[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Megújult a szepsi katolikus templom

szerző: SZABÓ OTTÓ 2010-09-21

 

Megújult a szepsi katolikus templom

SZEPSI TEMPLOM. A SZENTÉLY ÉS A SEKRESTYE ÁTÉPÍTÉSÉNEK FILOZÓFIÁJA

 

Az oltár

 

Az oltár, az Úr Asztala, carrarai márványból készült. Egy monolit kőtömb, szabályos kubusz, gyönyörűen erezett, csiszolt felületekkel.

A márványtömb a maga nemében olyan, mint az a bibliai szegletkő, amelyet az építők valamilyen okból megdolgozatlanul hagytak, amelyet nem törtek kisebb darabokra, amelyet nem használtak fel a falrakás folyamatában. Amely végül  szegletkő lett…

A kubusz átlósan le lett vésve, a kőből pedig kibontakozott egy emberi tenyér. Pontosabban kettő.

A tenyér és az ujjak a maguk érdességével az itt élő dolgos, szorgalmas, istenfélő emberek munkától barázdált kezeit utánozzák. Édesanyánk tenyerét, édesapánk tenyerét, őseink tenyerét, a miénket, a tiéteket… Alapjában mindenkiét. Az egyszerű emberét, aki szó nélkül megy, és teszi a dolgát. Kenyérré gyúrja a földet, gépeket tervez, gyerekeket nevel, kultúrát épít. És ember marad minden helyzetben.

Az Úr Asztalává lett carrarai márvány szimbolikája még ezeken is túlmegy!

Az első világháború névtelen hőseinek, eleinknek, nagyapáinknak és ükapáinknak is emléket állít, az innen besorozott katonák áldozatát is megénekli. Az itáliai Carrara a  Dolomitok egyik városa. Itt található Doberdó és Isonzó, itt folytak a legborzalmasabb harcok az első világháború végén, amelyeket az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai vívtak az egykori szövetséges, az olaszok ellen. Huszonegynéhány véres ütközetet…

Úgy nézzetek erre a műalkotásra, ahogyan ők tekinthettek ott, a messzi idegenben „a csillagos nagy égre…”

Arcukat a kezükbe temetve és elmerengve. Majd a tenyér marad ugyanabban a helyzetben, az ember pedig felemeli a fejét és választ keres: „merre sirat engem az édesanyám?” Csillagos ég…!

Sokszor fürkésszük az eget, közben olyan érzés kerít hatalmába, mintha valahová visszavágynánk.

Az elesett hősök imádságát találtam meg a kőben. Az elesett hősök imáit és hazavágyódásait hoztuk be a templomba. 

 

Az ambó

 

Szerves kiegészítője kíván lenni az oltár filozófiájának. Imára kulcsolódó kezek, szeretgető, becézgető, gyermekeket megnyugtató ujjak, egyedül maradt özvegyek, édesapjukat visszaváró gyerekek, be nem teljesedett szerelmek fohásza az ambó. A dombormű kompozíciós megoldása a Bódva-völgyére annyira jellemző, a szélben hajladozó, folyton suttogó nyárfákat idézi.

 

Az oltárkereszt

 

Hitünk szerint Jézus a mi bűneinket vitte fel a keresztfára, majd legyőzte a halált, és harmadnapra feltámadt, felment a mennyekbe és ott VAN a Mindenható Atyaisten jobbján.

Ott van tehát és nem a kereszten. A kereszten ezért nem látható.

Az, ami a kereszten látható, az a Szenvedés maga. Figyelmeztetés az élőknek: ha velem ezt tették, veletek is ugyanezt teszik majd, ha engem követtek.

Figyelmeztetés: nézz magadba, bűnös ember, mielőtt a szádat kinyitod! Nem az tisztátalan, ami a szájon bemegy, hanem az, ami azon kijön! − mondotta az emlékezetes kalásztépés szombatján.

Figyelmeztetés: ha valaki követni akar engem, az vegye fel a maga keresztjét!

Figyelmeztetés: amely azoknak az asszonyoknak mondatott, akik megfeszíttetése harmadik napján kimentek a sírhoz − mért keresitek az élőt a halottak között?!

Figyelmeztetés

El tudunk képzelni akkora fájdalmat, amelytől képes vért izzadni az ember? Akkorát, amelyről azt írja Radnóti Miklós, hogy a falakról lecsorgó és hogy vöröslik…

Testi fájdalom, sebesülések okozta fájdalom nincs ilyen. A lelki fájdalom ez. Amely úgy tud fájni Pilinszky János szerint, hogy tőle az embernek még az árnyéka is csörömpöl.

Engem is megajándékozott Jézus, van fülem a hallásra és szemem nemcsak a nézésre, de a látásra. Megláthattam a keresztemet és fel is vettem azt. Azóta nem fáj a lelkem. Mert annak, akinek keresztet adott, erőt is adott, hogy hordozhassa. Így lettem sokkalta erősebb, mint annak előtte.

