[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Nürnberg

szerző: gergely 2014-06-04

 

Nürnberg

 

     Idén áprilisában egy öttagú Rovás különítmény Strasbourgban járt.  Két alkotóművészünk – Szabó Ottó és Kovács Oszkár – Bauer Edit EP-képviselő felkérésére az Európa Parlament strasbourgi épületében állíthatta ki munkáit. 

A hosszú utazásba beterveztünk egy-két megállót, egy-egy várost, amit érdemesnek tartottunk megnézni. Az egyik ilyen megálló a frankföldi Nürnberg volt. 

 

     Éppen vasárnap délben érkeztünk meg az 500 ezer fős nagyvárosba, amely München után Bajorország legnagyobb városa. Míg idehaza ebben az időpontban a városaink teljesen néptelenek, addig Nürnbergre ez a megállapítás egyáltalán nem volt érvényes. A tavaszi napsütésben a park tömve volt fiatalok csoportjaival, az óvárosban járva-kelve pedig az volt az érzésem, hogy épp a városi napok kellős közepébe csöppentünk. Kiderült, a húsvéti ünnepkört megelőző vásár volt a téren, s lépni alig tudtunk a sok embertől.

 

     A rövid ott tartózkodásunk alatt kialakult benyomásaim a városról pozitívak. Nürnberg egy modern város, rengeteg zöldövezettel, folyóval, tavakkal, lüktető élettel. És persze beszédes múlttal. A város legalább ezeréves múltra tekint vissza, s ez lépten-nyomon ránk köszön utcáit, tereit járva. De nagyon sok modern épülete is van, amelyeket a történelmi építészeti emlékekkel rendkívül szerencsésen ötvöztek. 

 

     Nürnberg a német-római császár székhelye volt, itt őrizték hosszú évszázadokig a császári koronázási ékszereket. A későbbi korokban pedig Európa szerte ismert piacközponttá vált. Az emberek többségének Nürnberg hallatán a „náci város” fogalma jut eszébe. Hitler hatalomra jutását követően ugyanis Nürnberg lett a nemzetiszocialista mintaváros. Itt zajlottak évente a Birodalmi Pártnapok (Reichsparteitagsgelände), amelyekre százezrek érkeztek a birodalom különböző részeiről és itt hirdették ki 1935-ben a nürnbergi törvényeket, amelyekkel a hatalom legitimizálta az antiszemitizmust. Az sem véletlen, hogy a szövetségesek a háború végeztével pont ebben a városban ítélték el a náci háborús bűnösöket.

 

     A város tehát ezernyi szállal kötődött Hitlerhez és az NSDAP-hez. Ennek a kötődésnek pedig még közel 70 év után is számos emlékeztetője látható a városban. Elég, ha csak a Dutzendteich nevű városrészt említem. Ezen a több négyzetkilométernyi területen zajlottak a már említett Birodalmi Pártnapok, illetve itt épültek a német nép erejét szimbolizáló megalomán épületek, amelyeket Albert Speer, a Harmadik Birodalom főépítésze, fegyverkezési minisztere, a haditermelés irányítója tervezett. Ilyen a római Colosseumra emlékeztető kongresszusi központ, a katonai dísszemlék számára épített Große Straße (Nagy Út). De itt található a Luitpoldarena, amely korábban az első világháború idején elesett német hősök emlékének épült, de a nemzetiszocialisták az 1923-as, kudarcba fulladt puccs során meghalt párttársaik emlékhelyévé tették. 

 

     A röpke háromórás városnézés alatt – amely során Köteles Gábor, Szepsiből odaszakadt földink volt a kalauzunk és idegenvezetőnk – nem volt érkezésünk mindent látni a városból, de a Zeppelin-mezőn jártunk. A Zeppelin-mezőn 1933-tól kezdve Birodalmi Pártnapok keretében a hadsereg és a Birodalmi Munkaszolgálat tartotta bemutatóit, de itt folyt a Nemzetiszocialista funkcionáriusok ünnepélyes felesketése is. Alkalmunk volt azon a tribünön állni, ahonnan 1935-ben maga a Führer szónokolt a több tízezer katonának. A zeppelin-mezei létesítmény lelátóin 70 000, rendezvényterén 250 000 ember fért el. 1945 áprilisában az amerikai hadsereg felrobbantotta a főtribün tetején lévő óriási horogkeresztet. A lebontásra ítélt komplexumot végül 2008-ban revitalizálták, s most a fiatalok szórakozását szolgálja. A helynek van egy szomorú magyar vonatkozása is: Kesjár Csaba magyar autóversenyző az itt megrendezett verseny során lelte halálát 1988. június 24-én.

 

A várost a háború végére a szövetséges légitámadások alaposan megrongálták. Nürnberg főpiac terén álló Miasszonyunk templomot is szinte porig bombázták, amely pusztításról és az újjáépítés folyamatáról fényképes dokumentumanyagot láthatunk a templomban. Ezt a tényt leginkább az bizonyítja, hogy a nürnbergiek a háború után felvetették a város egy másik helyen történő felépítését. Végül az újjáépítés mellett döntöttek. A háború nyomait teljesen eltüntették, a megmaradt óváros pedig gyönyörű lett a maga középkori és későbbi korokból származó épületeivel. Az újjáépítés Heinz Schmeißner városi főépítész irányítása alatt zajlott, aki érzékenyen és szerencsésen ötvözte a múlt emlékeit és a modern törekvéseket.

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :