[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Nagy kalandom délen

szerkesztette: Kiss László, 2009-05-17

alkoholGyorsan kötöm a nyakkendõt. Mellény, zakó, alkalmi cipõ (kis fényesítés), aktatáska. Rohanok, kinn már várnak a barátaim. Gyors helló, sziasztok, vágódok az autóba. Megtisztelõ "anyósülés".


Nem is igen járna, hiszen hölgyek is vannak a társaságban. Polgármester, feleség, jegyzõ asszony, képviselõ. Gáz. Uticél egy szomszédos ország kisvárosa. Nagy eseményre megyünk. Közös projectünk szellemi vezetõje egy felemelõ rendezvény keretén belül ünnepli 80. születésnapját. Megtiszteljük. Csak természetes. Ajándék a csomagtartóban. 200 km áll elõttünk.
   Túl az út felén valami belém villan. Kapok a zakózsebemhez: semmi. Semmi irat. Önnyugtatás. Már a szomszéd is EU. Kisördög azonnal, ja, ja, csak nem schengen...Szóvá teszem a dolgot. Gond. Mi legyen? Visszafordulni? Késõ, akkor nem érünk oda. Gyors telefonok. Ezredesek, osztályvezetõk. Negatív. Lacikám, így jártál, nem fog menni. Határ elõtti kisváros. Tankolás, kávécska. Borítékolok. Meghívók a mi nyári programunkra. Tovább. Hátha valahogy mégis átengednek. Közben tovább borítékolok, ha maradok, legalább a meghívókat adjátok át.
   Határ. Magyar mosolyog, engedékeny. Idegen nem. Maradok. Pénzed van? Van (kevés), de megnyugtató háttérrel egy dühös, görbe estére velem van a bankkártyám. Visszasétálok. Magyar mondja, átszól a kollegának, mi volt. Nem szólt. Kettes magyar bizalmatlan. Mondja, õ leellenõrizne. Mondom, tegye. Nem teszi.
   Séta a kisvárosig. Valahogy el kell ütnöm kb. 4 órát, amíg visszatérnek. Merengek. '92-ben megjártam Nyugat-EU-t, egyszer sem kellett elõvennem az útlevelet. Pedig úgy szerettem volna egy-két pecsétet a mesevilágból!
   Kisváros. Bocs, nem. Egy falu. Elég mélynek tünik. Ja, a kocsiban borítékoltam. Ez kimaradt. Bankkártya kilõve. Másodikra megtalálom a fõutcát. Hûvös van, csepereg. Lengén vagyok. Falu közepén echte szocreál kiskocsma. Beton kocka, mint egy tejcsarnok. Északi oldal salétromos, de amúgy rendben van. Az ablakokon az uralkodó sörmárka fakulóban lévõ matricái. Ajtó nyitva. Belépek. A vártnál enyhébb illatok. Vegyes filing. A modernizáció jegyében új bárpult, terméskõvel kirakva. Modern hûtõk. Régies padló, õsi asztalkák, mûbõrbevonatú vasszékek. Szabvány üveg hamusok, '70-es évek design-ja. A korrektség jegyében minden asztalon négy söralátét (az uralkodó márka...), bár szegények pályafutásukat nem az idén kezdték, de mégy csak nem is tavaly...Egy játékautómata és egy csocsó. Gombok nincsenek elkoszolódva. Kevés fiatal lehet a faluban.
   Sehol senki. Köszönök. A hûtõk mellõli rejtett sarokból, az odakészített kisszékrõl felemelkedik egy bõ 50-es hölgy.  Tudom, hogy nem szép dolog, de engem egy bulldogra emlékeztet. Köszönés nincs. Bizalmatlanul méreget. Arcán: meggyõzõdése, hogy látott már sokat, s nem is vár már semmit, és ezt vegye tudomásul mindenki. Ki lehet ez a flancos idegen? Veszélyes, vagy nem? Próbálok jópofi lenni. Meddig vannak nyitva? Mintha nem tudnám. Amíg megéri. Ja. 9-ig. Óvatosan kérek egy sört. Hah, megnyugszok. Bankkártya nélkül is király vagyok. Közben, hogy ne legyen kínos csend, elmondom, hogy jártam. Ahogy számítottam, hiszi is, nem is. Leülünk. Váratlanul megszólal. Szidja a rendszert. Remek. Abban jó vagyok. Ki nem..? Lényeg, hogy Bulldog-néni enyhül. Ez jó a következõ 3 és fél órámra nézve. Zavarában keresi a szavakat, nagyon meg akar felelni valaminek, valakinek. Sokáig kettesben, korán van még.
   Úgy bõ félóra múlva bizonytalanul belép egy idõsebb férfi. Szürke melegítõ, világos ing. Valami régi tartás dereng benne. Mûvház igazgató, tsz elnök, népfrontos lehetett talán. Most alig áll a lábán. Meglepõdve, de barátságosan végigmér. Mogorván kiszolgálják. Végig engem néz, abszolút mosoly az arcán. Jaj, ne haragudjak már...van neki cserép, eladó...ha esetleg. De nem ám az egyfülû! Ha az letörik, leesik a cserép, és...annyi! Ez kétfülû..! A kijelentés, s az artikuláció és gesztikuláció felér a Szent Grál megtalálásának bejelentésével. Igazgató aztán közelebb jön, pálinkára invitál. Kedvesen visszautasítom. Legalább egy sört! Azt is. Sör mégis lesz. Aztán finoman háttérbe vonul.
   Egy nagyon vékony fekete fiatalasszony tér be, kér egy háromcentest. Vitába száll a visszajárón, de hamar meghunyászkodik. Szerényen leül, két három kortyra megissza és szinte fal mellett surranva távozik.
   Két munkás jön, kissé olajos ruhában. Vegyest isznak és sört. Egyikük lekezelt velem. Hoppá! Kezdek a csapat része lenni. De így van ez rendjén kis helyen. Nem is napbarnítottak, inkább feketék. Látszik, hogy nagyon dolgoznak, csak beugrottak egy pillára, nem lesznek sokáig. A rövid újjú ing ha feljebb csúszik, vakítóan fehér bõr. Nyakam rá, hogy traktorosok. Besétál magabiztosan Bulldog-néni kislánya. Kiköpött kisbulldog. Úgy 16. Tõlem megzakkan. Aztán mama. Megnyugszik, nem veszélyes. Kiszedett szemöldök, divatos kínai cucc. Attól, hogy valami divatos, még nem biztos, hogy jól áll. Kihívó pillantások felém. Gyengén indult ez a mai nap, de csak kialakult..!
   Betér egy halk szavú, jobb sorsra érdemes középkorú férfi. Pohár sört kér. Beszélgetünk. Agrármérnök, saját meglátása szerint erõsen lecsúszóban. Mezõgazdaság? Itt is? Az alma? Felét kivágták. Mindent külföldrõl hozunk. Nem lehet megélni. Pedig a feltételek..! Elcseszték! Fulladunk meg. Normálisan nem lehet! Bezzeg nekik! Fizetés, juttatás, autó. Minden ingyen. Nekünk meg semmi. Mi lesz ebbõl! Ott is? Ugyanígy? Persze. Korrupció, csalás. Bûnözés. Na, még egy sört? Óvatosan kifejtem, bankkártyilag vagyok igazán ellátva, az meg ugye itt...Ugyan már! Nem azért hívunk meg! Bocs, letegeztelek...Jaj, semmi gond! Na hát akkor szervusz!
   Igazgató néha emelt hangon véleményt nyílvánít, aztán visszasüpped csendességébe. Már nem szolgálják ki. Heves veszekedésbe bonyolódik Kisbulldoggal, aki tekintet nélkül a köztük lévõ legalább 50 évre tegezi, s kioktatja a viselkedés normáiról. Mi több, velem példálózik! "Melleted, õ igen, õ igazi úriember! De te..?" Igazgató feladja, hozzám hajol, ha már így alakult, nyugodtan aludjak nála. Hoppá!
   Agrármérnökkel tovább beszélgetünk. Visszatérnek a Traktorosok. Igazgató úr kitámolyog, de tíz perc múlva újra bejön. Megérkezik Nagybulldog. Rögtön tudom, ki õ. Uralja a pályát. 160 cm. Kedves, határozott. Meg sem lepõdött rajtam. Szerintem már elment a faluban a furcsa idegen híre. Tovább beszélgetünk, immár heten, nyolcan. Természetesen megváltjuk a világot. Szerény, visszafogott emberek. De õszinték. Igazgató kivételével mindenki áll a lábán. Mértéktartóak. Nehéz sorsúak. Nem egyedi eset. Úgy egy óra alatt kellemesen összebarátkozunk.
   Mikor indulnom kell, már jóban vagyok az egész társasággal. Kezet fogok mindenkivel, mondják, ha arra járok, térjek be.
   Hazafelé már nem sajnáltam, hogy így alakult a napom.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: - e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-05-30
Én értem! Mivel én írtam... Törölni sajnos nem tudom, így azt kérem gondoljatok arra, hogy egy kicsit zabos napom volt, és sokminden járt a fejemben de semmi extra...Please, delete it! Thanks
név: poiu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-05-29
ki érti az utolsó bejegyzést?
név: - e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-05-25
Az alatt a 4 óra alatt követtem az eseményeket, de köszönhetõen neked befejeztem! Hála neked hogy ilyen ragaszkodó vagy! Idáig nem errõl az oldaladról ismertelek. Mondjam azt hogy csalódtam?? De még mekkorát. Amikor számon kell kérni ott vagy.. rögtön..Most pedig vársz kitartóan, talán most én is egy kicsit konokabb leszek..Hát legyen..Rég voltam az életnek ezen az oldalán..De mindent meg lehet szokni.. Ezt nem biztos.. Hát szép Napot. (Nem mondhatom el senkinek elmondom hát mindenkinek)
név: cat :) e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-05-22
Még mindig jó a stílus. A történetet viszont már ismertem... valahonnan. Szerintem vicces.
név: Kiss L. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-05-22
Kb. 4 óra...
név: ZS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-05-19
Tetszik, bár még a végét lehetett volna részletezni... Mennyi is volt az össz várakozás??   
név: Kozsár Zs. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-05-17
remek! lendületes, élménydús, érzékeltet hangulatokat és feszültségeket, jó kis írás. tetszik a szófukarsága. (az utolsó mondatban is bátran használnám a jelen idõt - "nem sajnálom" - mert ez így számomra olyan kilógó lóláb.