De a fájdalmat − azt nagyon ismerem. Én ilyennek ismerem, tanúságot teszek róla. Olyan izzó és folyékony, hogy beleég a keresztbe, amint lassan végigfolyik rajta…

Figyelmeztetés, ne feledjétek.

Ez volt a korpusz szimbolikája.

Az egy szerves egységet alkotó kereszt valójában kettős kereszt. Pontosabban hármas kereszt.  Két kovácsolt vaskereszt és egy tölgyfakereszt. Rajta a fájdalom nyomával. Az enyémmel, a tiéddel. Az övével.

A miénkkel!

 

A sekrestye

 

Valójában egy hatalmas térinstalláció. A rendelkezésre álló magas, de szélességét és hosszát tekintve nem túl nagy helyiség művészi betöltése. Horizontális osztása a magasság miatt elengedhetetlen volt, valójában a többszintű létezés síkjait, eredetmondánk elemeit foglalja magába, a legyezőszerűen szétfutó ívborda-díszek pedig tulipánt formáznak. A fenség, a felkentség, a kiválasztottság ősi motívumát, népművészetünk alapelemét.

A fa Belorussziából származó borovi-fenyő, a sekrestye oszlopai az erdők fáit idézik.

A második világháborúban Szepsiből és a Bódva-völgyéből besorozott katonák itt bocsátkoztak először harcokba. Belorussziában, a pinszki mocsarak vidékén… Rengetegen ott estek el, nagyapám is ott harcolt és a szomszédom, Király Józsi bácsi is. Ők túlélték, ők meséltek a szenvedésről. Az erdei tömegsírokba eltemetett, elesett bajtársakról. Őket hoztuk haza szimbolikusan a borovi-fenyőkkel, valahonnan, Oroszországból... Imáik és hazavágyódásaik kifejezője a sekrestye, hasonlóan apáik és nagyapáik carrarai márvány oltárához.

A sekrestye elrendezésének alapelve egy középkori könyvtár víziója. A gótikában, a skolasztika idején nyílnak meg az egyházi egyetemek kapui a világi emberek előtt, a könyvtárakban tárolt emberi tudás hozzáférhetővé válik. A fény korszaka, szokás mondani. A Szentföldről hozott rengeteg tapasztalat új építési konstrukciók kidolgozását is magával hozta. Az ívbordás, pillérköteges tartószerkezet pedig lehetővé tette, hogy vékonyabbak legyenek a falak és hatalmas méretűek az ablakok. A sötét középkort fény áraszthatta el…

Az új sekrestye talán évszázadokon át mellőzött gyönyörű, csúcsíves üvegablaka új, szimbolikus jelentést kaphatott így. A mobilár fölötti emelvény nem karzatként szolgál, ahogyan egy korona sem egyszerű hajpánt (bár kétségtelenül összefogja a hajat is), sem pedig fejfedő, amely megvéd az esőtől, hanem sokkal bonyolultabb szimbólumrendszer.

Ez a hely sem raktár. Szent Térről van szó. Koronája szimbólumok és jelentések tömegével bír. Szemközt van az ablakkal. Szemközt a Fénnyel…

 

 

A gyertyatartók

 

A gótikus templomok külső támpilléreit díszítő fiálék hasonmásai. Csak keskenyebbek, kecsesebbek, kőrózsái lehajtott fejű, bűnbánó kovácsoltvas angyalok. Mi magunk vagyunk azok. Tűzben izzított, vízben hűtött esetleges létezők.

A gyertyagyújtás elve van a gyertyatartók izzó vasába belekalapálva. Az elmélkedés, az emlékezés, az ünnep, a hála, a szeretet, az összetartozás…

 

 

A trónus

 

A maga egyszerűségével kapcsolódik a kőoltárhoz, alapanyagával a sekrestyéhez, ívbordáival a magához a gótikához.  Külső vonalai szögletesek, kubuszt formáznak, belső vonalai íveltek, a háttámla vonala végig követhető a lábak belső vonalán, a belső vonalak ívelésén. Egy szabályos tojás rajzolható bele, amely az élet és a létezés egyik legősibb szimbóluma…

 

 

 

2010. augusztus 23-án, a szepsi katolikus templomban felszentelték az átépített
szentélyt és a sekrestyét, amelyet a rajzaim és az elképzeléseim alapján egy alkotói tímmel közösen készítettünk: az oltárt és az ambót Suchoža József szobrászművésszel faragtuk, a gyertyatartókat és az állókeresztet Rácz Péter és László péderi kovácsokkal, a szedeszt és a székeket, a sekrestyét és annak összes bútorát, valamint a bejárati filagóriát Lakatos András kiskunhalasi műbútorasztalossal készítettük. A bronz korpuszt Dienes Szilárd magyarpollányi mester öntötte. Az építészeti elrendezés tervét Ing. Arch. Pásztor Péter készítette.

Az alkotásokat Kassa új érseke, mons. Bernard Bober szentelte fel.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :