[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Nagy királyunk, Zsigmond

szerző: Kiss László 2012-02-28

 

Nagy királyunk, Zsigmond

 

A kereken fél évszázadig uralkodó Luxemburgi Zsigmond kiemelkedő királya volt Magyarországnak, jóllehet a "Nagy" jelzőt nem kapta meg. Az úgynevezett vegyesházi királyaink közé tartozik. Az Árpád-ház kihalása után hosszú ideig nem tudott gyökeret ereszteni egyetlen dinasztia sem a Kárpát-medencében. 
III. András halála, 1301 után következett két Anjou, Károly Róbert és fia, Nagy Lajos. Lajosnak viszont csak lányai voltak. Az ország stabilitása érdekében lányait ugyan okosan házasította, halála után mégis azonnal kitört a trónviszály. Lajos Mária lányát eljegyezte a jónevű Luxemburgi-házból származó Zsigmonddal. Nekik szánta a trónt. Máriát meg is koronáztatta. Zsigmond törvényes uralma viszont nehezen kezdődött felesége oldalán. Az özvegy királyné, Erzsébet ugyanis nem adta át a hatalmat, s Garai Miklós nádorral kormányzott. Erre viszont a délvidéki bárók fellázadtak, de nem Zsigmond mellett. Meghívták a Nápolyi Királyságból Kis Károlyt a trónra. 
 

Az ország tehát anarchiába, polgárháborúba süllyedt. Lajos Európa egyik legerősebb államát hagyta hátra, ezt hetek alatt romba döntötték az utódok. Három liga harcolt tehát a trónért. Erzsébet anyakirálynő Garai nádor oldalán, a délvidéki bárók és Zsigmond, kevés támogatóval, a legkisebb eséllyel. Garai, hogy csillapítsa a kedélyeket, 1384-ben országgyűlést hívott össze. Itt azonban a nemesség felsorakozott Kis Károly mögött. Erzsébet és Garai kénytelen volt meghátrálni. 1385-ben megkoronázták Kis Károlyt. Erzsébet és Garai viszont nem nyugodtak bele a vereségbe. Tudtukkal merényletet követtek el Budán Károly ellen, aki Visegrádon belehalt sérüléseibe. Erre az őt támogató bárók lángba borították a Délvidéket. Garai és Erzsébet, Máriát is magukkal víve a Délvidékre utaztak, hogy békét teremtsenek. Kockázatos vállalkozás volt, valószínűleg bíztak a néhai Lajos király megkérdőjelezhetetlen tekintélyében. Garait a Délvidéken felkoncolták, Erzsébetet pedig lánya, Mária szeme láttára fojtották meg. Máriát a velenceiek váltották ki, mert féltek a nápolyi és magyar trón egyesítésétől. 
 

Mindeközben Zsigmond is gyűjtögette a híveket, feudális uralkodóhoz híven, birtokadományokkal. 1387-re egyedül maradt a porondon, így meg is koronázták. Viszont a trónharcok miatt leapadt a királyi birtokállomány, s a bárókkal kötött szerződés is nyomasztó volt. Úgy tűnt egy szegény, gyengekezű uralkodó lesz, aki le van kötelezve a nemességnek. 

Nem így történt. Remek politikus és jó taktikus volt. Szívós munkával egyre erősítette helyzetét, a királyi tekintélyt. Kezdetben voltak még mélypontok. 1401-ben politikája miatt például szembeszálltak vele a Lackfiak, egyszerűen fogságba vetették, s a "Szent Korona" nevében kormányoztak. De Zsigmond nem volt ijedős. Híveivel kiváltatta magát, s már a következő évben legyőzte a Lackfiakat. Innen kezdve hatalma szilárd volt. Bárói rangra emelt külföldről hozott híveket (Stíborici Stíbor, Filippo Scolari), de ügyelt arra, hogy nagyrészt magyarok legyenek körülötte (Perényiek, Rozgonyiak). Ő emelte fel a Hunyadiakat is. Híveivel meg is erősítette a szövetséget: feleségül vette Cillei Borbálát - Mária időközben meghalt -, és megalapította a Sárkányos rendet.
 

Zsigmond modern államot épített. Erősítette a rendeket, egyre inkább bevonta a nemességet az országgyűlések munkájába. Megnövelte a vármegyék szerepét a közigazgatásban, bíráskodásban, így a köznemesség jutott fontos szerephez. A királyellenes bárói mozgalmakat támogatta az egyház, ezért Zsigmond bevezette a királyi tetszvényjogot, azaz a pápai bullákat csak az ő engedélyével lehetett kihírdetni. A pápával elismertette a főkegyúri jogot, a külföldön invesztitúraként elhíresült kiváltságot, azaz a papi méltóságok kinevezési jogát.
Elősegítette a városfejlődést, szaporodott a mezővárosok, szabad királyi városok száma. Vámkönnyítésekkel segítette a hazai kereskedőket. Támogatta az egységes súly- és mértékrendszer elterjesztését. A városok képviselőit - elsőként Magyarországon - meghívta az országgyűlésbe.  
Ugyanakkor a király állandó pénzszűkében szenvedett, ezért gyakran nyúlt a pénzrontás eszközéhez (kamara haszna), és többször zálogosított el városokat külföldieknek.
 

Nagy Lajos királyunk találkozott először törökökkel egy balkáni hadjárata alkalmával. Jelentéktelen ütközet volt, vereséget mért rájuk. Zsigmondig nem is szerepelt a török Magyarország potenciális ellenségei között. De az Oszmán Birodalom rohamosan erősödött, s a Szerb Fejedelemség szétzúzása után egyre gyakoribbá váltak a Délvidéken a török portyák, betörések. A Magyar Királyságot évszázadok óta - a tatárjárást leszámítva - nem tudta legyőzni senki, ezért a magyar nemesség úgy gondolta, elég lesz egy-két elriasztó támadó hadjárat, s a török kérdés megoldódik. Zsigmond tette a dolgát, s az eredmények a nemességet igazolták. I. Bajazid nem mert megütközni a magyarok nehézlovasságával. Betörve Havasalföldre, az visszaállt magyar hűbériségre. Zsigmond saját pártfogoltját, Mircea vajdát ültette a fejedelmi székbe. Egyéb kisebb sikerek után az király, a nemesség úgy ítélte meg, itt az ideje, hogy a törököt visszakergessük Ázsiába. Zsigmond komolyan készült, nagy nemzetközi hadat toborzott. Az idegenek között sok volt a francia lovag, akik fegyelmezetlenségükről, nagyképűségükről voltak híresek. Azt vallották, "olyan sokan vagyunk, hogyha leszakadna az ég, azt is megtartanánk lándzsáinkkal".
 

Az ütközetre 1396-ban Nikápolynál került sor. Súlyos vereséget szenvedtünk. A francia lovagok szétverték a török martalóc-haderőt, nem tudva, hogy a szpáhik és a janicsárok még hátra vannak. Fosztogatni kezdtek, megbontották a nehézlovasság félelmetes, de egyetlen fegyverét, az egységes harcrendet. Magát Zsigmondot is csak önfeláldozó hívei tudták kimenteni a csatából, ami mészárlássá fajult. (A középkori csaták sok lovag számára az egyedüli meggazdagodást jelentették, ezért fordult a fosztogatás miatt több ütközet a visszájára - lásd pl.: Poiters, Mezőkeresztes.) Nagy szerencsénkre a török ankarai veresége miatt (1402) ezt a győzelmét nem tudta kihasználni.
 

Zsigmond hazatérve belátta, hogy az erőviszonyok megváltoztak, védelemre kell berendezkedni. Pontos és hatékony taktikát dolgozott ki, mely három pilléren nyugodott: vazallus ütközőállamok létrehozatala, melyek felfogják az első csapást, végvárrendszer kiépítése délen és a telekkatonaság rendszere. Az első kettőt sikeresen megoldotta. A telekkatonaság rendszerét ugyan már az 1397-es orzsággyűlésen elfogadtatta, de a 20 telek után kiállítandó egy könnyűlovas katona meghaladta az ország teljesítőképességét, s mivel ez a nemességre nehezedő teher lett volna, mely bőszen őrizte adómentességét, döcögősen valósult meg. 1435-ben a király módosította a feltételt 33 telekre. Az állandó könnyűlovas haderőre pedig égető szükség lett volna, mert a banderiális haderő nehezen mozdult, nehéz volt összeszedni, a Délvidékre vonulni vele. Ezenkívül a személyes bátorságon túl nélkülözte az összeszokottságot és a szakmaiságot. Pedig a lovagi hadviselés felett eljárt az idő, ezt Nikápoly bizonyította. 

 

Zsigmond rendszere jól teljesített: 1521-ig megvédte az országot. A végvárrendszer kiépítésében nagy szerepet játszott egy itáliai nemes, Filippo Scolari. A magyarok által csak Ozorai Pipónak nevezett báró a délvidéken kapott birtokot Zsigmondttól (innen a neve). A temesi ispán kitűnően védte birtokait és az országot. 
A szerbek igyekeztek a magyar korona védnöksége alá húzódni a török elől. Így adta át Brankovics György Nándorfehérvárt Zsigmondnak. Galambóc viszont török kézre került, ahonnan Zsigmond ismét csak kalandos úton tudott megmenekülni. 

 

A nagy király uralkodásának voltak azonban árnyoldalai is. Első feleségét, Máriát, Lajos szemefényét elhanyagolta. Az állapotos királyné 1395-ben kíséret nélkül kilovagolt. A ló levetette. Mária megszülte gyermekét, de mire rájuk találtak, mindketten halottak voltak. 
Zsigmond uralmának utolsó évében, 1437-ben Erdélyben kitört a Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelés. Ezt közvetetten a király gyakori pénzrontása váltotta ki. A nemesek nem engedték a jobbágyaiknak rossz pénzben fizetni a tizedet. Mikor viszont a király jó pénzt veretett, Lépes György püspök három évre visszamenőleg is be akarta hajtani azt a jobbágyokon. A felkelés hozadéka viszont, hogy megszületett a kápolnai unió, mely az Erdélyt lakó három "nemzet" példaértékű szövetsége, és európai mércével is a tolerancia korát messze megelőző dokumentuma. 
 

Az 1387-től 1437-ig uralkodó Zsigmond nagy és erős országot hagyott hátra. Fejlesztette a gazdaságot, erősítette a rendiséget, megvédte déli határát. Uralma szép példája annak, hogy a dinasztiák komolyan vették feladatukat. Zsigmond azonosult Magyarország érdekeivel, és tökéletesen képviselte azokat, jóllehet családjának, neki, teljesen idegen volt ez az ország, egyáltalán Európának ez a térsége. S tette dolgát úgy, hogy német király (1410), cseh király (1420) és német-római császár (1433) is volt egyben. Európa akkori legnagyobb dilemmáját, a nagy egyházszakadást is Zsigmond oldotta meg az 1414-ben kezdődött konstanzi zsinaton. 

Zsigmond igazi európai formátumú személyiség volt, mert a korabeli utazási, információáramlási viszonyok között sem hanyagolta el, mi több, kitűnően kormányozta országai közül mindenképpen a legperiférikusabbat, a legjelentéktelenebbet, Magyarországot.

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: ződi e-mail: zodi@rovas.sk dátum: 2012-03-07
http://www.youtube.com/watch?v=K6ZCGfjxCRY
a 28:20 perctől kezd érdekes lenni...
név: jóska e-mail: szarkofag79@gmail.com dátum: 2012-03-01
Lacikám,minden tiszteletem!