[kapcsolat]   husken

babamasszázs

 

kit

 

vaskakas

 

Berlin

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

NAGY ÚR, KÉT OTTÓ, MEG ÉN

szerkesztette: Lovas Enikõ, 2009-11-23

Nagy László
Ki az, aki felfeszül a szivárványra? Aki a keselyût rettenti? Aki lángot lehel a deres ágra?
Jogosan aggódott, hogy ki teszi majd meg ezeket, ha az õ léte végleg lemerült. Hiszen ez a sámán szerep, mint a közösségi felelõsségvállalás általában – a homo moralisról, meg a bartóki modellrõl már nem is beszélve – kiment a divatból.


Szabó Ottó: In memoriam Nagy László

Szabó Ottó: Jönnek a harangok értem

Szabó Ottó: Jönnek a harangok értem

Szabó Ottó: Jönnek a harangok értem (In memoriam Nagy László)

Szabó Ottó: Jönnek a harangok értem (in memoriam Fodor Kata)

Szabó Ottó: Jönnek a harangok értem (in memoriam Fodor Kata)

Szabó Ottó: Jönnek a harangok értem (in memoriam Fodor Kata)

Hogy is ne ment volna, mikor mindenestül eltûnt az az organikus paraszti kultúra, amiben õ felnövekedett, „átkozott és babonás konzervált õsi szokások között, a bájolók parancsoló ritmusában, a házra támadó regösénekek niagarájában”. Az istenadta nép régóta Sebestyén Mártáktól tanulja újra saját elfeledett dalait, és persze nem éneklik, csak CD-rõl hallgatják.

Mennyire nem divatos, mégis mennyire idõszerû ez a mondása: ”Ha hatalmam volna, angyalbrigádokat vezényelnék a földekre. Kapálják meg a cukorrépát, kaszáljanak ezek az angyalok, keverjék a moslékot a disznóknak, hordják be a fagyos kazlakat a hófúvásokon át, mert a vénemberek már haldokolnak.”
Ki akar ma úgy írni, ahogy õ? Jó, tudom, Csoóri mesterének tekinti máig, de hát õ is a divatból kiment nemzedék tagja, Juhász Ferenccel együtt.
DE.
Nekem például többszörösen is közöm van hozzá:
Gimnazista koromban az elsõ komoly, az iskolai dolgozatok kereteit meghaladó, huszonöt oldalas esszémet (mert adtam a számmisztikára, és õ huszonötben született) róla írtam. Ott tanítok, ahol õ tanult. (Pápai Református Kollégium)

Akkor még festõnek készült. Kondor Béla hatása alatt álló grafikái egyrészt jók, másrészt költõi világával egybevágóan harmonikusak. Kivételes az egész huszadik századi irodalomban, amennyire nem depresszív, nem szorongásos, nem... Vigyázat! Sem imbecillis nem volt, sem érzéketlen a tragikum iránt – mégis: sántán, féllábbal, biztosabban állt a talajon, mint mások a két ép lábukkal... Tisztelettel és áhítattal viszonyult mindenhez. (Pedig materialista volt!). Tisztelte az anyagot, a mesterségeket, mindent, ami minõségi. Az aforizma szerint negyven év fölött mindenki felelõs az arcáért. Mert bizony minden kirajzolódik rajta. Nos, az övé volt az egyik legszebb emberi arc, amit láthattunk.

Barátainkat mindig elvisszük iszkázi szülõházába, így Fecsó Szilárdnak és Yvettnek is megmutattuk. És láttam Veszprémben Szabó Ottó gyönyörû fehér festménysorozatát, amit a Jönnek a harangok értem ihletett. Szemlátomást neki is sok köze van hozzá.
Egy másik Ottó (Orbán) hódolatteljes prózaverset írt róla, pedig hát õ igazán egy másik szekértáborba tartozott, ráadásul ezt a verset már a rendszerváltás utáni posztmodern korban írta.

„Nagy urat a neve határozza meg a legpontosabban. Nagy úr nagyúr volt és az is marad. Nagy lélek, nagy költõ.”

Ugyanebben a szövegben Orbán Ottó is megemlíti mondatát, amit a vele készült tv-interjúban válaszolt arra a kérdésre, hogy mit üzen a jövõ szülötteinek. „Csókolom õket, ha lesz emberi arcuk."
Ezt azóta is furtonfurt idézik mint a legszebb és legszomorúbb költõi üzenetek egyikét. Engem is megérint ez a mondat. De mostanában inkább ezek:
„Tudom, hogy néhány írásom sokaknak nehezen fölfogható vagy majdnem érthetetlen. De nem mindig az én verseimben van a homály, hanem az esztétikailag képzetlenekben és a renyhékben...  Én a mesterségek iránt mindig tisztelettel érdeklõdöm, és megvetem azokat, akik az én mesterségemet csúfondáros tiszteletlenséggel illetik... Ha hatalmam volna, a bölcsõdéktõl az aggok házáig biztosítanám az állampolgárok korszerû esztétikai nevelését… Verseim etikai vonatkozásaira kényes vagyok... A szó meggyalázása nem új lelemény... fölháborodok közönséges kupecek civilizált megdicsõülésén”.

Úgy vagyok vele, mint ahogy õ volt Ady Endrével: nekem Nagy László ostora tetszik.


Veress Zsuzsa


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :