[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Organikus formák a kortárs digitális építészetben

szerző: Václav Kinga 2011-02-03

 

Organikus formák a kortárs digitális építészetben

 

A természet mint inspirációs forrás gyakorlatilag az építészet kezdeteitől jelen van annak alkotási folyamataiban. Származik ez egyrészt abból a helyzetből, hogy az ember mindig valamilyen természetes közeg része volt, és hogy az égövi specifikumoknak megfelelő természeti adottságok mindig erősen befolyásolták, hogy lakóhelyét milyen anyagokból tudja felépíteni. Így a természetes építőanyagok funkcionalitása mellett szerepet kapott sajátos esztétikumuk is (pl. a faágakon a levelek, azok erezete stb.). Ezeknek az esztétikai értékeknek a fontossága később mutatkozik meg, amikor a technikai fejlődés előrehaladásával a ma is ismert, tartósabb építőanyagokat kezdték el használni, de dekorációs célokra továbbra is a korábban megismert és felhasznált organikus formákat örökítették át. Természetesen eme fejlődés folyamán jelentős absztrakción mentek keresztül, geometrikus motívumokká alakultak. Ezek ékes példái a növényi motívumokkal díszített oszlopfők, az ornamentális motívumok a mozaikokban, de a kupola vagy boltív-konstrukciók is.
 
A huszadik századi alkotás és a természeti inspirációk viszonyának elemzésében kihagyhatatlan Antoni Gaudí munkássága. Stílusbeli besorolása nehézkesnek bizonyul, s a szecesszió harisnyáját is leginkább a természeti formák felé irányuló hajlama miatt szokták ráhúzni. Gaudí azonban nagyon sajátosan, gaudísan használja és absztrahálja a természeti formákat. Ez az irány nehezen talál úgy követőkre, hogy ne nyomja őket agyon maga Gaudí és erőteljes stílusjegyei.
 
Az organikus és szabadabb geometriájú épületek iránti igényt paradox módon sokkal inkább a szigorú és rengeteg formai kötöttséggel járó funkcionalizmus generálta. Maga Le Corbusier -- mint a funkcionalizmus jeles képviselője -- munkásságának utolsó szakaszában is jelentősen ellazultak épületei formái. Ennek egyik legismertebb példája a Notre-du-Haut kápolna Ronchampban. Ezek után egyre többen fordulnak a természethez mint inspirációforráshoz, elsősorban formakeresési tanulmányokhoz. A legkülönfélébb formákat használják: kagylókat, virágszirmokat, leveleket, állati csontozatot stb. Ide sorolhatók Eero Saarinen vagy Jorn Utzon munkái is, de fontos megemlíteni Otto Freit, aki rengeteg időt töltött a legkülönfélébb természeti törvényszerűségek és elvek tanulmányozásával. Ezeket fokozatosan átültette a gyakorlatba is. Így jött létre a müncheni olimpiai stadion könnyű és elegáns konstrukciója, de több más pneumatikus szerkezet is, mint Otto Frei természeti kísérleteinek eredményei. Lebegyev 1977-ben vezeti be az építészeti bionika fogalmát, mint annak az építészeti irányvonalnak megnevezését, amely különböző természeti elveket és törvényszerűségeket használ fel az építészetben. És természetesen meg kell említeni Makovecz Imre munkásságát is, aki a természeti formákat szintén formakereséshez használja.
Tulajdonképpen bátran kijelenthetjük, hogy ez a folyamat máig tart, az organikus formák azóta is megjelennek különböző formákban, szabad formák vagy ökologikus struktúrák formájában is.
 
A digitális technológiák megjelenésével a biológiai inspirációk nemcsak megmaradtak, hanem felhasználásuk továbbfejlődött és egyre nagyobb szerepet kapnak az építészeti formakeresésben. A különböző számítógépes programok használata lehetővé és elérhetővé tette a összetettebb geometriájú formák kimodellezését is. A parametrikus dizájn pedig algoritmusokat ír különböző természeti törvényszerűségeket és elveket felhasználva, építészeti formákat generálva így. Az egyik ilyen építészeti struktúra például a voronoi struktúra, amely a sejtek elrendeződéséből indul ki. Ezen az elven alapul a pekingi olimpiai Water Cube is. Szintén természeti elvek algoritmusos felhasználása például az L-rendszerek felhasználása is.
 
A továbbiakban néhány ilyen természeti inspirációt mutatunk be a kortárs építészetben, különösen olyanokat, amelyek valamilyen digitális technológiát használtak fel a forma kialakítására.
Kezdetnek Tom Wiscombe és irodájának az Emergent-nek munkásságából válogattunk össze egy bemutatót.
 
 

Land Art Generator, Egyesült Arab Emirátusok, 2010

POP MUSIC CENTER - színház- és kiállítótermek, Kaohsiung, 2010

YEOSU OCEANIC PAVILION, Yeosu, 2010

SUNDSVALL PERFORMING ARTS THEATER, Sundsvall, 2008

PERT PHOTOBIOREACTOR, Perth, 2009

CHEONGNA CITY TOWER, Incheon, 2008


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :