[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

természet

 

MMA irodalmi

 

Hadifogoly

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Miért baj, ha valaki kicsikét

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2006-12-03

1Vallásokból van bõven. Az viszont érdekes, ha ma valaki, aki alig múlt húsz éves, éppen egy hat-hétezer éves valláshagyománnyal foglalkozik. Mellesleg igen jó versket is ír. Rácz Boglárkának hívják, a hinduizmust tanulja. Él. Gondolkodik. Alapinformációkat közöl egy távoli kultúráról. Bele kéne kukkantani!


2


3


4


5


6



Hinduizmus, védikus hagyományok

7


8


9


10


11



A hinduizmus szó hallatán leggyakrabban misztikus
képességekkel redelkezõ jógikra, gurukra, illetve különbözõ istenségek imádatára asszociálunk.
De mit is takar valójában ez a gyüjtõfogalom, amely India bölcseletét, hagyományait, vallását képezi?


"Valójában a hinduizmus úgy értelmezhetõ és összegezhetõ mint
visnuizmus, vagy vaisnavizmus."(Louis Renou)


Visnu nevét nyilván már mindenki hallotta. A védikus irodalom (India õsi szentirásai) egyértelmûen kijelenti, hogy Visnu az Istenség Legfelsõbb Személyisége. Személyiség, hiszen hindu felfogás szerint Isten rendelkezik bizonyos formával, tulajdonságokkal, "kedvtelésekkel".

Általában Visnu nevét együtt említik Krisna nevével. Krisna szintén ismerõs lehet azoknak, akik olvasták a hindu irodalom alapmûveit, pl. a terjedelmes szanszkrit eposzt,  Mahábháratát, vagy a hétszáz szankszkrit verset tartalmazó Bhagavad-gitat (Isten Éneke).

De milyen kapcsolat van Visnu és Krisna között? A válasz talán meglepõ lehet nyugati gondolkodásmóddal rendelkezõknek.
Krisna és Visnu nem különböznek egymástól. Visnu Krisna négykarú megnyilvánulása. Krisna nem csupán Visnu eredete, hanem minden ok oka, Õ a személyes, eredeti, kétkarú Isten. Tévhit tehát, hogy a hinduk politeisták. Visnun kívül több kiterjedése is létezik, de minden kiterjedésnek Õ a forrása.Fiatal fiúként ábrázolják, sötétkék, esetlek kékesszürke bõrszínnel.
További jellegzetességei közé tartozik hullámos, fekete haja, fuvolája, illetve a különféle ékszerek, amelyek a testét díszítik.

Az indiai templomokban általában Rádharánival együtt imádják.
Rádharáni (Rádha, Rádhika néven is ismert) az Isten iránti szeretetet és odaadást képviseli, kedves, fiatal lányként ábrázolják. A vaisnavák tehát Krisnát vagy valamelyik megjelenési formáját imádják.

Filozófiájuk alapját  a Védák képezik. A véda szó tudást jelent, ezért a védikus írásokat a tudás könyveiként
is emlegetik. A védikus irodalom rendkívül terjedelmes, sokmindent magába foglal. Fontos részei a  Rigvéda (Imádságok könyve), Számavéda (Himnuszok könyve), Jadzsurvéda (Áldozatok könyve), és Atharvavéda (Varázslatok könyve). Ezek a szent írások azt tanítják, hogy az anyagi test és az anyagi világ ideiglenes, a lélek pedig örök és eredeti otthona a lelki világ, ahol Isten (Krisna) társaként létezik. Ahhoz, hogy a lélek elérje eredeti helyzetét, számtalanszor kell reinkarnálódnia, hogy megvalósítson egy bizonyos fejlettségi szintet és elsajátítsa az Isten iránti szeretetet. Ehhez a folyamathoz szükséges a bhakti-jóga.

A bhaktit leginkább odaadó szolgálatnak fordítják, a bhakti-jóga tehát a hívõ szeretete és szeretetének kifejezése szolgálat formájában, Isten iránt. A védák egyéb jógatípusokról is beszámolnak, mint pl. a karma-jóga vagy djána-jóga, de ezekkel nem lehet közvetlenül megvalósítani az Isten iránti szeretetet. A hinduk legtöbbje vaisnava, egy kisebb csoportjuk azonban a saivizmust gyakorolja. A saiviták Sivát, a pusztitás félistenét imádják. Siva az õsi hagyományok szerint a Himalájában él, fehér bõrrel, három szemmel, szigonnyal ábrázolják.

A hinduk olykor félisteneket is imádnak, ami ellentétben áll a védikus hagyományokkal. Leggyakrabban anyagi javakat remélve fordulnak valamelyik félistenhez. Végkövetkeztetésként megfogalmazhatjuk, hogy a hinduizmus és vaisnavizmus mögött egyedülálló szellemi értékek állnak, az élõlény és Isten közötti szeretteljes kapcsolatot igyekeznek megvalósitani és nagy hangsúlyt fektetnek a lelki élet gyakorlására.


Rácz Boglárka


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: bhn racz bogi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-08-22
pofazos bulira talan nem, de ertelmes beszélgetesre szivesen...bhn racz boglarka
név: már e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-22
én má tudom, hogy a Szászinak mért olyan nagy a pocakja! A múltkor láttam, amint egy hölty pozorgán felfújta neki! Beony.
név: wazze e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-22
az orális hagyományt a Teca tudja jól, olyan furulyás, hogy még a helyi néptáncsoportba is bevették, azóta, minden kamasz táncolni akar, mer olyan jó fújja vagy mi. Az meg nem baj, ha szájrúl szájra hagyományozódok, nekem nem fáj... Annyira.
név: tandem e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-21
Hoppá. Orális hagyomány... Még ilyet. Az nem francia? Indogermán... Nohát
név: wazze e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-12
Eztet meg a lexikonybó másoltam idi magamnak, hogy metaláljam máskor es: VÉDÁK – A brahmanizmus, majd a hinduizmus szanszkrit nyelvû szent iratai. (A véda szó jelentése: »tudás«.) Anyagát az Indus völgyébe bevándorolt árja törzsek hitvilágából, az õsi indogermán istenekhez (Indra, Váju, Varuna, Rudra, Djauszpitar stb.) és kultuszaikhoz kötõdõ különféle elképzelések ad¬ják. A védikus tanokból, amelyek sokáig papi klánokon belül, apáról fiúra szállva, orális tradícióként éltek tovább, három nagy gyûjteményt állítottak össze. A Rigvéda az istenekhez intézett himnuszok gyûjteménye; a Jadzsur¬véda a rítusok szabályait, az oltárok és áldozati helyek készítésének módját írja le és magyarázza; a Számavéda pedig fõként a rituális zene és ének tu¬dományával foglalkozik. Késõbb született a démoni erõk elhárítására hasz¬nált mágikus mondások gyûjteménye, az Atharva-véda. Ezt követte a védikus kommentárirodalom, a brahmanák és az áranjakák létrejötte, amelyekben már a kozmosz természetére irányuló misztikus spekulációk is megjelennek. A Kr. e. 8–4. sz. körüli idõszakban keletkeznek a fõként a lélek (Átman) és a legfõbb, elvont istenség (Brahman) természetével és azonosságával foglalko¬zó, hol verses, hol prózai, nagyrészt dialógus formájában megjelenõ Upani¬sadok (»titkos tanok«), amelyek az indiai filozófia elsõ alkotásaiként értékel¬hetõk. A hindu tradíció – elsõsorban az olyan nagy tanítók, mint Sankara vagy Rámánudzsa, ill. egyes szent iratok – szerint a Védák messze nem kor¬látozódnak a fenti gyûjteményekre, szerves részét képezik az olyan szövegek is, mint a Mahábharata, a Pancsarátra, a Rámájana és a Puránák.
név: miskin e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-05
A Vének is megnyalnák a sót mi? Na jó van, igazatok van, lehet ilyet is csinálni. Meg aztán miért haljon ki a magyar még ha hindu vallású is, hát nem ?
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-05
..ufff...
név: krónikás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-05
El kell hoznotok a Vének Tanácsa elé. Megnézzük.
név: wazze e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-05
Jééé te nem tudod, hogya tiszta hüjéket pontos jével írva igen tisztelték az indiánok. Különben nagy tél lesz, cserkészek lopják a fát a meteorológus megbízásából, hogy legyen mibõl jósolni. Inkább legyek hüje pontos jével mint politikus! Na csá! A csaj meg nem csúnya. Akárki megnyalná, no nem azt, az újját. Mert igenis van olyan, hogy szép is meg okos is meg nõ is. Bár férfiban ez gyakoribb, márcsak magamról tudom, nem?!
név: jééé e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-04
Má bocs a megjegyzesert. de tiszta hulyek vagytok... :-)
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-04
@.ki aSzászi?Hmm...Szerintem elmegy.Én sem vagyok egy Matyóhímzés....
név: @ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-04
Igeen?! Akkor biztos csúnya!
név: szaszke e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-04
Há lehet róla szó, amúgy okos kiscsaj
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-04
Szaszke majd hozzál össze egy pofázós bulit a Boglárkával.Na meg ott lenne Oszi is meg projektor meg a csapat.Mondjuk Kokaván?