[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Meiso no Mori

szerző: Václav Kinga 2011-08-31

 

Meiso no Mori

Épület: Meiso no Mori Krematórium, Gifu, Japán

Alkotó: Toyo Ito & Associates Architects

Helyszín: Kakamigahara, Gifu, Japán

Szerkezet: vasbeton (Sasaki Structural Consultants)

Kivitelezés: 2004-2006

 

Meiso no Mori, azaz szabad fordításban a meditáció kertje vagy gondolatok kertje. Toyo Ito igencsak poétikus elnevezésű épülete a nagyjából 150 ezer lakost számláló Kakamigaharában található Japánban, Gifu tartományban, egy nyugalmat árasztó, dimbes-dombos és erdős temetőparkban, egy egészen kicsi műtó partján. Funkcióját tekintve pedig krematórium és búcsúztatóhely.

És valóban: az egész épület jellege – belső tereinek kialakítása, a nagyon szimbolikus kapcsolat a vízfelülettel, mindez a maga egyszerűségében, környezetébe simulva és azzal összhangban – hozzájárul az olyan hangulat létrejöttéhez, ami a temetkezési helyek sajátossága: egyszerűen csak mindenki elhalkul és csöndben marad.

 

Hasonló elemekkel – persze más formanyelvi eszközökkel – játszik a másik szintén elismert japán építész, Tadao Ando is (link), s templomainak hangulatai is hasonlóak. A recept egyszerűnek tűnik, mégis mindig beválik és nagyon hatásos: egyszerű és tiszta terek (még ha eme egyszerűség mögött Toyo Ito esetében bonyolult statikai számítások is vannak), visszafogott színhasználat, és ugye a kapcsolat a  természettel, amely már önmagában is merőben más, mint az ember általános, mindennapi környezete – ezek együttesen erőteljes szakrális teret tudnak alkotni.

Formai és szerkezeti szempontból a kakamigaharai krematóriumot a fukuokai Grin Grin park (link) testvérépületének is nevezhetnénk, hiszen gyakorlatilag azonos formai koncepcióból indultak ki, hasonló szerkezeti megoldásokkal és ugyanazzal a statikus-konstrukciós irodával (Mutsuro Sasaki) történő együttműködésből születtek. A két épület közötti eltérések, a terek formázása adja meg a különbséget a két épület hangulata között.

 

Míg organikus hajlékonyságával mindkét épület közel áll a természethez, a Grin Grin park inkább a föld alá bújik, a Meiso no Mori pedig úgy fest, mintha felette lebegne, teljesen könnyedén és szabadon. Bájos ellentmondás, hogy ezt a hatást pont egy különösen súlyos vasbeton szerkezettel sikerült elérniük. Tulajdonképpen szintén egy teljesen egyszerű és intuitív formai elemből indultak ki, amelyet aztán számítógéppel optimalizáltak. A tetőszerkezet 20 cm vastag, konkáv és konvex formák alkotják és 12 kúpszerű oszlop, valamint egy két emeleten keresztülhúzódó épületmag tartja az egészet. Az exteriőrrel összekötő üvegfelületekkel ellentétben az épületmag márványburkolatú zárt falai kimondottan introvertáltan hatnak. Persze így tudnak megfelelő diszkréciót is nyújtani, ezekben a termekben zajlik ugyanis az összes búcsúztatás és a testek elhamvasztása is.

Kakamigaharában létezett már krematórium a mostani épület előtt is, de azt lebontották, így Toyo Ito teljesen szabad kezet kapott az új forma tervezésekor. A homlokzatot alkotó üvegfelületekkel és lágyan ívelő tetőszerkezettel, a fehér színnel mintha teljesen dematerializálta volna az épületet, s ehhez a játékhoz hozzájárul a visszatükröződés is a víz felszínén, amely megkettőzi az formát.

 

Az utóbbi időben, a szakrális témájú épületek design-jában összhangra talált az európai és japán stílusú térformálás, annak ellenére, hogy a két kultúra szakrális kánonja eredetileg eléggé eltérő. Valószínűleg a minimalizmus térhódításával magyarázhatjuk ezt, amely főleg a 20. századi építészeti fejlődés folyamán mindkét építészeti kultúrkörben fontos szerepet játszik. Egyik leglátványosabb megnyilvánulási formája egyébként pont az európai stílusú szakrális építészetben jelentkezik, amelyhez a minimalizmus épp az építészeti kánonok paradigmaváltásakor társult, így fontos szerepet kapott az új templomépítészeti stílus fejlődésekor. S bár Toyo Ito formanyelve alapvetően nem nevezhető minimalistának, térformálásában és valamilyen letisztult egyszerűségre való törekvésében mégis nyomon követhetőek annak jegyei. Talán éppen ezek a szellemi közös pontok teszik könnyen érthetővé a Toyo Ito által tervezett krematórium térkoncepcióját is.

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :