[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Pearl Harbor

szerkesztette: Kiss László, 2008-12-09

Pearl HarborPearl Harbor. 1941. december 7-én történt, 67 évvel ezelõtt. Egyes történészek innen számítják a második világháború kezdetét, mondván eddig csak európai volt az a háború. Sajátságos, de van benne némi igazság.


2

3

az emlékmû egy elsülyesztett hajón

az emlékmû

6

7

8

9

Ezen a napon a Japán Haditengerészet szétzúzta az USA Csendes-óceáni Flottáját. A legnagyobb víz is hadszintérré vált. A régóta érlelõdõ konfliktussal Amerika hadviselõ fél lett. Roosevelt elnöknek beiktatásakor még engednie kellett az amerikai izolacionalisták nyomásának, aláírta azt a törvényt, mely hadviselõ félnek nem csak a fegyverszállítást tiltotta, hanem a fegyvergyártáshoz is használható nyersanyagok kivitelét is. Ez az elv hamar sérült, 1941-ben már jelentõs segítséget nyújt a kölcsönbérleti szerzõdés értelmében Angliának. Sõt, svájci közvetítõcégeken keresztül még a náci Németország is vásárolt egészen 1945-ig fegyvergyártáshoz szükséges nyersanyagokat. Például ritka, lövedékekhez használt acélötvözõket. Lehet mondani, hogy Normandiában, a parton leterített amerikai katonákkal olyan lövedékek végeztek, amelyek egyik elemét õk szállítottak Hitlernek. Nehéz elhinni, hogy a szállítók nem tudták, hogy valójában hová megy a nyersanyag...
   Pearl Harbor stratégiai szempontból egy zseniálisan kitalált, és tökéletesen végrehajtott akció volt. A japánok készültek. Felépítették az öböl mását, hajókkal, mindenestül. Gyakorlatoztak. Fából ügyes kis szárnyakat szereltek egyetlen hatásos torpedójukra, hogy a sekély öbölben ne fúródjanak tengerfenékbe. Az amerikaiak figyelték, s bemérték a legfontosabb japán hajók koordinátáit a rádióforgalmazásuk alapján. A japánok ezt is kivédték, kis csónakokra telepítették a rádiókat, személyzettel, akik tovább rádiózgattak. A flotta pedig visszatért az õsi, zászlós és fényjeles kommunikációhoz. Hosszú kerülõ úton közelítették meg Pearl Harbot, hogy rejtve maradjanak. Egy kereskedelmi hajó korábban végigjárta az útvonalat, s nem találkozott hajóval, repülõvel. A támadást reggelre, az ébresztõ idejére idõzítették, amikor a legvédtelenebb a legénység.
   Pearl Harborban már hónapok óta hemzsegtek a kémek. Az amerikaiak nem nagyon törõdtek velük. Kissé elbizakodottak voltak, a Japántól való nagy távolság, s a saját erejük nem késztette õket óvatosságra. Hiba volt. 2335 haditengerész halt meg és 68 civil. A japánok el sem hitték, hogy ennyire sikeresek, Jamamoto a gépek tervszerinti harmadik támadó hullámát nem merte elindítani, s visszafordult. Õk 55 pilótát vesztettek, 1 pedig fogságba esett. Nem volt viszont teljes a sikerük.A japánok nagyon is tudták, hogy a tengereken a jövõ az anyahajóké (lásd Midway), s a támadáskor egy sem tartózkodott a kikötõben. Volt egy gyakorló, kimustrált hadihajó Pearl Harborban, melyrõl szinte mindent leszereltek, s ledeszkázták a fedélzetet. Az amerikai pilóták gyakorolták rajta a bombavetést. Ezt a szegény roncsot a japánok anyahajónak nézték, s a legtöbb találatot kapta. Az amerikaiak a még kiforratlan radarban sem bíztak, saját gépeknek gondolták a jelzett repülõket. Nem találták furcsának, hogy a valóban várt, s már közelben lévõ bombázóknak másik irányból kellene érkezni. A japánok késõbb lelõtték a vadászkiséret nélküli bombázókat.
   Az amerikai nép számára nagy trauma volt Pearl Harbor. Mégis, sajátságos kultúrájuk valamiféle erényt kovácsolt idõvel ebbõl, a politikusok, stratégák által elkövetett súlyos baklövésbõl. Az áldozatokat mártírnak tekintem, de nem kellett volna azzá válniuk. Vezetõik tudták, hogy készül valami, mégis hányaveti nagyvonalúsággal nem tettek semmit. Nem csoda, hogy ez utólagosan találgatásokhoz vezetett. A közelmúltban igazi, az amerikai filmgyártás teljes eszköztárát felvonultató alkotással emlékeztek meg róla. Vessenek meg, de azt mondom nézhetõ, a zenéje különösen tetszett. Más a baj. Sztálingrádnál nem 2400 ember halt meg. 7-8000. Naponta. De ez 3-4 hónapig tartott. Igaz, Sztálingrádról is vannak azért filmek, szakmailag talán még jobbak is mint a Pearl Harbor, de vajon melyiket mennyien látták? S melyik elevenebb a köztudatban? Már megint a súlypont, a súlypont...
   Még egy kis homályos terület. Kevesen tudják, Japán miért volt ilyen agrasszív. Elfogadjuk, ha egyáltalán foglalkozunk Japánnal, az volt, és kész. Németország esetében még úgy ahogy tudjuk, de Japán..? Ez az ország Ázsiában különleges. Nem hagyta magát gyarmatosítani. Mikor az amerikai "ágyúnasszád" politikának köszönhetõen mégis nyitnia kellett, ahelyett hogy engedelmes gyarmattá vált volna, gyorsan eltanulta a kapitalizmust, fölülrõl jövõ (sokszor véres) intézkedésekkel modernizálta a társadalmát (ennek állít emléket Az utolsó szamuráj címû film). Japán nem most lett fejlett, már a XX.századba jelentõs ipari államként lépett be. Zavarba lehet hozni embereket azzal, hogy Japán kinek az oldalán állt az elsõ világháborúban. Az Antant. Meg is szerzett néhány pici ázsiai német gyarmatot. Aztán az USA izmosodó vetélytársát szigorú kereskedelmi korlátozások közé szorította. Japán tárgyalással akart ezektõl a béklyóktól szabadulni. Az USA nem engedett. Amikor elindult a flotta Pearl Harbor felé, a japánok még mindig tárgyaltak. Ezt Amerika persze úgy magyarázza, pusztán megtévesztés volt ezen megbeszélések célja. Ez is benne van, de azért ne gondoljuk, hogy a japánok, minden militarizmusuk ellenére ne tudták volna, hogy az USA kemény falat. Bizonyíték van rá, hogy eredményt vártak a tárgyalásoktól, és siker esetén azonnal visszafordították volna a flottát. Japánnak egyébként kiforrott tervei voltak hódításai megtartására. Az egyéb hasonlóságok ellenére tévedés lenne a németekkel egy kalap alá venni õket. Nem uralkodó japánokban és rabszolgákban gondolkodtak. Egy laza, érdekes, föderalisztikus államszövetségben, melyet leginkább a gazdasági kapcsolatok kötnek össze. Sok helyen felszabadítóként ünnepelték a japán katonákat. Persze ilyen elõfordult a németekkel is...


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: egyvendég e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-08
                          
név: egyvendég e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-08
              
név: kaszas e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-06
hát ezt én is letudtam volna irni mivel én is láttam a filmet. csak enyit akrtam, egyébként elfogadható, ja és azok a pár szavas mondatok?   
név: g e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-05
Kedves Zödi. Tegnap az Echo televízio egyik mûsorában egy amerikai újságíró szinte ugyanezt a dolgot taglalta, az amerikai elnököt, aki tudott a japán készülõdésrõl, aki maga hergelte fel a japánokat és provokálta ki a támadást, hogy beléphessen a háborúba, a fegyverbizniszt, a Rockefellereket, a lélektelen szarházi politikusokat, akik az orruknál fogva vezetik isten barmait, akik mindent szentírásnak vesznek, ami a tankönyvekben le volt írva. Beszélt a vietnami háborúba való belépésrõl, amikor északvietnami torpedók elsülyesztettek amerikai hajókat - ami valójában nem történt meg, de a közvélemény bekapta a maszlagot. Beszélt a Hitlernek szállított olaj és üzemanyag-bizniszrõl, a ciklon B gázról, de az ikertornyokról is, amelyek furcsamódon összeröskadtak, mint egy ipari szanálás esetén...
Ajaj   
név: cintia e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-04
jo cikk    lett tanár ur
név: én e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-01-04
Nagyon sok dolog van a világtörténelemben amit rosszul tudunk(mert valakiknek ez az érdeke) és ha néhányat igazából megismernénk, lehet még a székünkbõl is kiszédülnénk!
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-22
Mecénás a Pearl Harbor-i eseményeket vizsgáló bizottsás jelentése 25 000 oldalas....egy dolog viszont szerepel benne:7:02 perckor észlelték a japán gépeket a radaron.A radart kezelõ tiszt azonnal értesítette a titkosszólgálatot,azt a választ kapta hogy felejtse el az amit a képernyõn látott...Tény hogy az amerikaiak a Magic nevû dekódoló berendezéssel /Neumann János alkotta/ olvasták a japán titkos jelentéseket és elõre tudtak a támadásról nem beszélve arról hogy 1941 ben megfejtették a japán Purple codet amit a tengerészet használt...Az angoloknak az Ultra nevü berendezés tette lehetõvé hogy csemegézzenek a titkos jelentésekben...Persze ezt csak a 70 években hozták nyilvánosságra...
név: Kiss L. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-19
Látom a hozzászólók Harbour-t használnak. Ez az angol-angol-nak megfelelõ alak, én az amerikai-angol-t (Harbor) használtam. Legjobb tudomásom szerint mindkettõ helyes.
név: Kiss L. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-18
Nagyon tetszik! Zõdi? Neked azt írják feltünési viszketegséged van..! Jó lenne ha megismernének! Nagyon részletes, pontos információid vannak, amit az '56-os cikkhez írtál,(bocs, itt reagálok) a Pondrácz-Maléter találkozóhoz, úgy volt, ismerem. A tényekbõl való következtetések levonása már MINDENKINÉL szubjektív. Nehéz elvonatkoztatni attól, amit belénk neveltek, de legalább próbálkozunk..! Az USA-ról. Aki nagyon szidja, egy baja van, hogy õ nem amerikai. Én nem szeretem és nem utálom. Teszi, ami érdeke szerint való. Lesz az emberiség történetében valaha is olyan, hogy akinek van ereje, hatalma hozzá, nem ezt fogja tenni?
név: emon e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-18
ha vki nezi a 24 c. sorozatot, akkor nagyon szepen latni lehet a politikai es a katonai gondolkodas ellentmondasossagat. felreertes ne essek - nem azt mondom, hogy minden ugy tortenik, ahogy a tvben latjuk. csak nagyon jo kiindulopont a helyzet megertesehez az abrazolasmodja peldaerteku egy egyszerunek latszo helyzetben nincs "jo dontes". nem hiszem hogy az egesz pearl harbour dolgot itt meg tudjuk fejteni, mindenesetre Laci nagyon profi, atfogo cikket irt rola. gratulalok hozza.
név: mecénás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-17
Oti, Neked igazad van, de Te is elismered, hogy próbálkozunk ...
Ez azért érdekes: ki zsidózik, nem zsidózik, ki ezt észrevételezi, zsidózik. Azért valamit ne feledjünk el (az fõleg ne, aki a zsidókra mutogat): ha elfogadjuk a bibliai teremtéstörténetet, akkor mindenki õse közös ... ha mindenki õse közös, akkor ... vagy mindenki zsidó vagy senki sem az ...
Az hogy ki kire vagy mire tesz és mire nem, egyéni ízlés dolga. de Zõdi, ez egy regényrészlet, a Bolondok hajójában zajló párbeszéd, mindkét konkrét csoport helyettesíthetõ lenne bárki, bármi mással.
A történelem a gyõztesek legendáinak gyûjteménye, ahogy azt lejegyezték. De hogy mi hogy zajlott, azt csak feltételezhetjük, elfogadhatjuk vagy vitathatjuk. Heribert Illiget is megerõsítették és megcáfolták egyszerre. Feltehetõ hát a kérdés: most akkor 300 év valóban létezik a középkor elején vagy tényleg legenda?
És ha már itt tartunk, nekem kedvencem a titkosítás: amíg aktuális, amíg vannak, élnek tanúk, nem tudhatja senki, amikor már nincs ki másként emlékezhetne, feloldunk titkosságokat.
Szép hosszan vitázunk már, emlékezünk Pearl Harbourról, de még ugye mindig nem tudjuk, hogy jól kitervelt, ravasz, és a pökhendiséget is betervezõ akció volt, vagy összeesküvés-elméletek nyernének igazolást, és tényleg képes volt egy ország saját katonái egy részét elõre kitervelten feláldozni, hogy azután meglegyen a megfelelõ indok a háborúba belépésre.
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-16
Zõdi, tudom, h. Freedman nem történész, Téged tartottalak annak. Nem arról van szó, h. ki szabad-e a zsidó szót mondani, vagy sem. Ki szabad. Sõt, uram bocsá´még arról is szót lehet ejteni, h. a zsidó állam megalapításának ténye v. gondolata hogyan hatott v. hathatott a tárgyalt idõben a világtörténelmi folyamatokra. (Úgy gondolom épp elég sumákolás folyt ezzel kapcs.-ban a közelmúltban.) Viszont nem a palesztin államiság kérdése és nem is a zsidókérdés a huszadik századi történelem alfája és omegája. Freedmannek mintha ezzel volna problémája... És ez olyan rosszmájú feltételezésekre ragadtat engem, h. a volt hitsorsosai kihagyták netán vmi üzleti tranzakcióból, ezért ez nagy zsidóellenesség. (?)
Továbbá az sem tetszik nekem, de nagyon nem, h. Freedman vádbeszéde úgy van itt prezentálva, mintha vmi \"kõbevésett márvány\" volna. Avagy az igazság maga.
Te emlegetted itt nemrég:“Ha a történelemrõl nem szabad vitatkozni, és abban nem szabad kételkedni, akkor az nem történelmi tény, hanem dogma lesz, amely a mitológia birodalmába tartozik.\" Meg hogy: \"A történelem nem lehet az aktualitások rabszolgája, és nem állhat a konkurenciaharcban álló emlékezések diktátuma alatt sem. Egy szabad államban nincs joga egyetlen politikai tekintélynek sem a történelmi igazság definiálásához és a történész szabadságának korlátozásához büntetéssel való fenyegetéssel.\" Na, hát ezeket minden vmirevaló történész zsigerbõl tudja, és ehhez is tartja magát, különben nem történész.
Avval meg nyugodtan lehet és kell is számolni, h. a zsidókérdés olyan érzékenységeket sérthet, és olyan lefojtások vannak még e tekintetben a társadalomban is, meg az egyes emberben is, h. lényegesen tapintatosabban, körültekintõbben kéne errõl beszélgetnünk. Pl. nekünk is itt, a Rovarton.
Amúgy meg halálosan unom én már magamat is abban a szerepkörben, h. én vagyok itt nehányad magammal a filoszemita... De a zsidózás, az zsidózás.
És istenigazából nem azokkal van baj, aki ezt nem szeretik hallgatni, olvasni, hanem azokkal, akik meg igen.
Az antiszemitizmus egy létezõ probléma. Az a kijelentés meg, h. nem Te zsidózol, hanem Zoli - meg Mecénás, meg nyilván még én is -, némiképp, hogyismondjam csak, cimikus.

név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-16
Ja... Bijounak csak annyit, volt az Andrássy családnak egy egy jelmondata: Non videri - sed esse! Magyarul: Nem látszani, lenni! Bijou! Érdekes meglátás!
név: bijou e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-16
Szerintem a Zõdi provokátor, ti meg hagyjátok magatokat és bedõltök neki. A helyzet nála éppen az, mint a magyarorzági szélsõségeseknél: látszani, látszani, látszani, hangosnak lenni, hangosnak lenni, hangosnak lenni!
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-16
ENIKÕ igen Freedman nyilatkozatából csemegéztem.Nála lehet reklamálni hogy miért merte a zsidó szót használni.Õ üzletember volt nem történész/ történetesen zsidóés /szerencsére olyan helyzetben hogy nem kellet másoknak megfelelnie...MECÉNÁS magasról teszek a kerékpárosokra és a zsidókra is.Jól szórakozok azon hogy ha csak szóba kerülnek micsoda felháborodást idéz elõ mindenhol .    Én személy szerint azt gondolom hogy már ideje lenne húzni egy vonalat ,bocsánatot kérni egymástól és tovább lépni.Erre egyenlõre nincs igény és a jelenlegi helyzet mindkét félnek megfelel.Igazat adok neked abban hogy nekünk embereknek mindig kell ellenség,csak az a baj hogy azt hogy ki az ellenségünk más akarja nekünk megmondani...ZOLTI ha fáraszt ne zsidózál,én nem szoktam, ézért vagyok fris üde és kívánatos   
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-16
Na hát ez az! Szektás meg nem vagyok... De sebaj... Mindenki hajtja a magáét. Amit igaznak hisz. Gond akkor van, ha kizárólagos igazságot invikál magának valaki. Mert olyan nincsen. Fáraszt a zsidózás... nagyon...
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-16
Mecénás, a jog és a politika nem azonosak az igazsággal. Ne keress igazságot az életben sehol. Jóság, szépség és igazság - transzcendens fogalmak. Nem léteznek a mi világunkban. Csak a hiányuk létezik. Ezért keressük eszeveszetten minden létezõben, minden összefüggésben, mindenütt...
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-16
Zõdi, az a rengeteg "tény", amit felsoroltál, az a Freedman-beszéd kivonata.
Történész így nem beszél. Így egy szektavezér beszél.
név: mecénás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-16
Oti, hidd el, a háború sosem lehet igazságos. Az mindig valami érdeket szolgál. Aki elbújik védtelenek mögé, az ugyanolyan aljas, mint aki mondvacsinált (vagy valós) okok miatt erõszakhoz folyamodik.
Sajnos a békében is egyre gyakoribb ez a jelenség. A felmerült problémákat nem rendezni akarjuk, hanem sérelmeinket megtorolni, akkor is, ha mi voltunk a megsértõ fél.
A demokráciáról az a véleményem, hogy szép és jó, hogy minden ember döntési jogot kapott, csak ha szétnézek, mit látok: különbözõ nézetû mitugrászok hülyítik mézes szép szavakkal az információhiányban és/vagy tudatlanságban szenvedõket, akik bedõlve ennek, képesek bólogatni saját érdekük ellenére is. Olyan ez, mint a biztosítási ügynökség (meg MLM, stb.). Lyukat beszélek a hasadba, és addig forgatom a (jól betanult) szavakat, míg elhiszed, hogy a rossz is jó neked.
Figyusz Zõdi! Már megint nincsenek kerékpárosok a történeteidben, tényeidben. Pedig már Porter megírta: "- ... a világon mindenért a zsidók és a kerékpárosok a felelõsek! - Miért pont a kerékpárosok? - Miért pont a zsidók? ..."
Nem védem (jobban) a zsidókat, de ... úgy tûnik, nekünk embereknek mindig kell ellenség, akit le lehet igázni, akin bizonyítani lehet felsõbbrendûségünket, erõfölényünket, stb. De ki erõsebb eleve, nem inkább gyávaságát bizonyítja, ha csak a nála gyengébbnek mer odaütni?
Ha jól emlékszem, sarkadi Imre írta "A gyáva" címû elbeszélést, ahol a fõhõs végül kukacot kap be, bizonyítandó, hogy õ nem az. Ez lenne a hõsiesség?
Azt szokták mondani, hogy a történelmet mindig a gyõztesek írják. Látod, így lehet Mo-n 1956 ellenforradalom, népfölkelés, forradalom. De kérdem én: hogy van az, hogy elhisszük ugyanazon emberek szájából mindhárom értelmezést?
Szerintem a demokrácia is diktatúra, csak az egyén szabadon választhatja meg, hogy kinek hisz el minden maszlagot, de a vége, az éljenzés és a taps ugyanaz, mint a személyi kultuszban!!! Csak míg az egyikben kikényszerítik, a másikban önként teszi az ember. És ez sokkal rosszabb. Mert vesztés esetén nehezebb a személyiséget (esetleg) nem romboló magyarázatot találni a kudarcra.
De mindettõl nem lesz kevésbé aljas az, ki a nálánál védtelenebbek mögé bújva védi önnön igazát! Ha az USA XXI. századi háborúit el is ítélem, ítéljük, attól még nem lesz szememben hõs, ki nõket, öregeket, gyerekeket gyilkol vagy vesz rá pl. öngyilkos merényletek végrehajtására.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-15
Oti ha egy hét alatt ronggyá vernék az említett országokat abban mi az üzlet?A hadianyag szállítás nem errõl szól...A cél az ,hogy minnél tovább tartson a háború, hiszen az az adófizetõk pénzébõl van fizetve,de a profit már magán számlákra kerül...
ZOLTINAK!!! Mi vitte a németeket a háborúba a zsidók ellen?
A történet egy picit korábban kezdõdik.Az esõ világháborúval.

Tény :

A háborúban az egyik oldalon Nagybritannia, Franciaország és Oroszország állt. A másik oldalon Németország, Ausztria-Magyarország és Törökország. Két év alatt Németország megnyerte azt a háborút, nemcsak névlegesen, de ténylegesen. Német földön egy lövedék sem repült el. Egy ellenséges katona sem lépte át a német határt. És mégis Németország békét ajánlott Angliának. Olyan békefeltételeket ajánlottak Angliának, amelyet az ügyvédek 'status quo ante basis'-nak neveznek. Ez azt jelenti: ' hagyjuk abba a háborút és legyen minden úgy, ahogy a háború elõtt volt'. Anglia 1916 nyarán ezt komolyan megfontolta. Amíg ez zajlott, bizonyos németországi üzleti körök...., akik a Keleteurópai bizonyos üzleti köröket képviselték, a brit háborús kormánytanácshoz mentek, és azt mondták: 'Nézzenek ide. Önök meg tudják még nyerni ezt a háborút. Nem kell, hogy föladják. Nem kell elfogadni a német békeajánlatot. Meg tudják nyerni a háborút, ha az Egyesült Államok az önök szövetségeseként beszáll a háborúba'. Más szavakkal ezt a szerzõdést ajánlották: ' Bevonjuk az Egyesült Államokat az önök szövetségeseként. Ennek az ára Palesztina, miután önök legyõzték Németországot, Ausztria-Magyarországot és Törökországot'.Errõl egy szerzõdés is készült,a Balfour nyilatkozat. Az Egyesült Államok szétmorzsolta Németországot.. Amikor a háborúnak vége lett, és a németek elmentek a párizsi békekonferenciára 1919-ben. Mi történt ott? A zsidók azon a békekonferencián, amikor feldarabolták Németországot, és Európát azok között a nemzetek között parcellázták föl, akik jogot formáltak Európa bizonyos részeire, azt mondták: 'És mi van a nekünk megígért Palesztinával?'. És elõször hozták a németek tudomására a Balfour nyilatkozatot. Így a németek elõször fogták föl: 'Ó, így mûködött a játék! Ezért lépett be az Egyesült Államok a háborúba'.A háborús vereséget a zsidók közbeavatkozása eredményezte.

Tény:

1905-ben, amikor az elsõ kommunista forradalom Oroszországban megbukott, és a zsidóknak kifelé kellett tülekedni Oroszországból, mind Németországba ment. És Németország menedéket adott nekik.
1918-1919-ben kommunisták vették át Bajorországban az uralmat rövid idõre. Rosa Luxemburg, Karl Liebknecht és egy csoport más zsidó uralkodott három napig. Amikor a császár befejezte a háborút, Hollandiába menekült mert attól félt, hogy a kommunisták szerzik meg az uralmat Németországban ahogy Oroszországban és ugyanaz lesz a sorsa, mint a cárnak. Így Hollandiába menekült, hogy biztonságban legyen. Miután megszûnt a kommunista veszély Németországban, a zsidók még mindig azon fáradoztak, hogy visszakapják elõzõ státuszukat.. Abban az idõben 80 és 90 millió közötti számú német volt és csak 460 000 zsidó. Németországnak lakosságának kb. fél százaléka volt zsidó. A németek megfelelõ elbánásban részesítették a zsidókat. Mondhatnám, diszkriminálták õket ahol csak tudták. Elkerülték õket. Ugyanúgy, ahogy mi kerülnénk el a kínaiakat, négereket, a katolikusokat vagy bárkit ebben az országban, aki elárult minket az ellenségnek és ezzel vereségünket okozta.

Tény:

1933 júliusában Amszterdamban metartott zsidó konferencián a küldöttek ultimétumot intézek németország felé:'Kidobjátok Hitlert és minden zsidót visszavesztek elõzõ állásába attól függetlenül, hogy kommunista-e.../Közben Max Warburg volt Hitler pénzelõje és pénzügyi tanácsosa/... Mit mondtak nekik a németek?.... És mit tettek a zsidók? 1933-ban, amikor Németország visszautasította, hogy megadja magát a zsidók amszterdami világkonferenciájának, a konferenciát feloszlatták és Samuel Untermyer úr, aki az amerikai küldöttség vezetõje és az egész konferencia elnöke volt, visszajött az Egyesült Államokba, a hajóról a Columbia Broadcasting System stúdióiba ment és egy országos rádióbeszédet tartott,/a felvétel megvan!/ amelynek a következõ volt a lényege: 'A világ zsidói most Szent Háborút üzennek Németországnak. Szent harcba lépünk a németek ellen. A megadásukig éheztetjük õket. Világszerte bojkottot hívunk föl ellenük. Ez tönkre fogja tenni õket, mert függõben vannak exportüzletüktõl.' Tény, hogy Németország élelmiszerfogyasztásának kétharmadát importáni kellett és az csak exportáruk ellenében volt megtehetõ. Így ha Németország nem tudott exportálni, éhen halt. Nem volt több élelme, mint ami a lakosság egyharmadának elég volt.A bojkott olyan hatásos volt, hogy a világ egyetlen üzletében sem lehetett egy tárgyat sem találni, amelyen a 'made in Germany' felirat lett volna. A németek horogkereszteket festettek a zsidó üzletekre. Miért menjen be egy német és adja pénzét annak a zsidó tulajdonosnak, aki a bojkott része volt?

VÉGSZÓ:

Az egyetlen ok, amiért Németországban bármilyen zsidóellenes érzés volt, az az volt, hogy az elsõ világháborúért és a bojkottért voltak felelõsek. Végsõ soron a második világháborúért is felelõsek voltak, mert ezek után elkerülhetetlen volt egy nyílt harc Németország és a zsidók között, hogy lássák, melyikük éli azt túl. A németek azt mondták, hogy Európa vagy keresztény vagy kommunista lesz és nincs közbensõ lehetõség. És a németek úgy határoztak, hogy megpróbálják kereszténynek megtartani, ha lehetséges. És elkezdtek újrafelfegyverkezni.És hogy ebbõl kinek volt haszna azt fõlõsleges ecsetelnem....

Amit leírtam ezek tények.Azért írtam hogy egy picit a dolgok mögé lássunk.Megértsük mi és miért történt akkoriban európában.Miért uralkodotak németországban is zsidó ellenes hangulatok,és miért torkoltak a dolgok megint háborúba.

Remélem a válaszom kimerítõ volt......

név: emon e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-15
ja, ez igy igaz, szorol szora. Nezzetek meg a Dr. Strangelove c. filmet, na ott lehet latni, hogy mukodik, ha meghaborodik egy katonai kozepvezeto - mindennek vege es pont ugy, ahogy oti irja.
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-15
Mecénás, ha az USA-ban nem a demokrácia rendszere állana fenn jelenleg, Irakot már ronggyá verték volna. Pakisztánnal, Észak-Koreával és Perzsiával egyetemben. Nem lehet ugyanis úgy háborúzni, hogy a hátország léhûtõi ellentüntetéseket szerveznek, hogy minden harcoló alakulat mögött ott majomkodik egy kamerás újságíró, hogy az elfogott barmokból nem szabad erõvel kiszedni, hogy mit tudnak, hogy asszonyok és gyerekek mögé bújt gyávákkal kell megküzdeni, akiknek ha odacsapnak, a világ minden híradója a pártjukat fogja. Óvodákból, iskolákból, gyerekkórházakból lövöldöznek, aztán, ha visszalõnek, akkor... Undor ez az egész. A demokráciát maguk az amerikaiak fogják megszüntetni. Majd egy harcoló fõparancsnok megtagadja az engedelmességet és egy fél óra alatt szétver minden ellenállást, és finito. Julius Ceasar megdönti a köztársaságot - ennek be kell újra következnie.
név: mecénás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-15
Összeesküvés-elméleteket lehet gyártani, sõt valóságos alapjuk és apropójuk is lehet. Rossz nyelvek szerint a WTC elleni merénylet egy második Pearl Harbour volt, indokkeresés arra, hogy Amerika háborút indíthasson.
Úgy látszik a történetekbõl, az eseményekbõl, hogy az USA nagy és erõs haderõvel bír, de valahogy képtelen (még szerencse) legyõzhetetlen lenni. A XX. századból lehet jó néhány példát meríteni, s napjainkban sem a sikeresség a fõ jellemzõjük.
Persze azért parittyákkal szemben még õk is legyõzhetetlennek látszanak!
A ki mit tehet és mit nem-re jó példa az egész USA létrejötte. Amennyire én emlékszem, leigázás, kiírtás, szerzõdésszegés jellemzi ezt a sikeresnek mondott történetet!!!
Kedves Babus! Sikeres külföldi utazást kívánok, és én is várom, hogy milyen írás(okk-)(-s-)-al jelentkezel.
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-15
Sajnos nem sikerül. Ha több idöm lesz, eltávolítom a hibát. Ma viszont külföldre utazok, és több mint valószínü, hogy csak egy hónap múlva leszek újra itthon. Addig is jó munkát mindannyiótoknak!
név: Zoltán e-mail: szaszi.zoltan@slovanet.sk dátum: 2008-12-14
Szia Babus! A fenti cémre postáztál elvelet?
Próbáld erre ez garantált! Köszi! Várom !
név: ,.,.Másképp,.,. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-14
,.,.ELgondolkodtató elméletek, én speciel kinézem az amcsikból hogy feláldoztak több mint kétezer embert, hogy belépjenek a háborúba. Emellett pedig gátlástalanul , pénzért árulták a golyókat, amik a jókedvel , kalandvággyal teli önkéntes amerikai legények szívében kötöttek ki....Mert bizony úgy reklámozták a háborút, hogy ez jó buli, hõs leszel, amerikai vagy , nem halhatsz meg, ahoz képest csak Normandia elég az elõzõ állítás megcáfolására,.,. a cikket köszönjük, és a hozzászólásokat is:),.,.
név: Anonym' e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-14
Mondtam a töri már sok nekem, de elolvastam! Sokat tudsz... Túl sokat...   
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-13
Zoltán, ha megkaptad az email- emet, jelentkezz kérlek.
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-12
Megtisztelö, köszönöm a lehetöséget, és ígérem, fontolóra veszem!
név: Kiss L. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-12
Babus! Nyugodtan kanyarodj, amerre jólesik! Örülök, hogy itt vagy és nagyon tetszenek a történeteid! Csatlakozom Zolihoz!
név: Zolti e-mail: szaszi.zoltan@slovanet.sk dátum: 2008-12-12
Sziua Babus!
Jó tegezõdés, de honnan tudo, hogy én mikor kedztem el írni? Te ugyancsak tájékozott egy emberke vagy ám, ami ma ritkább a fehér hollónál is. Hozzátételként a Kiss Laci igen profi cikkéhez: nagyon jó, hog yilyen eddig nem tárgyalt vagy csak súrolt kérdéseket és témákat vet fel! Igen nagy szükség volt már ezen a honlapon olyan emberre, aki ezt képes szakmai szinten, érzõn és nagy emberséggel, humanizmussal kezelni. A tények, tények, õ tényekkel operáll felkészült történészként. Várom a te írásodat Babus vagy a már megadott rovas@rovas.sk címre vagy az én fentebb megadott címemre. Biztos vagyok abban, érdekes lesz. Odafigyelõ emberként tartalak számon, akinek van íráskészsége és pontosan, tisztán jól foglamaz, úgy, hogy érzést tud átadni.
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-12
Nem tudom, mit fog szólni Kiss László, hogy így elkanyarodtam a cikkétöl, de van még egy rövidke történetem. Meghökkentö, legalábbis számomra, mert én éltem át. Van egy kedves ismerösöm, egy német bácsi, aki igencsak meglepett. Idén töltötte be a 72. életévét, és a partira én is hivatalos voltam. Két nappal a születésnapja elött érkeztem, hogy segítsek az elökészületekben. A TV elött ült és Hitlerröl nézett egy dokumentumfilmet. Annyira lekötötte a történet, hogy másra nem is figyelt. Mikor vége lett, asztalhoz ültünk, és hozzáláttunk az ebédhez. Kivéve öt. Rámnézett, (már láttam a szemében a könnyeket) és azt kérdezte:" Maga ezt tudta?" Nem válaszoltam, csak bólintottam. "Hát ilyen kegyetlenek vagyunk? Hogy lehet ennyi embert bántani?" Tudtam, hogy ezeket a kérdéseket már csak magának tette fel. Ült még egy darabig némán, aztán már csak sírt. Megpróbált megfogalmazni egy bocsánatkérö szöveget, de képtelen volt rá, mert a hangja mindig elcsuklott. Nem is volt rá szükség, mert láttam a szemét.
Aki most azt hiszi, hogy számomra az volt a meghökkentö, hogy bocsánatot kért, az téved! Okos, müvelt és intelligens embernek hittem öt, és kiderült, hogy tévedtem. Már ami a müveltségét illeti. Ettöl persze nem lett kisebb a szememben. Továbbra is tisztelem, talán még jobban, mint eddig.
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-12
Zoltán! Te belelátsz a lelkembe? Ha jól tudom, te akkor kezdtél versekkel foglalkozni, amikor én még csak születtem. Mégis úgy érzem, hogy nagyon sok közös van bennünk, már ha ezzel meg nem sértelek. Bocs a tegezödésért, de már megszoktam, és egyébként is egy nagyon kedves gesztusnak tartom. Ami a háborúkat illeti, hát igen, két szóban elmondtad a lényeget: az emberiség egy KORLÁTOLT FAJ. Legyen az német, orosz, szlovák, magyar, vagy isten tudja még miféle. Pedig mindezt meg tudnánk elözni, ha értelmes embereket juttatnánk magasabb pozíciókba, akik aztán müvelt emberekhez méltóan, intelligensen tudnának vitázni. Mert az ugye nem kérdés, hogy mindig volna miröl. De könyörgöm, ezt lehet normálisan is!
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-10
A háborúknak sajátságos pszichológiájuk van. Anno bizony fegyvert és tankot áldottak meg Isten nevében... Az is tény, hogy minden háborúból igazán jól csak a beszállítók jöttek ki. Amúgy meg a hazafiaságra apellálva átverni egy nemzetet nem igazán elegáns dolog. Sajnos nem csupán az amerikai nemzetet verték át, de még sorolhatnánk... Háborúk elindításához általában elég egy kocsmai pofon...Volt már rá példa, miként arra is, hogy két közép amerikai ország egy vitatott focimeccs miatt háborúzott egymással. Vagy 3000 halálos áldozata volt a bulinak. Hát babus, látod, ennyire korlátolt az emberi faj. Az állatoknál az alfa hím végigveri a többit, aztán egy darabig nyugi van.... Csak azt ne akarják velem elhiteteni, hogy a nácik nem is akartak háborúzni és õket szegényeket a zsidó kereskedõ lobbi vitte bele az egészbe... Na hogy oda ne rohanjak, hogy mennyire tudom én õket ezért sajnálni!!!
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-10
Erre nem tudok mit mondani, pedig azt hittem, felkészültem a vitára. Hát nem. Be kell, hogy lássam, van igazság a mondandódban. Méghozzá nem is kevés. Csak szeretném azt hinni, hogy egy háborút nem olyan könnyü elindítani, ahogy azt leírtad.
név: emon e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-10
Kedves Babus! De, az USA megengedheti maganak, mert a legtobb penze van, legfejlettebb haditechnikaja, hadereje, tole fugg a vilag tobb orszaganak a gazdasaga(olyanoke, amelyeknek szinten nagy befolyasuk van). Mitobb, a felfogasuk is megengedi, hogy haborut inditson (mindenkinek joga van megvedeni magat...hehe). Ezzel mindenki tisztaban van, akinek politikai/gazdasagi befolyasa van es ovatosan banik ezekkel a dolgokkal. Vegeredmenyet tekintve, akkor es az ellen indit haborut, amikor kedve szottyan ra - ha nem akarunk a szavakon lovagolni.
név: Babus e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-10
Emon, kedves, én ezt nem így látom. Egyik ország, vagy nagyhatalom sem engedheti meg magának, hogy csak úgy szottyantgasson. Minden háború veszteséggel és nem kis bánattal jár. Ezt már általános iskolás koromban is tudtam, mert ellentétben az osztálytársnömmel, nekem éltek még a nagyszüleim, akik féltve a mi lelkivilágunkat, csak ritkán, és akkor is csak foszlányokat meséltek a háborúról. Akkor azt sirattam, hogy megkínozták öket, de már tudom, hogy a lelküket ért sérelem sokkalta nagyobb volt. Akkor a fent említett osztálytársnöm azt mondta, hogy nem is bánná, ha kitörne a harmadik világháború. Elhiheted, mennyire megrökönyödtem a kijelentésén! Lehülyéztem és elfordultam töle ahelyett, hogy megmagyaráztam volna neki, hogy ez miért rossz. Nem jutottam szavakhoz. Sajnálom, hogy ezt akkor nem tettem meg, mert bár azóta eltelt pár évtized, a \"barátnömtöl\" azóta sem hallani normális kijelentéseket. Van egy másik történetem is. Igaz, nem az Usáról és a japánokról szól, de mivel a háborúról beszélünk, bátorkodom veled(vagy veletek) megosztani. Két kislány egyszer megfogadta, hogy örök idökig barátok lesznek. Egyformák voltak, babáztak, kergetöztek. Az egyikük egyszercsak egy sárga csillagot kezdett hordani a ruháján. Még tetszett is nekik, és megbeszélték, hogy Rózsika kölcsön adja Laurának. Na ekkor már a szülök is beleszóltak. Csillag maradt, Rózsika továbbra is büszkén hordta, közben meg sajnálta is barátnöjét, hogy neki ilyenje nem lehet. Egyik reggel Laurának feltünt, hogy Rózsi messziröl figyeli a többi gyerek játékát. Látta rajta, hogy szomorú. Odament hozzá, és hívta játszani. De Rózsi könnyeivel küszködve csak annyit mondott, hogy nem lehet, mert ö más. Most már szívesen levette volna csillagot, de nem lehetett. Másnap egy teherautó jött értük. Soha többé nem látták egymást.
név: emon e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-10
az egyetlen orszag az USA, aki megengedheti maganak, hogy akkor haboruzzon, amikor eppen kedve szottyan ra. eleg sokszor szottyangat. sajnos egeszen annyira, hogy etikai normava alakul es elvonasi tunetei lesznek, ha nem haduzen valakinek minden 5 evben egyszer. ez nagyon szomoru. o a verekedos fiu az osztalyban.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-09
...Lacit kiegészíteném egy picit...Az amerikai bankároknak érdekük volt a háborúba való belépés.Frederick Roosevelt,az elnõk nagybátyja a jegybank tanácsába foglalt helyet...így necsodálkozzunk hogy a kormány támogatta az ötletet...Henry Simpson háborús ügyekkel mebízott minister a következõket nyilatkozta 1941 november 25-én:A kérdés az hogyan kényszerítsük õket az elsõ lövésre.Fontos,hogy a japánok lépjenek elsõnek így nem lesz kérdéses,hogy kik az agresszorok...Egy dolog biztos.Amerika már hetekkel tudott a támadásról,sõt mindent megtett hogy elõidézze.Beszüntette a Japánoknak az üzemanyag szállítésokat,befagyasztotta az amerikai japán érdekeltségeket,támogatta ellenük kínát és az angolokat.Ez a nemzetközi hadi törvények teljes megszegése volt!December 4-én közölték az ausztrálok az amerikaiakkal hogy a japán flotta Pearl Harbor felé tart...A támadás elött az amerikaiak 83 százaléka volt háború ellenes,a támadást követõen 1 mil.jelentkeztek önkéntesnek a háborúba...A hadiszállításokról egy pár tény: az amerikaiak Németországot két oldalró támogatták.Egyik az I.B.FARBEN melly Németország robbanóanyagainak 83 százalékát állította elõ,és persze a ciklon B gázt...ennek a vállalatnak az elhalgatott partnere volt a U.S.STANDARD OIL a német légierõ gépei nem is voltak képesek repûlni a nélkül az adalék anyag nélkül melyet õk szabadalmaztattak.A másik támogató a New York-i Union Bank volt.Nem csak hogy Hitlernek a hatalomra való jutását pénzelte de náci pénzmosó bank is volt.A bank elnökhelyettese Prescott Bush volt.George Bush nagyapja........