[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Plektikus építészet II.

szerző: skitzz 2011-11-09

 

Plektikus építészet II.

 

A plektikus építészeti teória saját ars poeticájának megfogalmazása során kidolgozott egy módszertant is, amely részben kiindulópontként szolgál a tervezéshez, részben pedig a kész alkotások értékeléséhez nyújt segítséget. Ez a módszertan tulajdonképpen egy szubjektív szempontrendszer, és a benne található egyes kategóriákat „kontinuumoknak” nevezi el. Egyszerűbben szólva: megfogalmazza, hogy melyek azok az elemek és aspektusok, amelyeket a plektikus építészet fontosnak tart az alkotási folyamatban.

 

A plektikus teória a saját kontinuumaiként hét kategóriát nevez meg (úgy látszik, hogy még így a 21. század elején sem tudunk elvonatkoztatni a hetes szám misztikumától - 7 főbűn, hét nap, a népmesei hetes stb.), ezek pedig a következők: 1. tér, 2. technológia, 3. elbeszélés, 4. szemiotika és létrehozás, 5. a kiborgi földrajz, 6. a kiterjedéstől függő viselkedés, 7. az érzékenység és az idő.

 

Ezek közül a tér építészeti princípium. Megformálása az építészet legjellemzőbb specifikuma, az építészeti alkotás célja: megalkotni a teret. A többi plektikus kategória (kontinuum) tulajdonképpen csak eszközöket dolgoz ki ennek a célnak az elérésére, bár meg kell jegyezni, hogy pont ezekben a módszerekben rejlenek a plektikus sajátosságok. A technológia nagyrészt eszköz a tér megformálására, de inspirációs forrás is, pláne egy olyan ágazatban, amely komolyan apellál a technológia vívmányaira, és az elemei az egyszerű manuális eszközöktől az olyan gépezetig terjednek, mint a nanorobotok és a számítógépek. Az elbeszélés, szemiotika és létrehozás, a kiterjedéstől függő viselkedés, az érzékenység valamint a kiborgi földrajz kategóriák tulajdonképpen az interaktivitásra való törekvés szinonimái, mind a néző felé, mind pedig az épület saját kontextusa felé (épített környezet, természeti környezet, természetes ökológiák stb.).

Az építészeti terv egy környezetétől függő koncepcióból indul ki. A plektikus tervek célja pedig olyan alkotások létrehozása, amelyek érzékenyek a környezeti változásokra, és így olyan tárgyak vagy épületek jönnek létre, amelyekre hatást gyakorolnak máshol folyó események, vagy éppen ők gyakorolnak hatást máshol folyó eseményekre.

Massimo Minale terve (Természetes ökológiák újraindítása) új elemeivel kissé átfogalmazza a hagyományos értelemben vett tér fogalmát, egyáltalán nem fizikai formájában képzeli el, hanem a zene alkotja azt meg. A dél-franciaországi Camargue természeti rezervátumba tervezi kísérletét, ahol az őshonos halpopulációkon igyekszik segíteni. Ehhez négy eltérő méretű hangeszközt vesz igénybe, amelyeket olyan módon helyez el, hogy ezáltal a halakat az életciklusuk állomásainak megfelelő vízi környezetbe terelje, így alkotva egy erősen virtuális teret, amelyben a halak mozognak. Ez a tervezet tulajdonképpen arra mutat rá, hogy az építészetre jellemző anyagiság megbontható, és bárhol kialakítható egy folyékony táj (tér), akár egy olyan anyagiságában megfoghatatlan elemből is, mint a zene (hang).

Az idő kontinuuma saját és nagyon fontos kategória, amely az összes többit is magába foglalja. Az összes többi kontinuum időtől is függő. A tervezők ezért össze tudják kapcsolni tereik, épületeik és tárgyaik mozgását a másik hat kontinuummal. Egy terv tehát időben ismétlődő módon változtathatja a tereket önmagán belül különféle virtuális elemekkel. Használhat más-más technológiákat létezése más-más pillanataiban. Létrehozhat összetett emlékezetre épülő jeleneteket életciklusa különböző pontjain. Elvárhatja a benne tartózkodóktól, hogy ne az emberi jelenségek vagy terek lencséjén keresztül lássanak. Kényszerítheti a használót, hogy tudatában legyen más helyszínek környezeti feltételeiben bekövetkező változásoknak. Egy terv megváltoztathatja a tárgyak érzékenységét az időben, néhol eltompítva, máskor túlérzékennyé alakítva őket.

 

A digitális és posztdigitális korszak építészeti teóriájára is jellemző, hogy átalakítja a hagyományos építészeti elméleteket, és saját igényei szerint modifikálja őket. A klasszikus értelmezések nem felelnek meg a kortárs irányoknak, pláne figyelembe véve, hogy a digitális építészet formanyelve és alkotói közege (ezáltal módszerei is) komoly eltérést mutat az úgynevezett hagyományos épített környezetünkkel és a hagyományos felfogással szemben. Néhány teória egészen odáig megy, hogy építészetként már eleve nem is a kész produktumot (épület, látványterv, terv stb.) definiálja, hanem magát az alkotási folyamatot. Az elmélet akkor kap értelmet, amikor olyan épületekkel találkozunk, amelyek például interaktívak (különböző külső benyomások alapján változtatják homlokzatuk színét, hogy csak a legegyszerűbb példánál maradjak), azaz folyamatosan változnak. Kifejezőbb példa az elmélet igazolására valamint az idő plektikus felfogására Christian Kerrigan munkája: a végeredmény, amely egy emberi élet szemszögéből elérhetetlen időtartamon túl következik be, ráadásul megváltoztatható, így az őt létrehozó folyamathoz képest másodlagossá válik. Munkájának alapja az a jelenség, hogy ha fémhálót helyezünk egy növekvő fa köré, akkor a növekvő fa anyaga nagyobb sűrűségű lesz, ezért hatékonyabban használható az építészetben. Ez a módszer mindenféle más technológiákkal kombinálva (nanotechnológia) a fa egyes részein később kialakuló kompozíciókat hoz létre, pl. itt konkrétan egy hajót tervez növeszteni a fára, nagyjából kétszáz év alatt. Kerrigan megpróbálta megismerni és megkomponálni egy kicsi, de radikális változás esetleges hatását a rendszerre. Kísérletezik azzal, hogy hogyan lehetne pl. 150 év múlva, amikor kiderül, hogy mégsincs szükség a hajóra, egy más tárgyat létrehozni a már kialakult struktúrából. A projekt célja egy olyan építészeti alkotás létrehozása, amelyet a növekedés természetes ereje táplál.

 

A plektikus alkotások a hozzájuk tartozó teoretikus munkássággal érdekes színfoltot képviselnek a kortárs építészet fejlődésében. Munkáik gyakran távol kerülnek az építészeti felfogástól, de alkotási folyamatuk játékossága inspiráló tud lenni.

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :