[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Október 6

szerkesztette: Kiss László, 2008-10-06

AradArad. 1849. október 6. Ismét egy gyászos nap a magyar történelemben. Tizenhárom honvéd tisztet kivégeztet a császári hadbíróság. Gyásznap. Gyászolni az értelmetlenül, váratlanul elszenvedett veszteség után szoktunk. Errõl volt itt szó?


Arad, 1849. október 6.




Batthyány




Aradi Vértanúk




levétel

Nem hiszem. A finnek talán gyászolják a második világháborúban a Vörös Hadseregtõl (második nekifutásra) elszenvedett vereséget? 
A császár aláírta az áprilisi törvényeket, aztán megszegte. Elõször Jellasic, aztán Windisgrátz zúdult a magyarokra. Úgy döntöttünk, harcolunk az igazunkért. Jellasicot még könnyen elhárítottuk, de Windisgrátz komoly katona volt. A prágai forradalom idején egy eltévedt lövedék megölte a feleségét. Gyûlölte a forradalmat, a forradalmárokat. Jól felszerelt, fegyelmezett hadserege elõl visszavonultunk. Átadtuk a fõvárost is. A visszavonulás közben kellett megszervezni a semmibõl a Honvédsereget. A gazdaságilag kissé lemaradt Magyarország képes volt hetek, néhány hónap alatt fegyvert, felszerelést, ágyút elõteremteni nagyjából 150 ezer katonának. Nem lehet eléggé kihangsúlyozni, hogy ez kész csoda volt. És a kiállított hadsereg megfelelt a kor szinvonalának. Idõközben, már 1848 decemberében megválasztotta a kamarilla (I.)Ferenc Józsefet uralkodónak. Nem õ írta alá az áprilisi törvényeket, neki már nincs megkötve a keze -gondolták az udvarban. A jogfolytonosság szempontjából ez gyermeteg érv. Még középkori királyunk, IV.Béla sem tudta visszaszarezni az apja által eladományozott földbirtokokat, -mert ezt apja törvényesen tette! Windisgrátz Szolnok elõterébõl már azt táviratozta a császárnak: "a magyar hordákat szétvertem...". Erre a hírre Ferenc József kiadta az úgynevezett oktrojált alkotmányt, mely Magyarországot egy tartomány szintjére degredálta. Aztán jött a fordulat, mely a császárt, a világot is meglepte. Legyõztük a Habsburg sereget. A politika lépéskényszere miatt tennünk kellett valamit. Az oktrojált alkotmány felháborította a magyarokat, még az ingadozókat is elnémította. Így 1849. április 14-én kimondtuk a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását. A császár viszont nem tûrhette birodalma csonkulását,(ezt Európa sem akarta) s megtette, amit ritkán tesz egy nagyhatalom feje: segítséget kért egy másiktól. Az orosz cár pedig szívesen eljátszotta az "Európa csendõre" szerepet. Büszke volt országára, mert 1848-ban ott, és Angliában nem volt forradalom. De mennyire más okból..! Magyarországra kilenc irányból zúdult a több mint kétszeres túlerõben lévõ ellenség. Mégsem volt reménytelen a helyzet. Volt egy elég jól felszerelt haderõnk, négy hadseregbe szervezve. S ami a legfontosabb, lelkes és harcedzett katonák. Összpontosítva az erõket, s egyenként megütközve az ellenséggel, megakadályozva annak egyesülését, lehetett volna operálni. Meg is voltak a tervek. A kormány a Tisza középsõ szakaszát jelölte ki gyülekezésül. Görgei ezzel nem értett egyet, vonakodott végrehajtani. Így a legerõsebb hadsereg kimaradt a döntõ, temesvári ütközetbõl, mely szerencsétlenül kezdõdött. Menetbõl szálltunk harcba, holtfáradt legénységgel. A csata közben veszi át Bem a vezérlést, de megsebesült, leesett a lováról. Mégis, a csatavesztés után nagyjából 30 ezer honvéd gyülekezik, egyben marad. Nem érezték a csatát döntõnek. A politikusok igen. A kormány lemondott, Kossuth dictatorrá nevezi ki Görgeit, aki két napos uralmát arra használja fel, hogy feltétel nélkül leteszi az oroszok elõtt a fegyvert Világosnál, 1849. augusztus 13-án az 1.hadsereggel. A politikusok jelentõs része már útban van Törökország felé. Amennyire helytálltak Pákozdnál, most annyira nem. Cserbenhagyták a katonákat. Az országban Világos után még 8(!) helyen voltak jelentõsebb alakulatok. Csak néhány: Pétervárad erõdje, Kiss Pál tábornok 8000 fõ katona, 393(!)löveg. "A legénység harci kedve jó, nem nélkülöznek." A 2.és 3. hadsereg Facsét térségében több tízezer fõ. Lugosnál Vécsey Károly tábornok V.hadteste. Szatmár, Kazinczy Lajos tábornok 15 ezer fõnyi serege, 161 löveggel. Ismert Komárom bevehetetlennek tartott erõdje. Több tízezer ember, bõséges ellátmány, 519 löveg. Klapka Komáromból a fegyverletétel napján Gyõrben portyázott (hány km..?), s nyolcezer újonccal tért vissza. Aztán elterjed a politikusok "szökésének" a híre. Vége mindennek. A legtöbb tiszt orosz fogságban van (egy utolsó fricska Haynaunak!), akik gálánsan viselkednek velük, végtére is nem az õ háborújuk. Megnyugodtak a végkifejleten. Korábban még Paskievic Haynauhoz írt levelében aggódott a háború elhúzódása miatt, mert a tél beálltával az orosz utánpótlás elakadt volna...Mikor megtudják az oroszok, milyen sors vár a magyar tábornokokra, felkínálják nekik a szökés lehetõségét. A magyarok korábban is tudták. És senki nem távozott. Nem kell azt hinnünk, hogy az osztrákok spontán bosszújának esett áldozatul a 13 aradi. A császár által Haynaunak adott irányelv a következõ volt: minden olyan cs.kir. tiszt, aki a Habsburg-Lotharingiai uralkodóháznak a magyar trónról való letaszítása után is a honvédseregben szolgált HALÁLLAL büntetendõ. És õk vállalták. A megaláztatást is. Nem katonának, hazaárulónak tekintették õket. Ezért a kötél általi halál, mint a köztörvényes bûnözõknek. Néhányukét sérülés miatt változtatták golyó általi halálra. Hogy mennyire tudták a tábornokok, mi vár rájuk, egy idézet. Stein Miksa tábornok, vezérkari tiszt, 1849 tavasza: "Magyarország bukása és a bitófa rám nézve két elválaszthatatlan dolog." Nem segített rajtunk a polgárosodott, kapitalista világ. Kossuth valami naív módon az angoloktól várt, legalább politikai segítséget. Az angol nép rokonszenvét ki is vívtuk. De Palmerston azt táviratizta a cárnak: "Végezzenek gyorsan." A XIX.század derekán már ritkának számító brutális megtorlás is csak sajnálkozást váltott ki. Az osztrákok kicsinyességére jellemzõ, a hadbírák olyan alakulatokból lettek kiválogatva, melyeket korábban többször, csúnyán megvert a magyar Honvédség. Elsõként Pöltenbergi Pölt Ernõt akasztották fel. Valamennyi társával kezet szorított és megcsókolta õket. Gróf Vécsey Károlyt utoljára akasztották. Büntetésül kellett végignéznie társai halálát. Róla annyit, apja császárhû volt, üzent, örül, hogy lázadó fiát kivégzik. Vécseyrõl köztudott volt, hogy többször összeszólalkozott Damjanichcsal, a szerb származású bárdolatlan "szegény paraszt"-tal. Gróf Vécsey, a dúsgazdag magyar fõnemes a bitóhoz menet letérdelt Damjanich holttestéhez és kezet csókolt a halottnak. Görgei Artúr nyugdíjat kapott a császártól. Arad elõtt és után, a szabadságharc végsõ agóniájakor a honvéd tûzérek sok száz ágyút szögeltek be, hogy a császáriak ne tudják õket használni. Lett volna kedvük? Ez a felirat volt rájuk öntve: "Ne bántsd a magyart!".


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-13
...csak azért tette le Görgei a fegyvert mert nem akarta lemészároltatni az embereit.
név: Hunnnn e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-12
Elgondolkodtató. A Magyarok szemébe hõsõk a 13 Aradi Vértanú azzal eggyetértek hogy ez nem gyásznap mert nagyon sok mindent elértek a kis hazánk számára annyit megérdemelnek hogy megemlékezzünk rájuk. A politikusainkról annyit hogy mikor szorult a hurok nem menekülni kellet volna meg az angolokba bizni mert senki nem segít Magyarországon ez elõre látható volt mert nem szolnak bele a Habsburgok dolgába mert csak õk nem tudták leverni a Szabadságharcot meg ha itt maradnak akkor nem biztos, hogy összeomlik a magyarsereg de így biztos vége volt mert látták ha a fejesek menekülnek akkor biztos végünk van. Görgeit sem értem miért tette le a fegyvert de ezt már soha nem is fogjuk megtudni...
név: '!' e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-12
        
név: ,.,.Másképp,.,. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-10
,.,.Nagyon elgondolkodtató cikk! Ez a kapkodás sajnos jellemzõ ránk a történelemben, mindig ott van a "ha" szó, de erre nem támazkodhatunk,nem okolhatjuk, egyszerûen így alakult. Teljes részletességgel nem ismerjük, ismerhetjük az egész "sztorit, mindig vannak véletlenül, vagy szándékosan elhallgatott részletek, csupán a meglévõkbõl vonhatjuk le a következtetést, és emellett támazkodhatunk az elfogadott tényekre,.,.ez bizony maga a történelem,.,.