[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Mies van der Rohe

szerző: Václav Kinga 2013-01-14

 

Mies van der Rohe

 

Ludwig Mies van der Rohe a 20. századi építészet egyik ikonikus alakja, a modern építészet, majd internacionális stílus egyik megteremtője. Munkássága jóval a minimalizmus létrejötte előtt teljesedett ki, így őt nem is sorolják a műfaj képviselői közé. Épületeinek formavilága és szellemisége alapján azonban bátran nevezhető a stílus előfutárának, mintegy megteremtőjének. Munkásságát hivatalosan általában az internacionális kategóriába sorolják.
 

Alkotói életútját Bruno Paul, majd Peter Beherns irodájában kezdte, miközben Friedrich Schinkel és Frank Lloyd Wright munkásságát tanulmányozta. Saját irodáját 1912-ben alapította, s első munkáiban az építészet és a technika összehangolására törekedett, valamint igyekezett az építészetet minden szinten iparosítani. Ez nagyrészt bauhausos szellemiségét tükrözi. 1921-ben alapította El Liszickijjel a G. (Gestaltung – építészeti alakítás) csoportot, majd hozzájuk csapódott Hans Richter, s együttesen szerkesztették az azonos című folyóiratot.
 

Walter Gropius és Hannes Meyer után 1930-tól a németországi Bauhaus igazgatója lett. Egy meglehetősen bonyolult időszakban vette át a vezetést, amikor az iskolára komoly politikai nyomás nehezedett baloldali szellemisége miatt. 1933-ig, a Bauhaus végleges feloszlatásáig igyekezett lavírozni ebben az igencsak ingatag helyzetben. Mindeközben az iskola művészeti programját határozottan az építészoktatás felé irányította. Ezután az USA-ba emigrált, részben politikai okok miatt, részben pedig azért, mert felismerte, hogy ideáinak megvalósításához különleges feltételekre van szüksége: olyan befektetőkre, akik megengedhetik maguknak az olcsónak aligha nevezhető építési formákat. Ludwig Mies van der Rohenak magas szintű, minőségi anyagokat gyártó iparra, őt az alkotói törekvéseiben támogató közegre volt szüksége.
 

Gyakorlatilag már pályája elején megfogalmazta építészeti ideáit, s alkotásaiban egész élete folyamán igyekezett ezeket megvalósítani. Az összefüggő tér, az üvegfalú homlokzat, a tiszta szerkezeti rendszerek, az egyszerűség, a szerkezeti igényesség és az egészet átfogó építészeti esztétikai maximalizmus elképzelése leginkább a barcelonai német pavilonban és a chicagói Farnsworth-házban mutatkozik meg.
 

A barcelonai NÉMET PAVILON  a két világháború közti legismertebb műve, amely még a német kormány megbízásából készült, az 1929-es világkiállításra. Az alacsony épületet vékony vasbeton lemez fedte, lábazatát travertin, a térben szabadon álló válaszfalait zöld márvány takarta. Az épületet fényes acéloszlopok támasztották alá. Térképzésében részben az összenyíló belső terek domináltak, részben pedig a külső környezetbe való organikus átmenet, amelyet nem zártak le ablakok. Az épületet a kiállítás után lebontották, majd 1983–86 között fényképek alapján újraépítették.
 

Ludwig Mies van der Rohe későbbi építészetének fő témája az acél és üveg alkalmazása volt (üveg felhőkarcolók). Amerikába áttelepülve hatalmas toronyházakat tervezett. A technika és technológia tökéletes összehangolására törekedett. A lakás és irodai rendeltetésű tereket egyaránt acél-üveg felületek mögé rejtette (SEAGRAM BUILDING, New York, 1954–1958, LAKE SHORE DRIVE LAKÓHÁZAK, Chicago, 1948–1951).
 

Egyesült Államok-beli legismertebb alkotása a FARNSWORTH-HÁZ (1951), amely leginkább egy vékony, hajlékony lábakon álló transzparens üvegkocka. Hasonló elvek alapján épült a CROWN HALL üveg kubusza (1950–1956), melynek jellegzetes dísze a bejárat két oldalán megjelenő, hatalmas acélkeret markáns motívuma.
A Farnsworth-ház két ok miatt is jelentős alkotás: részben ez a ház testesíti meg Mies van der Rohe építészeti ars poeticáját egyfajta kicsúcsosodásaként addigi építészeti kísérleteinek, részben pedig az európai modernista eszmék egyik kifejeződése.
Maritz Vandenberg a következőképpen jellemzi: „Gyakorlatilag az egész ház transzparens, kivéve az intim belső tereket, amelyeket egy zárt egységbe zsúfol be. A ház hagyományos elemei (nappali, szobák, falak, ajtók, belső kárpitozás, bútorok, képek a falon, személyes tárgyak) gyakorlatilag teljesen megszűnnek és a lét transzcendens, puritán víziójába tömörülnek. Mies végül elérte a célt, amely felé már több mint harminc éve megérezte az utat.” 1
 
A ház méreteiből kifolyólag Mies van der Rohe képes volt olyan térbeli és szerkezeti ideálokat kivitelezni, amelyek más épületeknél, pl. Seagram Building, éppen nagyságuk miatt, lehetetlen volt. Funkcionális és szerkezeti igényeik túl összetettek ahhoz, hogy hasonló letisztultságot tudjanak elérni.
 

Fontos megjegyezni, hogy Mies van der Rohe kritikusai ezt a házat is sokszor bírálják használhatatlansága miatt. Sőt, épületei sokszor alig funkcionálisak (pl. a barcelonai pavilonban nincs hely a kiállítási tárgyak részére, és Gropius a Tugendhat-villát „Sonntagshaus”-nak, vasárnapi háznak nevezi). Mies van der Rohe munkássága, mint ez utóbbi ház is mutatja, magán viseli a minimalizmus legtöbb jegyét, a tökéletes térformálást, a megfelelő arányok megtalálását, és természetesen a formalista hajlamot is. Mindemellett épületei leginkább mint olyan absztrakt alkotások értékelhetőek, amelyek a modern élet és technika kérdéseivel foglalkoznak. Olyan formakeresési és térképzési tanulmányok, ha úgy tetszik, példaképek, amelyre követői alapozni tudnak.
Alkotásának tisztelegve az EU 1987-ben létrehozta a Mies van der Rohe-díjat, amelyet kétévente ítél oda kiváló építészeknek és építészetben dolgozó ígéretes tehetségeknek.

 

MIES VAN DER ROHE MŰVEI:
NÉMET-PAVILON, BARCELONA, SPANYOLORSZÁG, 1929
TUGENDHAT-VILLA, BRÜNN, CSEHORSZÁG, 1930
EDITH FARNSWORTH-HÁZ, PLANO, KENDALL COUNTRYM ILLINOIS, USA, 1951
CROWN HALL, ILLINOIS INSTITUTE OF TECHNOLOGY, ILLINOIS, USA 1956
SEAGRAM BUILDING, NEW YORK, USA, 1958
NEMZETI GALÉRIA, BERLIN, NÉMETORSZÁG, 1968
 

1 Vandenberg, Maritz (kol.): Farnsworth House (Architecture in Detail), Phaidon, 2005

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :