[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Nemzeti trauma

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2008-06-05

hol vannak a katonák, a sírjukon nincs virágNem kell egyetérteni. Lehet kulturáltan vitatkozni. Érdemes is. Kell beszélni Trianonról. Nyíltan és õszintén. Kell ütköztetni a véleményeket. Meg kell birkózni végre ezzel a nemzeti traumával. Hogy végre megszûnjön és másképpen is tudjunk élni, ne csak árnyékában.


széthullott ország



Apponyi Párizsban



a kastély



mi lett a sorsuk?



ez lett a sorsuk



itt csak kegyelem lehet



Trianon 88
Árnyékként velünk élõ múlt: ezt tartják a 88 évvel ezelõtti trianoni döntésrõl. Ennek a történelni eseménynek a megközelítése mindenki számára személyes, én sem lehetek kivétel. Bõ 30 évvel ezelõtt, serdülõként éltem meg egyszer s azóta is oly sokszor kihatását, máig nyúló árnyékait. Az elsõ mélyreható élmény szülõvárosom határában élt, kint a Baglyasnak nevezett erdõn túl, amikor buzgó gombázás eredményeként véletlenül az akkori államhatárig sodródtunk. Valami furcsa borzadály vett erõt rajtam hiszen a madarak, a fény, a mindent betakaró zöld soha nem ismertek határt, egyetlen egységes tájként élt az erdõ. Kettészelve a határral. Aminek látásától az akkor már idõsebb Laci bácsi, az állami gazdaság szõlészetének õre szemében könnyek gyûltek, s amitõl ez a mindig vicces ember hirtelen elkomorodott, elszótlanodott. Nem tudhattam még akkor, egészen pontosan mi is az oka ennek a keserûségnek. Csak azt éreztem, elvettek valamit tõlem is, ha mást nem, legkevesebb egy vidám gombázás hangulatát. A szabadságra vágyók minden elszántságával kérdezni kezdtem, s egyre több és fájdalmasabb élményt adtak át az idõsek. Arról, hogy volt egyszer valami, amit örökkévalónak és szentnek hittek, s aminek elvesztése miatt szerintük egy egész nemzet el van kárhozva. Hallottam nemzetközi összeesküvések elméleteit, belémépítették a másodrendûség, a kisebbség tudatát és érzését. Jó ideig így is éltem. Addig, míg rá nem ébredtem, semmivel sem vagyok rosszabb, másodrendûbb, mint akárki más e sárgolyón. S akik annak tartanak, ilyennek minõsítenek, azok nem mérvadóak az életemben. Másik oldalát kezdtem keresni hát ennek a traumának. Azt az oldalát, mely szerint ami nem öl meg, az megerõsít, az elszántabbá tesz, az megkeményít. Arra tanít, hogy még nagyobb toleranciával póbáljam meg keresni az indítékokat, elviselni a következményeket. A magyarság egy része ma Trianont okolja szinte mindenért. Valamilyen okot persze mindig lehet találni akkor, ha nem tudunk a helyzettel mit kezdeni. Ez kézenfekvõ de olcsó megoldás.  Fájó és égõ sebhelyet újra  és újra feltépni egy örökös forradást, egy mindig vérzõ heget jelent. De ki akar arcán ilyen hegget viselni? Nem lenne-e már itt végre az ideje annak, hogy begyógyuljanak a sebek? Hiszen ma már nyugodtan folytathatom a sétát azon a helyen, ahol 30 évvel ezelõtt megállított a mesterséges határ. Igaz, azóta Laci bácsi sincs már, nem tudom megérte-e legalább ezt a jó érzést. Lélekben, kultúrában, szellemiségben soha nem is szakadtam el, mert nem engedtem magam elszakítani a nemzetemtõl. Aki amiatt panaszkodott, hogy mesterségesen elszakítják anyanemzetétõl, az nem ismeri a lélek és a szellem szabadságát. Aki ma is sújtó traumaként és nem a megmaradásra, az összefogásra buzdító tényként fogja fel Trianont, annak úgylátszik még egy Trianon kell. Ady szerint nekünk Mohács kell. Mert tragédiák, pusztulás, fogyás, belviszályok nélkül nem tudunk élni már magyarként. Pedig lehetne. Ha azt tartják egyesek, a magyar tudatalattiba épült bele ez a nagy súlytás, akkor bontsuk ki onnan ezt. Beszéljünk róla, elemezzük, mint tényt, oldjuk fel a görcseit. Ha isteni csapásként tartjuk számon, akkor a keresztényi lelkület szerint el kell hinni, csak azokat súlytja a teremtõ,  akiket szeret. S hogy Krisztus a másik arcát is odanyújtotta az arculcsapásnak? Igen. S nekünk már ezt sem kell megtenni, mert számtalan arculcsapást kellett elviselni eddig is. De mégis az a legény, aki állja! Ideje túllépni a nyafogáson, a hirtelen elõperdülõ szélsõségek ugatásán. Köznyelv és közbeszéd témájaként kell kezelni a trianoni tarumát de úgy, hogy abból ne hátramenés, hanem elõrelépés legyen. Dolgozni kell a 88 éves hátrány megszüntetésén, elõnnyé kell formálni a tehetséget, a munkát, az akarást. Egy közmondás szerint, teher alatt nõ a pálma. Nem szabad felejteni, de helyes megítélését kell megtalálni a múlt és jelen közti viszonynak. Keresni kell és egyben túllépni rajta.

Trianon emlékére egyetlen gyógyír van, s ezt József Attilánál jobban nem lehet megfogalmazni:
"A harcot, amelyet õseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés."


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: KissL. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-07-28
Kissé régi ez a cikk, de hátha valaki olvassa...Szóval Trianon. Az egyik probléma szerintem, mely gátolja a feldolgozást (Uram bocsá, elfogadást!!??), hogy nem értjük. Úgy vagyunk nevelve, úgy gondolkodunk, hogy keressük az ok-okozati összefüggést. Miért kaptuk ezt a durva büntetést? Vannak rá elméletek, de egyik sem teljes. Ekkora csonkítást nagyítóval kell keresni a történelemben. Az I.világháborús szerep nem teljes magyarázat, nem voltunk fõszereplõk, mégis mi kaptuk a \"legtöbbet\". Az orosz forradalom? Valamivel jobb. A franciák megrémültek a német túlsúlytól (1870 Sedan, a világháborúban az angolokkal is csak tartani tudták a németeket, miközban õk az oroszokkal is harcoltak), s Lenin megfosztotta a franciákat potenciális szövetségesüktõl, akivel sakkban lehetett tartani a németeket. A magyarok hagyományosan németbarátok, tehát kreálni kellett új államokat, melyek legalább némiképp fékezhetik a németeket. Erre rájátszott még a mi kis Kunbélánk, aki a bolsevik világforradalomtól rettegõ nyugat szemében enyhén szólva nem javította Magyarország pozícióit. (Bár érdekes, a sors fintora, hogy Kun Béla mert elõször ellentmondani az antantnak, visszautasította a Vyx-jegyzéket, s felszabadította a Felvidék jelentõs részét.) Lehetne ezt még sorolni (kis államok-gazdasági kiszolgáltatottság a nyugatnak, stb.), de felesleges. A lényeg, hogy NEM ÉRTJÜK. Más. A megbékélés, tartsuk oda a másik orcánkat is. Nem ezt tettük eddig? Volt eredménye? Európában is voltak,vannak önrendelkezésért küzdõ népek. Jobb híján küzdenek -terrorizmussal. A Fekete Kéz, az Usztasák, az ETA, IRA? Az 1920-ban határontúlra került 3-3,5millió, nagyrészt egy tömbben élõ magyarnak volt terrorszervezete? Persze nehogy félre értsen valaki, hogy szuronyt akarok tûzni, vagy terrorszervezet létrehozására buzdítgatok. Csak arra akartam utalni, a magyar türelmes. Birka. Türelmû. Vagy nagyon mûvelt. A Horthy-korszakban betegesen ügyeltek a BÉKÉS területvisszaszerzésre, melyre a trianoni béke is lehetõséget nyújt. Ez többé-kevésbé sikerült is, a délvidéket leszámítva. Aztán a háború elsöpört mindent. Horthy egyébként még a magyar közvélemény szerint mindig háborús bûnös, holott soha, még csak vádlott sem volt. Hát igen, ez a tudat. A belénk oltott. Az USA megnyerte a háborút és a békét is, az oroszok megnyerték a háborút, de elvesztették a békét, a németek elvesztették a háborút, de megnyerték a békét. egy kis busongás még a végére: ha tud valaki, szóljon, de a magyarok az egyedüliek, akik elvesztették a háborút és a békét is...
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-24
...az emberiségnek csak kis százaléka születik olyan adottsággal, amelynek birtokában a szellemi tudományokat mélységében képes felfogni...a többi manipulálható.lásd média,reklám vallás.addig kell az embereknek bizonyos adatokat szólgáltatni még meg nem szokják és természetesnek nem veszik õket.Ez így mûködik.
név: poiu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-17
szerbusz Zodi! elgondolkodtam azon, amit írtál. szerintem nem egy manipuláció miatt gondolkodunk kategorikusan, hanem mert egyszeruen ilyen az ember. ha az emberiségnek lenne egy kozos ellensége, mondjuk a marslakók, akkor bizonyára sokkal jobban osszefogna. így, hogy nincs: egymás ellen fordulunk ilyen- olyan megkulombozteés szerint. volt egy érdekes kísérlet: egy óvodás csoportot véletlenszeruen kettéválasztottak, az egyik része piros, a másik kék sapkát kapott. kis ido múlva útálták egymást. ezt a velunk szuletett gondot csak tudatosítani és józan ésszel visszafogni vagyunk képesek, egyénenként, ha sikerul.
név: Szaszke e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-17
·o de éon nem azt várom el, hogy engem boldoggá kell tenni, én azt várom el, ha mindenki magához hûen ír és gondolkodik. Ha a vélemény azonos az emberrel, akkor Zõdi komoly elemzéseket végzett és azután íort, nagyon helyénvaló és elgondolkodtató véleményt. Amit köszönök, ha már személyesen nekem is szól!!!         
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-17
....a ló....t békültem,csal poiunak akartam örömet szerezni,meg a szaszkenak         
név: miccoltok? e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-16
ez a zodi teljesen megkekult....vagy megbekult? Eljenek a szelidmotorosok!!!
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-15
...Trianon csak egy folyamatnak a következménye.A manipuláció megvakította az embereket.Nem látják a valóságot.Évezredek óta megy ez.A vallás ,a patriocizmus,fajok,gazdagság,osztályok és minden más megkülönböztetõ jegy,azt szólgálja, hogy ellennõrzi a társadalmat és néhányak kezében összpontositsák a hatalmat.Oszd meg és uralkodj!Ez a model.Amig az emberek különbözõnek látják magukat másoknál,addig rabszolgák is maradnak.Az egész rendszer amiben élünk azt táplálja belénk, hogy gyengék vagyunk a társadalmunk gonosz de ezen nem változtathatunk, meg satöbbi…Az egész egy nagy hazugság!Nincs ok arra, hogy ne értsük meg kik vagyunk valójában,és hogy hová tartunk. Nincs rá ok, hogy ne értsük meg, hogy mind különlegesen erõs teremtvények vagyunk A mi kultúránkban arra képeznek ki minket,hogy kijöjjenek a személyes különbözõségeink. Ránézünk másra és látjuk,hogy õ butább,öregebb,fiatalabb,gazdagabb,szegényebb. Dimenzionális megkülönböztetéseket teszünk. Kategorizálunk és úgy is kezeljük a másikat.Így másokat tõlünk különbözõnek látunk.Az igazán érdekes amikor együtt vagyunk és, látjuk, hogy valójában nem is különbözünk. Megértjük hogy ugyanaz van bennünk és nincsen más,csak olyan hogy egyforma.A régi faji,szexuális és vallási sovinizmus már nem mûködik,ahogyan az elvakult nacionalizmus sem. Egy új tudatosság alakul ki,mely a földet egyetlen organizmusnak látja és rájövünk,hogy egy magával háborúzó organizmus halálra ítélt…Ezt hogy ha minden józanul gondolkodó közszereplõ,politikus,értelmiségi tudatosítaná akkor húzhatnánk egy képzeletbeli vonalat a sérelmek fölé így tiszta lappal indulna minden nemzet,akkor még megmentnthetnék ami még menthetõ...
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-11
Kedves Viccmester, ez tényleg mesteri vicc. Ha tudzs ilyet, tégy még fel ebben a témában. olyan jobb a hangulata az embernek tõle.
név: viccmester e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-11
A románok elhatározzák, hogy Erdélyben felépítik a világ legnagyobb stadionját! Minden ország küld támogatást hozzá, csak a magyarok nem. A románok udvariasan érdeklõdnek:
- Magyarok! Ti miért nem járultok hozzá?
- Miért? A telek nem volt elég?!
név: lkjh e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-10
Hát POIU, látod, ez meglehet! Remélem, magvas hozzászólása lesz. ebben a témában, miként arról már számos esetben tanúbizonyságot tett, otthon van és az õ álláspontja külön érdekessé teheti a vita alakulását.
név: poiu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-09
szerintem három napja fogalmazza, írja, csiszolgatja a reakcióját   
név: lkjh e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-09
Hol van Zõdi??? Miért nem reagál? Ez a kedvenc témája, vagy nem???   
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-08
Bonyolult dolog ez. Mert van egyfelõl egy "láthatatlan történet", ami önmagát se érti: hogy lehet zsigerileg "emlékezni" valamire, amire effektíve nem emlékezhetünk? Csak ott van és hat, nemcsak a tábortûz körüli összehajlásoknál, hanem mindenütt, mindenütt, ahol megnyilvánulunk. Ha direkte az identitásunk kérdését célozza meg ez a megnyilvánulás, ha nem. Másfelõl meg van, létezik a Trianon-kérdés abban a kolosszális NINCS-ben is, ami történeti rémálmokban álmodja meg újra önmagát. És az is itt van, és annak is, hitetlen ugye?, jelen ideje van.
név: Brumi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-08
Jó, rendben ezzel a József Attila idézettel kiegyeznék, csak akkor le kéne még fordítani pár nyelvre, hogy más is értse már meg, nem gondoljátok???         
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-07
Miért van ha nincs? Mert szándékosan így építették bele a tudatba sok évtizeden át. Nehoyg már tudj valamit alkotni, vagy gondolkodni anélkül, hogy eszedbe ne jutna, benned ne élne. Pedig csak ki kell beszélni. Feloldani. Átvenni a tételeket, mi a jòhiány, mi a vereség és hogyan ki belõle. Mert nem ölt meg! tehát keményebbnek, éleslátóbbnak kell tõle lenned. Tudni kell róla. Érezni kell és feloldani. Nem nyafizva, mert annak nincs értelme. A MIndent Vissza elmélete egy zûrzavaros hõzöngés. Kitõl, mit, hová? Ezeket kell tisztázni! Mert ha ki háborút álmodik, annak álma véres...
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-07
Freud kitalálta rá a módszert. Ki kell beszélni magunkból. Én különben nagyonis foglalkozom a jelenséggel - mármint a Trianon-szindrómával. 88 éve történt, mi akkor nem éltünk, minket nem kellene, hogy érintsen. Ehelyett azt tapasztalni, hogy ha tábortûznél egy-két magyar összehajol, máris elõjön a lélek sötét bugyraiból... Nem felvakart seb, mert abszolut sosem volt begyógyulva. Fáj. Igazságtalan. Talán azért, mert többet akartak és többet vettek el, mint amennyi kijárt nekik. Vagy az is lehet, hogy az egész velünk történt egykor... Máskülönben miért fájna? Nagyapáink beszélni sem mertek róla, apáink pláne, nem az iskolában tanultuk..., semmilyen továbbképzésen, szimpóziumon nem oktatták. Inkább az tapasztalható, hogy ha valaki elõjön vele, azonnal lehurrogják... Akkor meg viszont miért van, ha nincs?
név: Csáji Attila e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-06
A hatvanas-hetvenes években feltûnt egy generáció a magyar képzõmûvészetben,
amely megpróbálta áttörni a lezártság falát és szabadságot teremteni maga
körül - egyre szélesedõ körben. Értékei sok tekintetben máig félreértettek,
vagy rejtettek, van, amit túlharsognak, van, ami mellett érzéketlenül
elmennek. Ez az érzékelés is hordozza a globalizáció értékeit és defektjeit
- nem egyaránt- inkább azt mondhatjuk: eltérõ módon, eltérõ mélységben, és
az önámítás eltérõ érzéketlenségében.
Ui. Google keresõben üssed be
Csáji Attila Terror Háza
és az interjúk között megtalálod az én véleményemet.


http://www.sztaki.hu/~csaji/attila