[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Nádas-konferencia Pozsonyban

szerkesztette: Lovas Enikõ, 2010-01-21

Nádas-konferencia Pozsonyban
Régi panaszunk ez, talán jogos is. Élünk itt, Európa közepén, magyarok, egy nagy kultúrájú kis nemzet, és be vagyunk zárva abba a mi nagy kultúránkba, mert senki se érti a szavunk. Hatványozottan igaz ez irodalmi kultúránkra, ami ugye „nyelvében él“... És ha valaki nem bírja ezt a nyelvet, akkor csakugyan nem sokat érthet abból, ami ezen a nyelven írva vagyon.


A néma tartomány (Måkvá krajina)


Az éjszaka legmélyén


A szabadság lélegzetet (Dych slobody)


Nádas-konferencia Pozsonyban

Ez bizony ténykérdés.
De hogy ugyanakkor meg nem is volna kíváncsi ránk senki, meg arra se, hogy mit mondunk, amikor ezen a mi „érhetetlen“ nyelvünkön írunk vagy beszélünk, az egy igen életidegen feltételezés. Amibe nem lehet beletörõdni.  

A pozsonyi Kalligram Kiadó már évekkel ezelõtt elhatározta, hogy leszámol azzal az állítással, hogy Közép-Európa kis nemzetei és azok irodalmai önmagukba zárt, saját nyelvükben forgó kisvilágok volnának, amik saját magukon kívül nem érdekelnek senkit, így aztán a magyar könyvek mellett elkezdte lefordíttatni, kiadni szlovák, cseh, lengyel, román, szerb, horvát stb. írók mûveit – és persze magyarokét is szlovákul.

Többek közt Nádas Péterét, akit kétségkívül a legnagyobb írók közt tart számon az irodalomtörténet. Kivételesen nemcsak a mi, a mások számára érthetetlen nyelvû irodalmunkban az Nádas Péter aki, hanem a nagy nyelvek (német, angol, francia, orosz) és a kisebbek, meg az egészen kicsik (a lélekszámot értem alatta) irodalmában is jelen van. (A felsoroltakon kívül svédre, finnre, dánra, norvégre, lengyelre, csehre, szlovákra, szerbre, horvátra, de észtre és lettre is fordítottak már le Nádas-mûvet.)

Ezeken a helyeken õ tehát tudomásul vétetett.
Ráadásul nevezett író nem krimit ír, nem is hamisítatlan bestsellereket, hanem olyan gondolati mélységû és esztétikai megoldottságú mûveket, amelyeknek megjelenése – szinte kivétel nélkül mindegyiké – revelációként hatott irodalmunkban. Az 1986-ban megjelent Emlékiratok könyve c. Nádas-regényt Susan Sontag, amerikai kritikus korunk legnagyobb, valamint a század egyik legnagyobb regényének nevezte. A 2005-ben megjelent regénytrilógiát, a tizennyolc évig írt Párhuzamos történeteket pedig „világirodalmi léptékben is egyedülálló“  teljesítménynek tartják.

Nádas persze nem szereti ezeket a meghatározásokat, meg úgy általában a szuperlatívuszokat se. Amikor a Berlini Mûvészeti Akadémia tagjává választották, és egy interjúban nagy írónak titulálták, szabadkozott: „... az irodalommûvészet, az nagyon szigorú hierarchia. Ott mondjuk Shakespeare-rel az ember nem téveszti össze magát.“ – „Õ nagy író? – kérdezte a riporter.“ – „Nem nagy író – válaszolta Nádas –, õ az istenekkel van, vagy az istenek közvetlen szomszédságában.“

Hát, hogy ki van és hol, azt innen nézve nagyon nehéz meghatározni, de történnek rá azért szép és komoly kísérletek.
Ilyen például a  Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének és a Kalligram Kiadónak a Nemzetközi Visegrádi Alap (International Visegrad Fund) támogatásával létrejött közös rendezvénye, a Nádas Péter írásmûvészetének közép-európai kontextusa elnevezésû tudományos konferencia, amelyet 2010. január 27-én tartanak  Pozsonyban, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében. /Védcölöp u. (Palisády) 54./

A rendezvényrõl Görözdi Judittal, a SZTA Világirodalmi Intézetének igazgatóhelyettesével, a konferencia fõszervezõjével beszélgettem.

– Intézetünk a szlovákon kívüli irodalmakkal foglalkozik – német, francia, orosz, magyar stb. –, és a szlovák kultúra felé közvetíti ezeket. Fordítással, fordításelmélettel, a különbözö nemzeti irodalmak szlovák recepciójával foglalkozunk tudományos szinten. A kortárs magyar próza szlovák befogadása a kutatási területem, ehhez kapcsolódik a Nádas Péter írásmûvészetével foglalkozó konferencia. Megrendezésére jó apropóul szolgált, hogy nemrég jelent meg a Kalligram Kiadónál a Paralelné príbehy címû regénytrilógia, amely Nádas Párhuzamos történetekjének elsõ idegen nyelvû kiadása. Ezúttal a Kalligramnak sikerült megelõznie még a németeket is, pedig náluk Nádas szinte hazai szerzõnek számít. 

Ez hogy történhetett?
Ha jól tudom, az elsõ német próbafordítás nem volt sikeres, s elölrõl kellett kezdeni a munkát...

A szlovák irodalmi köztudatban mennyire van jelen Nádas Péter?
Jelen van, hiszen a Kalligram a kilencvenes évek végétõl már az ötödik Nádas-könyvet adja ki szlovákul. A Hamlet je slobodný (Hamlet szabad) esszéköteten, az Upratovanie (Takarítás) c. drámagyûjteményen kívül megjelent a Koniec rodinnej ságy (Egy családregény vége), a Kniha pamätí (Emlékiratok könyve) és most már a Paralelné príbehy (Párhuzamos történetek) is. E két utóbbi a közelmúltban elhunyt Juliana Szolnokiová munkája.

Mennyire jól vagy könnyen fordítható Nádas szlovákra? Milyen nehézségekkel találkozhat a fordító?
Nádas míves nyelvet használ, nagyon finom a stilisztikája, pontos szerkesztésûek a mondatai. A terminológiai igényességû leírások és a szlovák szintaxistól idegen hosszú mondatok állítják kihívás elé a fordítót, hiszen egyrészt precízen kell visszaadnia az eredetit, másrészt a lehetõ legtermészetesebben kell szólnia szlovákul. Julka Szolnokiová pedig nemcsak termékeny, hanem korrekt fordító volt, igazán jó munkát végzett. A szlovák Emlékiratok könyvéért fordítói nívódíjat is kapott. De õ ültette át szlovákra például Kertész Imre mûveit, Esterházy két kisregényét, vagy Bartis Attila könyvét is. 

Vannak már valamilyen visszajelzések arról, hogy a Paralelné príbehy milyen fogadtatásra lelt a szlovák olvasóknál? Létezik, mondjuk, egy kontrollcsoport, amelyen lemérhetõ a majdani, a várható fogadtatás?
A kollégákon, akik nagy elismeréssel beszélnek róla. Persze ezek szubjektív visszajelzések, amelyek akkor tekinthetõk fogadtatásnak, ha írott, pl. kritikákban megjelenõ nyomuk lesz. Ráadásul egy ekkora corpus esetében, mint amilyen a Paralelné príbehy, a sajtóvisszhang lassan indul. Viszont már az elõzõ Nádas-mûveket is kedvezõen fogadták, a Kniha pamätí-vel kapcsolatban  jelent meg Silvester Lavrík tollából a lelkes felkiáltás, hogy egy ilyen szöveg csak egy fejlett irodalomban születhetett meg, mert csak a nagy formátumú irodalmak engedhetnek meg maguknak ilyen destruáló mûveket.

Van a kortárs szlovák irodalomban Nádaséval rokonítható mû vagy tendencia?
Nincsen. Esterházyék generációja – amelyhez Nádas is tartozik – újragondolta az irodalom funkcióit, a próza „építõelemeit“, sõt lement egészen az irodalom alapjáig a nyelvet, annak szerkezetét illetõleg is. Az a nyelvi destrukció, amely szétboncolja a nyelvet, hogy aztán újrafelépítse azt, teljesen hiányzik a szlovák irodalomból.

Miben látod az alapvetõ különbséget a kortárs magyar és szlovák irodalom között?
A kortárs szlovák irodalomnak jelenleg a kispróza a vezetõ mûfaja. Ez kitûnõ „pillanatfelvételek“ készítését teszi lehetõvé, de nem alkalmas nagyobb ívû kérdések tárgyalására. A magyar irodalomban pedig minden író nagyregényt ír (alig gyõzni olvasni), identitásproblémákkal, az elbeszélt történet és történelem viszonyával foglalkoznak, vagy mint a Párhuzamos történetek: a világ mûalkotásban történõ leképezhetõségével. Amivel nem állítom a két irodalomra vonatkozóan, hogy a terjedelemben kifejezõdõ lépték értékmeghatározó lenne.

A 27-i Nádas-konferencia meghívóján tizenegy elõadó neve olvasható – magyar, szlovák, cseh, lengyel irodalomtudósoké. Az elõadásaiknak van valamilyen közös nevezõje?
Amikor elterveztük, hogy ezt a konferenciát létrehozzuk, megpróbáltuk meghatározni, hogy mit jelent nekünk Nádas Péter, személyenként és a kultúránkban is. A közös nevezõ Nádas közép-európaisága lett. Hogy ez miben rejlik, azt járják körül a konferencia elõadói az irodalomtörténet, a recepció, az összehasonlító irodalomtudomány és az értelmezés megközelítései felõl.

Konkrétabban...
Adam B¾och, intézetünk igazgatója a Párhuzamos történetek irodalmi összefüggéseirõl, Peter Michaloviè esztéta a mûfaji hagyományok nádasi átértelmezésérõl ad elõ. Komparatisztikai szemléletû Benyovszky Krisztián dolgozata, aki Nádas Pétert Ladislav Fuksszal veti össze, vagy az egyik lengyel elõadónké, Giziñska Csilláé, aki Nádas drámáit és a lengyel misztériumjátékot hasonlítja össze. Nádas mûvének nyugat-európai és tengerentúli fogadtatásáról Gyenes Imre, a cseh recepcióról Marta Pató, a lengyelrõl Elzbieta Szawerdo beszél majd. Grendel Lajos a magyar irodalomtörténet kontextusában helyezi el a szerzõ  munkásságát a szlovák résztvevõk számára, Mária Kusá transzlatológiai elõadással készül: a szlovák Nádas-szövegeket vizsgálja.

És a tiéd? Görözdi Judit elõadása mirõl szól majd?
Az Emlékiratok könyvének narratív szerkezetérõl szeretnék beszélni, arról, miként szervezi az elbeszélésfolyamok mûbeli építményét az elbeszélõ önnön identitáskeresése.

Mi ennek a konferenciának a tulajdonképpeni célja?
Az irodalomtudomány „dolga“ általában is, hogy értelmezze a szépirodalmi alkotásokat. Ehhez tartanánk magunkat mi is, ebben a konkrét esetben Nádasra, s a Nádas-mûvön belül a közép-európaiságra fókuszálva. A konferencia a szlovák közegnek szól, s ilymódon Nádas írásmûvészetének szlovák befogadásához is szempontokat kíván kínálni.

A konferencia kísérõrendezvényei is igen figyelemre méltó események lesznek.
A január 27-i rendezvényeket megelõzõen, január 26-án este Nádas Péter Saját halál címû könyve alapján készült Forgács Péter-filmet vetítik a filmmûvészeti egyetemen, utána beszélgetés lesz a szerzõvel. 27-én, 17 órától pedig a pozsonyi Posta utcai Pantha Rhei könyvesboltban könyvbemutató és közönségtalálkozó lesz Nádas Péterrel a Párhuzamos történetek címû regénytrilógia Paralelné príbehy címû szlovák kiadásának az alkalmából. Ennek a rendezvénynek a Kalligram Kiadó a házigazdája.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :