az 1948-as politikai változásokat követően az építészeti formalizmus elleni harc jegyében azonban elmarasztalták építészetét és elvették nyugdíját. Idős korában így segédtervezőként vállalt állást állami tervező intézeteknél. 1959. április 29-én az utcán érte a halál, majd a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.”

 

Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy kevés olyan építész van, akinek az alkotásai olyan tisztán és világosan tükrözik vissza nézeteit és építészeti hitvallását. Végig nézve a kiállítás tablóit érezhetjük, hogy mennyire szerette Medgyaszay az embereket, mennyire tisztelte az épületek környezetét, mennyire imádja a népi építészet egyszerű szerkezeti és formai világát, de az ornamentikáját is egyaránt. Nagy tisztelője nagyszerű bécsi mesterének Wagner Ottónak, de rendkívül erős benne a magyar nemzeti identitásérzet is. Csodálja az új anyagok kihasználási lehetőségeit, miközben mélyen tiszteli az antik építőművészet rendjét és a keleti építészet egzotikumát is. Ennek az ötvözete alkotja az ő csodálatos építészeti világát, melybe ma lehetőségünk van, ezen nagyszerű kiállítási anyag által – bekukkantani. 

Szép kiállítási élményeket kívánok mindenkinek!

 

Pásztor Péter

építész, egyetemi tanár

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :