[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

MMA építészek

 

Hadifogoly

 

FecsoDuncsak

 

Szabadság

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Népirtás a Felvidéken (23. rész)

szerző: Papp Zoltán 2018-10-10

 

Népirtás a Felvidéken (23. rész)

 

Hívatlanul jöttek: a cigányok

 

592 évvel ezelőtt említettek először cigányokat Magyarországon, Brassó mellett. Országunk soknemzetiségű lett. Őseink a Kárpát-medence megszállásánál találtak itt rokonnépeket és elszórtan szlávokat. Jöttek velük a rokon kabarok, kis számban muzulmánok és zsidók. Lakatlan területek benépesítésével, menekült népek befogadásával, a magyarság emberveszteségeinek pótlására betelepültekkel, besenyő, kun, jász, német, tót, rutén, oláh, rác, horvát, olasz, vallon, örmény népesség került hazánkba, a kisebb létszámú jövevényekről nem is beszélve. Őket hívtuk, támogattuk vagy engedélyeztük letelepülésüket. 

 

Két, ma már nagy létszámot képviselő nép jött hivatlanul, egyik a cigány. Indiából indultak, vándoroltak, ideértek. Itt maradtak, sőt megmaradtak külön világukban szinte teljes elzártságban, beolvadás, asszimiláció nélkül. Szinte minden században történtek kísérletek megváltoztatásukra, sikertelenül. Megőrizték nyelvüket, szokásaikat, hiedelmeiket. Csak egymás között tudnak élni, széttelepítésükre hozott számtalan tervből egy sem sikerült. Nem fogadják el a befogadó ország íratlan, vagy írott törvényeit, sem erkölcsi szabályait. Az a meggyőződésem, hogy ők bizonyítják az öröklődés túlsúlyát a környezeti hatások felett. 

A tartalékolás, az anyagi biztonság fogalma náluk szinte teljesen ismeretlen, szerdán egy gondjuk van: a csütörtök. Soha olyan munkát nem végeztek, és talán nem is fognak, aminek eredményére várni kell. A kezdetektől fogva támogatásra szorultak, és kaptak is. Minél több volt a támogatás, létszámuk annál jobban nőtt. Az iparosodás korszaka előtt volt néhány tevékenység, amit szívesen űztek és tudtak is: a kovácsmunka, famunkák, javítások, vályogvetés, zenélés. Ezek megszűnésével csak törvényen kívüli ügyletekben vettek részt szervezetten. Alkotó munkát szinte soha nem próbáltak, ha dolgoztak, akkor napszámos jellegű kétkezi munkákat vállaltak. Fizikai munkájukat ügyesen végezték, jól állt a szerszám a kezükben, már, ha munkába léptek. Ebben is, kevés kivétellel megbízhatatlanok voltak, felelősségérzetet nem ismertek. Egyébként jó kedélyű nép, többet nevetnek, mint mi, többet szórakoznak, mint mi, és bármennyire is furcsán hangzik ki merem mondani, hogy boldogabbak, mint mi. Ha azt kezdem taglalni, hogy földi céljaink között a boldogság elérése talán legfontosabb, akkor kétségeim támadnak. 

 

Van két emberi tevékenység, amiben nyilvánvalóan tehetségesebbek majdnem minden nációnál: a zene és a tánc. Mit tudhatnak a gének, ha tehetségük klasszikus tanítás nélkül századokon át megmaradt? A cigánygyerek szinte még nem jár, de ha zenét hall minden porcikája tudja, merre mozduljon. Az én porcikáim még ma sem tudják, pedig minden jó zenét szeretek. Vagy prímásaik arca. Teljesen mindegy, hogy a nemrég elhúnyt cigányprímást láttam Abaújszináról, vagy balatoni csárda prímását, vagy országos hírűt, a mimikájuk azonos. Az pedig megdöbbentő, hogy a gitárjával kalapozó cigányzenész Torremolinosban ugyanazzal az arckifejezéssel néz hallgatójára. Arról nem is beszélve, hogyan él Granadában az állítólag beolvadt cigányság, hogy hordhat ugyanolyan ruhát és hajviseletet a granadai cigányasszony, mint a komáromi oláh cigányasszony. Ők bizonyíthatóan nem találkozhattak és kapcsolatot sem tarthattak, sőt nem is tudtak egymásról legalább 600 éve. Ilyenkor bizony megrendül a hitem az emberi természet formálhatóságában. Az igaz, hogy naponta bizonyítjuk eredendő hibáinkat, buddhizmus ide - kereszténység oda, Konfuciusz ide - kommunizmus oda. Minden vallás, diktatúra, filozófia ezen a téren csődöt mondott. 

 

A cigányokat sok országban üldözték, kiüldözték. Magyarországon ez sem történt meg, bár azt tagadni, hogy az előítéletek léteznek, hazugság lenne. Ezeknek megszüntetése is egy az elérhetetlen lázálmok közül. A cigánykérdés Szlovákiában is megoldhatatlan, ha száz törvény, és még több szervezet akarja. Sem emberileg nincs esély, gazdaságilag pedig éppenséggel lehetetlen. Egyetlen dolog biztos. Számarányuk a népességen belül robbanásszerűen nő. Ezen a ponton megállok, itt áll meg az agyam is. 

 

Kapcsolódó cikkek:

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-22-resz_3898

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-21-resz_3897

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-20-resz_3896

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-19-resz_3895

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-18-resz_3894

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-17-resz_3893

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-15-resz_3891

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-14-resz_3890

www.rovart.com/hu/nepiras-a-felvideken-13-resz_3786

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-12-resz_3785

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-11-resz_3628

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-10-resz_3611

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-9-resz_3584

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-8-resz_3551

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-7-resz_3537

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-6-resz_3515

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-5-resz_3489

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-4-resz_3470

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-3-resz_3449

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-2-resz_3442

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-1-resz_3407

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :